Irodalom és müvészet.

Frankenburg Adolftól két humoristikus tartalmu csinos kötet jelent meg Heckenastnál, mellyek czime: „Zsibvásár.” A czim mutatja, hogy itt nem világmozgató szenvedélyek és események, hanem a mindennapi élet szükségeihez tartozó apróbb tünemények merülnek fel, mellyeket Frankenburg, ismeretes kedélyes modorában kinálgat ismét a közönségnek. Ki a „Sirvavigadókat” birja, sietni fog, e kötetek birtokába is jutni, mellyek ára 3 pengő ft.

– Ifj. Lendvay Márton már szétbocsátá előfizetési fölhivását boldogult atyja „Lendvay Márton Hattyudalára,” azon zeneszerzeményre, melylyel elhunyt müvészünk, hosszas betegségében a nyilvánosságtóli elválás fájdalmait enyhité. E mű diszes kiállitásban april 10-én fog megjelenni. Előfizetési dij 1 pft.

+ „Nagy anyó, mint mindenben jó tanácsadó” czimű könyvre, mint már multkor emlitők, hirdet előfizetést Vörös Eszter Makón. A könyv mulattatva oktatólevelek és beszélgetésekből áll a házi kör számára. Megjelen 12 kis 8-adrét iven; ára 1 ft. p. bérmentes szétküldéssel 1 ft. 6 kr. 8 előfizető után egy tiszteletpéldány jár.

** Emich Gusztáv jelenti, hogy a legközelebb két hóra felfüggesztett Pesti Napló, felsőbb engedélynél fogva, e hó 16-tól kezdve ismét rendesen meg fog jelenni, s egyszersmind igéri, hogy a lap előfizetőit az eddig elmaradt számokért egy 10–12 ivre terjedő munkával fogja kárpótolni, mellynek tartalma a lap rendes dolgozótársainak tollából kerülend.

** (Szabók ujsága.) Van Pesten egy magyar lap a szabómesteek számára, melly évenkint négyszer, tavaszszal, nyáron, öszszel és télen jelenik meg, körülbelől egy iven, szabási mintával s divatképpel. Hazánkban e legelső iparos szaklap nemcsak a külföldi, de saját divatunkat is képviseli. Előfizetési ára egész évre 3 pft, félévre 1 ft 30 kr. p. p. A lap czime: Férfidivatközlöny, szerkeszti Jámbor Endre szabómester. Az első szám vagyis a tavaszi illetmény a napokban jelent meg műmellékletkép egy szabásmintával, divatképpel és Kostyál Ádám arczképével. Tartalma: Szabásrajzok magyarázata, Jámbor Endre-, Tar Mihály- és Kiss Sándortól; üzlettudositás, gyár és kereskedések kimutatása; Kostyál Ádám szabómester életrajza, mellyből kiemelendőnek véljük, hogy K. A. 1825-ben mesterré levén, a magyar magnások nem sokára többnyire nála rendelék meg diszöltönyeiket, de külföldről, sőt magától a török zultántól s annak több basájától is kapott megrendelést; a pesti szabó-czéhnek mintegy 20 éven át választmányi tagja s mint illyen, sokszor segitette a szegényebbeket a remekléshez szükséges kellékek megszerzésében, ugy szintén a keresetnélküli szabósegédeket; midőn a nemzeti szinház fölépült, ő volt az, ki annak ruhatárát fölszerelé, nem fogadván el fáradozásáért semmit, s azután is több ruha-készlettel segitette e nemzeti intézetet; a bizalom még most is a régi iránta, ugy hogy Császár Ő Felsége legmagasb látogatása alkalmával a mágnások legnagyobb-részt ismét őt keresték fel megrendeléseikkel. – A magyar iparos osztály büszke lehet majd, midőn illy szakközlönyért már nem kell külföldre szorulnia, és reméljük is, hogy pártolása által azt kellőleg elősegiteni fogja.

+ (Berecz Károlynak.) Heine, Hafiz és Myrza Shaffy forditásait, mint a Hölgyfutár irja, „Százszor szépek” czim alatt Szelestey László fogja egy kötetben kiadni. E mű már csak azért is megérdemli a közönség pártolását, hogy költőink annál inkább kedvet kapjanak idegen remekeknek szorgalmas tanulmányozására.

+ (Uj tragődia.) Tóth Kálmántól legközelebb négy felvonásos tragödiát fogadott el a biráló választmány. Czime: „Az utolsó Zách”, Szerdahelyi javára e hó 24-én fog szinre kerülni.

Bereczk Béla és Hang Ferencz fölkérik gyüjtőiket, hogy előfizetési iveiket az előfizetési pénzzel együtt, folyó hó közepéig beküldeni sziveskedjenek, hogy a munkák nyomatását elkezdhetnék és magukat a nyomatandó példányok száma iránt tájékozhassák.

– (Egy pár szó Varga Ferencz urhoz.) A „Religió” 17-ik számában ez áll: „Varga Ferencz, teveli káplán magyarra forditotta Chateaubriand „Les Martys” czimü müvét. Az aláirási fölhivások már szétküldettek.” E hir, esetlegessége miatt, engem igen meglepett. Mióta ugyanis Isten kegyelméből pap vagyok, s a franczia irodalom remekeivel megismerkedni szerencsém volt: folyvást ama hő ohaj égett bennem: bárcsak találkoznék iró, ki Chateaubriand némelly müveit, de különösen a „Les Martyrs”-okat tenné át kedves magyar nyelvünkre, olly tárgyat látván benne, melly a dus érzelmek egyszerü, s mégis classicus emelkedettsége, s vallásossága által a mostani, sokszor igenis trivialis regény-irodalmat véghetlenül mulja fölül. 9 évig várakoztam ez ohajom megtestesülésére – de mindig hiába. E télen végre iró-asztalomhoz ültem; ha már senki se forditja le, gondolám, leforditom hát én. A 24-ik, tehát utolsó fejezetnél valék már, midőn a „Religió” fönebbi tudósitása kezemhez kerül. Egyszerre tehát ketten!… Meglepetésemben azonban legkevésbé sem irigyeltem Varga ur szerencséjét, csak örülni tudván mindig a magyar irodalom terményein. Minthogy azonban én forditásom kiadatása iránt már viszonyos kötelezettségekbe keveredtem, s hogy az azok aluli kivonásom szószegésnek, tehát a kötelezettség önkényes megsértésének ne mondathassék a kiadó által: bátor vagyok tisztelettel Varga urnak inditványozni: „Olvastassa el, az ön által választandó biró által a két munkát, s a mellyik jobb leend, az lásson napvilágot.” Ezt nem tolakodásból, hanem a fönebbi okból teszem. A választás – természetesen az előny is – teljes jogában áll. Annak csak örülhetünk, ha a jobb győz, s ha minél több vállalkozó találkozik. Tehetségét ez által épen nem sértem meg, szerencsém levén azt ismerni. Ezzel tartoztam saját igazolásom végett, a kiadóval kötött egyezkedéseim érdekében; ha azonban nem hallgat meg, jó, én szerényen visszavonulok, s valamint magamnak ugy önnek is minél áldásdusabb sikert ohajtok, munkáját még terjeszteni is igérvén. Isten velünk! Kéthely, 1858. márt. 6-án.

Lukácsék János, kéthelyi káplán.

** Megjelent: „Az Emich Gusztáv által 1857. végeig kiadott könyvek czimének lajstroma.”

Boross Mihálytól ismét egy kis füzet jelent meg, eddig kiadott „A hét halálos bűn” czimű erkölcsi beszélyeinek folytatása gyanánt. A jelen füzet a „Bujálkodás” vétkét tárgyalja elbeszélés alakjában.

(A „Magyar Ősök képcsarnoka” ügyében.) Verebély (Bars), márt. 7. Nem győztem eléggé azon fájdalmas körülményen csodálkozni, miszerint Császár Ferencz ur azon hazafias vállalatának, melly a mellett, hogy rendkivül olcsó, igen sikerült is, s minden magyar embert a dicső előidőkre magasztosan emlékeztet, „A Magyar Ősök képcsarnoka”, a III-ik füzettel, az előfizetők csaknem hihetetlen csekély száma miatt ez évvel megszünik. Ha a magyar közönségben egy kis históriai szellem él, s a magyar ember tart valamit hirneves elődeire, ezen vállalatot nem szabad eltemetni hagynia. Felhivok azért minden magyar embert ezen a kiadó részéről nem csekély áldozattal járó vállalat pártolására. Egy-egy füzetnek, melly igen szép 5 arczképet foglal magában, ára az olcsóbb kiadásban 2 ft. 30 kr. Idáig kijött III. füzet, az arczképek keretbe foglalva évek mulva megbecsülhetlen históriai képcsarnokot alkotandnak a magyar ember szobafalain. Azért még jókor felhivom a figyelmet e derék vállalat pártolására! – B. E.

+ (Dobozy Károly) magyar zeneszerző és hegedüs, „Szivtolmacsa” második füzetére előfizetést hirdet. Tartalmát a következő négy mű fogja képezni: Péter csárdás, Hódmező-Vásárhelyi lakodalmas csárdás, Bálint csárdás, Alföldi vigalom toborzó. Előfizetési ár az egész füzetre 1 pft., s az összeg czime alatt Hódmező-Vásárhelyre küldendő april 20-ig, miután a mű junius 1-ső napján okvetlen megjelenik.

– „Tücsök-csárdás” a neve azon uj csárdásnak, melly legközelebb Pesten a hires „Luiza csárdás” szerzőjétől, Franktól megjelent – Ára 30 pkr.