Kalkutta.

A keletindiai angol birtok, hol most a lázadás még egyre tart, három kormányzóságra van osztva s ezek a kalkuttai, madrasi és bombayi kormányzóság. Kalkutta e kormányzóságok egyikének székhelye, Bengalia tartomány (elöbb önálló ország) fővárosa, posványos, igen egészségtelen helyen, a Hugly folyó nyugati ágának bal partján fekszik. Ez épült legutolszor India nagyvárosai között. 1690-ben helyén csak egy Govindpur nevü falu állt, s 1717-ban még csak 400 lakossal birt. A mult század közepén kezdett emelkedni olly hirtelen, hogy ma már 700,000-nél több lakossal bir s Ázsia egyik legnagyobb városa.


Kalkutta.

Kalkutta három főrészre oszlik, mellyek a William erőd, a fejér és fekete város. Az erőd délre fekszik, s többi várostól vársik által elkülönzött, nagy védvár, mellyben roppant kaszárnyák s egyéb katonai intézetek állnak. A fejér várost európaiak lakják s egészen európai modorban igen pompásan épült. A fekete város ellenben alacsony sár- vagy bambusgunyhókból s egyedül benszülöttek lakják, mellyek két harmada hindu, egy harmada mahomedán vallásu. E városrész számos fogadóval (hindu egyház) és mecsettel bir, de egyik sem tünik fel szépsége vagy nagyszerüsége által.

Noha Kalkutta egészen nem veté le keleti jellegét, mindazáltal egy európai város minden kényelmével s élvezetével kinálkozik, s számtalan hasznos intézetet bir. Illyenek a különböző intézetek, egyetemek, s más fölsőbb tanintézetek angolok és bennszülöttek számára, több tudóstársaság, egy szinház, csillagvizsgáló s füvészkert.

Kalkutta végre Keletindiának, sőt talán egész Ázsiának legjelentékenyebb kereskedő városa, különösen pedig a tulajdonképi Hindosztan fölerakó helye és központja a Keletindia és Anglia közti egész forgalomnak.