Bács várromjai.

Bácsmegyében, azon hely, hol a jelen rajzban közlött romok láthatók, már az első apostoli király idejében nevezetes volt, a mi kitetszik abból is, hogy a megye tőle nyerte nevét. Sz. László 1093-dik évben egy püspökség székhelyeül jelölte ki, de csak három püspököt számlált a bácsi püspöki egyházmegye, mert 1135-ben II. Béla által a kalocsai érsekséggel egyesittetett. 1518-ban Bácson nevezetes országgyülés tartatott, mellynek a Szapolyai párt által létrehozott végzései később elénk és elkeseredett vitákra adtak alkalmat, s azért végrehajthatlanok maradtak. Bács 1526-ban került a török hatalmába, kik 1697-ig birták. 1703-ban Rákóczy seregei foglalták el és felgyujtották; később királyi hadak lepvén el a vidéket, egészen lerombolták a várat, melly azóta romokban hever. Bács vára egy mocsárral van körülvéve; a városban, melly alatta terül el, érseki palota és Ferenczrendi zárda van.


Bács várromjai.