Váczi székesegyház.

Thuróczi és Bonfin történészek Vácz keletkezését minden áron Gézának akarják tulajdonitni, állitván, hogy országlása kezdetén azon helyen, hol most áll, vadon erdőség vala, s csak ő veté meg a város alapját, melly is az erdőségben lakott Vácz nevü remetéről nyeré elnevezését. – Világos okmányaink azonban megczáfolják állitásukat. I. Andrásnak ugyanis 1055 a tihanyi félszigetben sz. Anián vértanu tiszteletére épitett apátság s monostor alapitványi oklevelében azon korbeli püspökök közől: Neaemias esztergomi, Benedek kalocsai, Kelemen váczi, Miklós győri püspökök vannak aláirva.* Ha tehát már András korában létezett váczi püspök, kellett lenni püspökségnek, s igen természetesen városnak is.


Váczi székesegyház.

Növekedését azonban I. Gézának köszönheti, kinek porai is itt nyugosznak. Tatárpusztitás alatt siralmas napokat kellett átélnie, mert falai leromboltatván lakosainak nagyrésze is lemészároltatott. Elvonulván azonban e vészes fellegek hazánk egéről, IV. Béla alatt Vácz is ujra üdülni kezd, de dicsősége főpontját csak Mátyás idejében éré el, midőn t. i. Báthory Miklós püspök, Mátyás kedves embere, olasz épitészek által templomokkal, püspöki lakkal s más nagyobb épületekkel diszesité.  Zápolya és Ferdinánd háborgós szakában Rogendorf vevé ostrom alá, s noha kevéssel ezelőtt Broderics püspök megerősité – elfoglalta. Ez idő tájban hol magyar, hol ausztriai, hol ismét török kézre kerülvén, a sok viszontagság igen megrongálta, valamint később a vallási villongások alatt történt kézről kézre jutása is. – A békét végre, mellyet ezután élvezett, csak az 1848/9-diki utczai csaták, rablás és sarczolások zavarták meg.

Székesegyházát, mellyről itt különösen czélunk értekezni, I. Géza – hogy győzelmeért, mellyet Salamonon Czinkotánál vivott, Istennek tett fogadását teljesitse, 1074-ben ugyanazon helyen, hol egykor a Sz. Ferencziek kotora állt – épité. Tatárok a várossal a templomot is földig rombolák, de IV. Béla, bár nem olly fénynyel, ismét fölépité s ezen állapotban maradt egész Báthory Miklós püspök koráig, ki a legnagyobb pompával s különféle drágaságokkal ellátá. Elfoglalván 1541-ben a törökök Váczot, a püspöki templom török mecsetté változtatott, mig végre a kegyetlen Murthesanes ezt is irigyelvén, lerontatta, köveit a vár erősitésére forditván. Az ohajtott béke helyreálltával Dvornikovich Mihály 1689-ben kinevezett váczi püspök azonnal templom épitésről gondoskodott s eldőde, Balogh Miklós által hagyományozott tetemes összeg segedelmével szándékát valósitá is.

A templom tehát fölépült, de minthogy a nagyszámu népet befogadni elégtelen volt, Althán Károly 1756-ban egy nagyobbszerü egyház épitéséhez fogott; halála után pedig Forgács P. folytatá de ez sem végezheté be, mert mit ő Althannal épitett, a püspöki székben őt követő Eszterházy Károly széthányatta s 1760-ban a mostani székesegyház alapját vetette meg; ámde tervét ez sem viheté ki, mert két év mulva az egri megye kormányára küldetett s kezdett müvét csak utóda, az áldott emlékű Migazzi Kristóf végezé be. Migazzi ugyanis alighogy átvette a váczi egyház kulcsait, főgondja volt az alapjában levő templom épitését ama hires Cannevall, II. József udvari épitésze által befejeztetni, melly is 1772. augustus 15-én szűz Mária és sz. Mihály arkangyal tiszteletére felszenteltetett. – Migazzi a napnak emlékét megörökitendő pénzt is veretett, mellynek egyik lapján – „Christoph. Migazzi. Archiep. Vien. S. R. J. Pr. Epis. Vacien. Adm.”, másikán pedig a székesegyház ábrája, s alatta: „Templum Princeps Vaciae MDCCLXXII.” s „Elegi locum istum mihi in domum sacrificii. Paralip. 7. v. 12.” – körirat látható.

A templom hossza 240, szélesége 102 láb. Alapja, mellynek letételével a felfakadó források s vizes földrétegek miatt két évnél több telék el, hat iszonyu vastagságu támaszszal van megerősitve. A templom alatt három részre osztott 28 lépcső mélységű sirbolt van, mellynek közepén egy oltár, hol a meghaltakért sz. mise tartatik. A nézőre legmeghatóbb a főoltár és szentély, melly vasrácscsal választatik el a templom hajójától. Magassága 194 láb, mindenfelől szabadon állván s az egész városon felül emelkedik méltóságával. Előtte piacz, átellenben püspöki lak, oldalt a papnövelde, s kegyes rendiek épülete, hátul pedig a kanonokok lakai környezik.

K…ly J…s.