A kolosmonostori apátság maradványa.


A kolosmonostori apátság maradványa.

Hazánk történetében s korábbi törvénykönyvében gyakran találkozunk a kolosmonostori apátság emlitésével. E hajdan fényes és hatalmas apátságnak valóban csak neve és czime maradt fenn s minden, mi reá emlékeztet, azon forma magaslaton látható góth modorban épült kettős fatornyu kápolnából áll, mellynek alakját, a körülte álló kunyhókkal együtt mai számunkhoz mellékelt rajzunk mutatja.

Kolosmonostor helysége mintegy folytatását, külvárosát képezi Kolozsvárnak, ezzel csaknem megszakadás nélkül függ össze. A helység végén emelkedik azon magaslat, melly mostani alakjában kalváriául használtatik, de mellyen régibb időkben az apátság kiterjedt, nagyszerü épületei állottak.

Az apátságot még I. Béla király alapitotta 1061–63 esztendőben, birtokául adván Kolosmonostor helységét. Nagyban gyarapiták azt a következett királyok, különösen Sz. László, ugy hogy a kolosmonostori apátság 40 falunak volt ura és birtokosa. 1241-ben a tatárok pusztitották ki az apátságot, mellyet több év mulva IV. Béla állitott ismét helyre. 1463 óta, igen hatalmas apát uralkodott itt, Pécsvárady Péter, kit Mátyás király küldött ide. Ez, önszántából, félelmes erősséggé változtatta az apátságot, min Mátyás király megboszankodván, annak lerombolását parancsolta meg. 1556-ban, midőn a reformatio terjedésével, az egyházi javak Erdélyben a status javára lefoglaltattak, a kolosmonostori apátság is megszünt s miután javai részint a kormány, részint egyesek kezére kerültek, ez időtől fogva mai napig csak a kolosmonostori czimzetes apátság neve maradt fenn.

E szomorú felforgatás után nem sokára Báthory István testvére Báthory Kristóf 1579-ben Monostort hat faluval együtt a jézuitáknak adományozta, mi által a Kolozsvárt ma is fennálló rom. kath. felsőbb tanintézetnek tette le alapját. Nemsokára a szerzet 1773-ban eltöröltetett. Javaik a kincstárra maradtak s tanulmányi alapúl jeleltettek ki. A zárda épületnek ma már helye sem látszik, a levéltár mai nap is a kolozsvári plebánia templomban van elhelyezve. A zárda templom a rajzban itt láthatónál sokkal nagyobb volt, de pusztulásnak indult; 1787-ben, az II József császár alatti török háboruban már raktárul használtatott, 1818-ban pedig erdélyi püspök, később esztergomi primás, Rudnay Sándor, köveiből épitteté a kolozsvári rom. kath. lyceumot. A rajzunkon látható kápolnát a régi templom szentélyéből épitették.