Temesvár.


Temesvár.

Egyik legnevezetesebb városunk képét mutatjuk be ismét olvasóinknak. Statistikai leirásához, mellyet Fényes Elek leghitelesebb és kimeritőbb ismertetése után közlünk, részünkről még azt is hozzá kell tennünk, miszerint Temesvár lakossága minden hazai vállalatnál, különösen pedig irodalmunk pártolásában a legelsők között emlitendő.

Temesvár, kir. város, Temes vármegyében, s a fővárosa a mostani Szerb-vajdaságnak és Temesi-báságnak, Szegedhez keletre 13, Pesthez 37 mfd távolságra, lapályos vidéken, mellynél fogva levegője nem a legjobb, s a lázok nagyon uralkodnak. Különben egy vala a legcsinosabb s legszebb városaink közül, de az 1849-ki ostrom alkalmával igen sokat szenvedett. Áll t. i. Temesvár magából a belvárosból, egy várból és külvárosokból. A vár- és belváros köröskörül kőfallal és erős sánczokkal van bekeritve, minélfogva az osztrák birodalom első rangu erősségei közé soroztatik. Külvárosai közt legszebb a Józsefváros. Itt megy el a Béga hajózható csatornája, melly a város kereskedését igen előmozditja; sőt az ivóviz is ebből vezettetett csöveken át a városba. Temesvár székhelye a szerb vajdaság és temesi bánság polgári és katonai főkormányainak, a fő felebbviteli és megyei törvényszéknek, egy kincstári igazgatóságnak, főpostahivatalnak, a csanádi romai kath. püspöknek, káptalannak és seminariumnak; a temesvári n. e. óhitü püspöknek. Van itt továbbá kath. lyceum és gymnasium, polgári és példányiskola, szinház, só-, harminczadhivatal, takarékpénztár, stb. Kórházai közül az irgalmas barátoké különösn kiemelendő. Népessége a városnak 1848-ban 29,081 lélek volt. Legtöbben vannak köztök római katholikusok, aztán n. e. óhitüek; de az itt egyesült reformatusok és ágostaiak összesen csak 600 főre mennek; s a héberek is majd megközelitik e számot. Nyelvet illetőleg németek, szerbek, oláhok, magyarok. Mindenik hitfelekezetnek helyben van papja és temploma. A kézmüvesség és kereskedés itt igen virágzó; a Bégán levő malmok hires lisztet őrölnek; van egy bőr, stearingyertya, szivar és vegytani termékgyár (ez utóbb Mehalán), több posztós és timár. Fő kereskedési czikkek a gabona, liszt, szilvapálinka, méz, viasz, gyapju, nyersbőr, szarvasmarha és sertés. – Temesvár I. Károly épitette, s azt jól megerősité. Kinisi Pál temesi bán és parancsnok itt lakott; Dózsa György pedig a fellázadt parasztok vezére 1514-ben ugyan itt Báthori István és Zápolya János által megveretvén, borzasztó kinzásokkal végeztettet ki. A törökök 1552-ben Losonczy várkapitánytól a várat caputulatio erejénél fogva elfoglalván, magukat benne annyira megfészkelték, hogy csak 1716-bn vehette azt vissza Eugen herczeg igen elszánt és kemény ostrom után.