Az esztergom-nánai vonalon történt baleset.

Mult héten irtuk, hogy a Pestről elindult gőzvonat Esztergom-Nána és Szob között a töltésről lefordult s e szerencsétlenségnek több emberélet is esett áldozatul. Most már körülményesebben tudósithatjuk olvasóinkat e sajnálatos baleset felől.

A mint a gőzvonat azt a kerülőt tette, melly a visegrádi hegyekkel szemközt sziklai uton van számára kivágva, a két mozdony közül a másodiknak bal szelep-rúdja kettétörött s a tört darab azonnal fölszakitá a síneket, mire az utána jövő vaskocsi kilöketett a kerékvágásból s eltörvén a mozdonnyali összekötő kapcsa egy percz alatt lebukott a három öles töltésről, másik három kocsit is magával rántott, kettő a töltés oldalán feldülve ott maradt.

A legalul esett kocsiban volt egy budai hivatalnoknő Martinides Mária, kinek szép kedves leánykája az egész uton a több jelenlevő utasokat gyermeki jó kedvével mulattatá, s épen valami versecskét szavalt ott az angyalkákról: – abban a pillanatban ő is megtért azon angyalkák közé; az utasok egy irtóztató taszitást éreztek, a kocsi egyszerre felfordult s recsegve hullot alá a mélységbe.

Nehány percz mulva csak egy irtóztató orditást lehetett hallani a felfordult kocsik ablakain át másztak ki a rémült emberek az összetört kocsiromok közül elősegítve megsebesült társaikat. Egy pesti és egy bécsi orvos (Dr. Hainis a gyermekkorháztól és Dr. Folkman) kiáltották, hogy ők orvosok és készek segíteni, és siettek bekötözni a sebesülteket, mig a jelenvolt Coburg herczeg buzditó példájával éleszté a többiek bizalmát.

A kis szavaló gyermek agyon volt zúzva; anyja sulyosan megsebesülve, egy nőcseléd rögtön halva maradt; egy izaelita, hat gyermek apja, még nehány óráig élt. Azonkivül mintegy tiz ember sebesült meg sulyosan, köztük csaknem valamennyi vasuti kalauz.

A zavart, az ijedelmet nevelé még az irtóztató zápor és vihar, melly akkor egész nap dühöngött, s a sebesültek helyzetét még kinosabbá tevé. Mig végre egy teherszállitó gőzös érkezett oda, melly észrevéve a balesetet, ott megállt a sebesülteket felvéve, Esztergomba szállitá.

E gőzösön volt egy utazó asszonyság gyermekeivel együtt, ki a vasutról elkésett s ugy szállt a gőzösre. Midőn ez meglátta a szerencsétlenséget, térdre esett és ugy adott hálát a gondviselésnek, hogy őt e veszélyből olly csodálatosan menté meg.

A hír nagyítva mondá el a balesetet, mi tudatjuk azt, a mi való; de hozzá teszszük, hogy előttünk e három eleszett emberélet is drága, s nagy felelősség hárul érte azokra, a kik okozták. Hogy a gép karja eltörött, arra mutat, miszerint a gép rosz és elhasznált volt; másik hiba, hogy az eltört darab a sínekre rohanhatott; harmadik peig, hogy a szállitókocsik kapcsa eltörhetet, vagy kikapcsolódhatott, s így a vontató gép szépen tovább mehete, a kocsik pedig lebuktak. Nem mi dolgunk e helyen elmondani, hogy ezeket mi által lehessen meggátolni? de hiszszük, hogy meglehet. Adja Isten, hogy e szerencsétlenség intő példa legyen ujabbak elkerülésére.

A közönség megnyugtatására nézve pedig tudatjuk, hogy e baleset óta a rend fölött őrködő hatóság két szakértő gépész jelenlétében minden vonatot az elindulás előtt megvizsgál, ha a gép rendben és jó állapotban s a mozdonyvezetők és gépészek józanul vannak-e? miáltal a netán támadható idegenkedés a vasutoni utazástól alább van szállítva.

Az esztergom-nánai vonalon történt baleset.