A tükör története.*

Az élet első szükségeihez sorolt tárgyak közt, nem épen utolsó hely jutott a tükörnek. – Míg hajdan hasznukat alig sejték, ma már minden szalmafödél alatt szemeinkbe ötlenek….pedig hajdan az égkirálynéjának öltözéki–asztalán sem voltak láthatók. Kevés tárgy fordittatik több czélra mint a tükör, s haszna kiterjed pipere-asztalainktól, egész a csillagos égig. – Neki köszönheti a szépnem a tetsző s kecses alakzatok s divatok feltalálását, – általa tanulta a természetvizsgáló ismerni a tűz erejét, az érczek olvaszthatóságát, s a gyémánt égethetőségét, – s általa tőn a csillagász bámulatos felfedezéseket az égen….. Azonban ennyi haszon mellett is, legtermészetesebb rendeltetése rég tévesztve van, mert alig vesz valaki tükröt azért, hogy általa önmegismerését eszközölje..

A föld ős lakói, kik a tükör feltalálása előtt éltek, kénytelenek voltak magához a természethez folyamodni s mint nárczisok a folyamok csendes vizében keresni fel képmásukat. – Ámde az önszépitési, s mások fölött kitüntetési ösztönük napról napra, ujabb ujabb piperetárgyakat találván fel, – természettől nyert kecseiknek illy tárgyakkali ékitésekor, kevés tömjént láttak nyujtva olly tükrök által, mellyek gyenge szellők fuvallatára is eltörtek, – s igy csakhamar, tartósabb s szilárdabb tüköranyagokról kezdtek gondoskodni. – Eleinte csak kövek, de később érczek is használtattak tükörül.

Az ércz tükörről legrégibb emlékezés Mózes könyvei egyikében (2 k : 38, 8) található, s legelső használása felette nevezetes. Egyiptomban, mint szintén keleten is – gyanithatólag kivül esik, –nem tartozott a tükör a szobák ékitményeihez, – hanem inkább s kizárólag a szépnem piperéjéhez s csicsomázásához. A zsidó nők – kik mint látszik, e pipere czikket még Egyiptomban szerették meg, – csak a legnagyobb nemzeti ünnepek alkalmával s különösen legpompásabb öltözetük felvételekor ékiték magukat apró réztükrökkel. Később e tükrök viselete pazarló fényüzést eszközölvén, nagy törvényadójuk szigoru rendelet által megtiltá azok viselését; sőt országszerte összeszedetni parancsolta. Apuleius állitása szerint Isis tiszteletére rendezett ünnepi meneteknél is a nők, vakitó fehérségü öltönyeik fölött, hátukon hasonló ércztükröcskéket viseltek.

A görögöknél, vagy legalább azon népeknél, kiktől mythológiájukat tanulták – régiebbek a tükrök, mint történeteik. – Venus, hogy magát Junó és Pallástól megkülönböztesse – kik a hiuságnak még csak látszatát is kerülni igyekeztek – gyakran kezében tükröt tartva jelent meg, – sőt öltözködésénél mindenkor tükröt használt. A portici királyi muzeumban, maig is látható egy elefántcsont, remek faragványu hajtű, mellyen a haját rendezgető Venus elé, a szerelem istennője, kerek tükröt tart. A csillagászok is a VEnus nevét viselő bolygót, egy illy kézfogatékkal ellátott tükör alaku jegygyel +jelölték meg, mi mindenesetre a legrégibb kor szokásos kerektükrét látszik jelképezni. – Igen hihető, miként illy tükrök használata közönséges volt, mert Helena (1200 évvel K. e.) hogy Párist Troja alá követhesse, midőn saját becsületét, hazáját s férjét elfeledé, tükreinek elviteléről nem feledkezék meg.

A római szépek rabszolganőikkel tartaták tükreiket öltözködésük alatt. E tükrök köszörült és simitott érczből, sőt a gazdagabbaknál – miután a sárga érczek, mint az arany stb. nem adhattak tiszta képet, – az aczélból készültek pedig a rozsdától menthetetlenek voltak, s végre mert a fehér arany (platina) még ekkor nem ösmertetett – bizonyos ezüst lemezkékből álltak, – mellyek hátulja később vékony arany lemezekkel borittatott be, mert tapasztalták, hogy az ezüst, arany alzattal, minden más érczeknél, tisztább s tökéletesebb képet adott. – Alig lőn e felfedezés ösmeretes, s már is tömérdek kezeket foglalatoskodtatott, s annyira közönségessé lettek az igy készült tükrök, hogy Plinius a ker. számitás első százada végén arról panaszkodott: hogy Rómában minden szolgáló illy tükrökkel akart birni. – A meghóditott szomszéd népek szokásainak s piperéjének majmolása, s különösen a narancs szinü haj viselése, vagy saját hajuknak arany porral behintése, mindinkább szükségesbé tevék a tükröket, s kevés idő elfolyta alatt, tükreik nagyobb alakot nyertek. Ez időben már a tükör szobáik ékitményei közé tartozott s nem volt ritkaság ember nagyságu tükröket is látni. – Természetesen, iszonyu pénzbe kerültek s Seneca állitása szerint, többe került egy illy tükör, mint a köztársaság idejében a szegénység s nyomorban elhalt vezérek árva gyermekeinek az álladalom költségén történt kiházasitása vagy jegyajándéka. …A pharosi lámpatorony, több mint 100 mérföldre látható volt, s e messzeterjedő fényt egy a tenger felé forditott óriás nagyságu, finomul simitott aczél tükör kölcsönözé. – A tükör drágaságát emelte még azok szokásos pompás rámája is. Régi irók többen emlékeznek olly tükörrámákról, mellyek elefántcsontból, remek faragványokkal készittettek, s köröskörül drága kövekkel s gyöngyökkel voltak kirakva. Minden illy ráma, mindkét oldaláról, tiszta s száraz szivacs függött le, hogy azokkal, akár a lehellet, akár a hideg s nedves lég által elhomályosult vagy foltosodni kezdő lap, viszont tisztára törültethessék.

Könnyen gyanitható volt, hogy az uj világ benszülöttei előtt sem voltak ismeretlenek a tükrök. Amerika felfedezésekor a perubelieknél ezek használatát közönségesen elterjedtnek találták, s legjobbak voltak azok, mellyek fekete lávából, markazitból (egészségkő) készittettek, – sőt voltak ércztükreik is.

Az üvegtükrök – elvitázhatatlanul – sok más anyagból készültek fölött kitünő előnynyel birnak. – Már a régieknek kellett ez észrevételt tenni, miután az üvegtükör nem volt előttük ösmeretlen, s gyakran a legtökéletesebb üvegtükrök birtokában voltak, mert a higanyt rendesen üvegedényekben szokták tartani. – Sőt azt is tudjuk, hogy a hajdankor híres Sidoni üveggyárban készittettek is üvegtükrök, – de hogy azok még sem lehettek közönségessé, mindenesetre az ércztükrök iránti szilárd előszeretetnek kell okoznunk. Az emlitett üveggyárban készült üvegtükrök, fuvás által jöttek létre, s bizonyos finom fekete föstékkel mázoltattak be.

Az üveg egyik lapjának czin vagy ólommali befödése a XIII-dik század előtt bizonyosan nem találtatott föl, s eleinte igen tökéletlen is volt, miután a nevezett anyagok olvadott állapotban öntettek a még forró, s hajlékony üvegtáblára. – A czinnek higannyali vegyitése három századdal későbbre esik. A XVI. században ugyan is, a gyártmányairól világszerte ösmert s dicsért velenczei, muranoi üveggyárban fedeztetett fel az üveg tükrök készitésének s tökéletesitésének titka. Vékony czin lemezekre higany öntetett, s e vegyülékkel kenték be az üveg lapja, vagy e vegyület tiszta és sima felszinü papirral befödeték, s különböző nehézségü terhekkel lenyomaték. E mütét után mindjárt a papír, lehető legnagyobb vigyázattal kihuzaték. A találmány bámulatos hirt szerzett az igy készült tükröknek s a föld csaknem minden részeibe szétvitettek. Azonban nagy hibájuk volt e tükröknek az, hogy a tulzott fuvás által gyártott lapok igen vékonyak lettek, vagy csak középszerü nagyságuak maradtak. Thevait Ábrahámnak azután, a XVII-dik század végén csakugyan sikerült feltalálni a tükörlapok öntését, s találmányaival Párisba menvén, legelső volt, kinek gyárából feltünő nagyságu tükrök kerültek ki. Legelső öntvénye 84” magas, s 50” széles volt. Kitünőbb nagyságu tükrök előállithatására sokáig találmánya tekintetett egyedüli eszköznek, mig végre a számos nehézségek, s különösen a szerfeletti költség által ösztönöztetve, ujabb kisérletek tétettek, s csakugyan sikerült a drága öntött lapok helyét, ismét fuvás által előhozottakkal pótolhatni. E találmányt, legelőször a sz. pétervári üveggyár tette sajátjává s ő is lett, ki azt legnagyobb tökélyre emelte. Bámulatos nagyságu tükrök kerültek ki e gyárból, mellyek közül maig is csudáltatik, a hajdan a michalowi trónteremben, jelenleg a tauri palotában látható 13 ¾ magas, és 7 ½ széles tükör.

A tükrök közönséges haszna: hogy azokban saját alakunkat láthatjuk – nem pusztán az egyetlen. Tudjuk, miként minden test, többé vagy kevésbé visszaveti a világló tárgyról reá esett sugarakat, – de olly szabályszerüleg kevés test képes ezt tenni, mint a hogy tükreinkről tudva van. A durva s darabos felszinű test, megszámlálhatlan kis tükrökből áll, de mellyek közül mindegyik, különböző irányban vetvén vissza a tárgyról jött sugarakat, a képek összeolvadnak, s szemeink elé csak bizonyos zavart fény, de legkisebb kép sem jut. Átlátszó testek a fényt keresztül bocsátják, – ellenben minden átlátszatlan és sima felszinü test: tükör, s annál tökéletesebb, minél finomabbra van simitva. – Miután tehát tükrök segitségével a fénysugaraknak tetszésszerinti irányt lehet adni, – és miután a nap sugarai nemcsak világitanak, hanem égetnek is, könnyen jöhettek a régiek azon ötletre, hogy különböző köszörülés és simitás által a fénynek és melegnek, majd erősbülését; majd szétszóratását, e szerint a tárgyak képeinek is nagyitását vagy kicsinyitését eszközölni lehet, – röviden a tükrök optikai és physikai czélokra is használhatók. – Innét a katoptrika – a tükrök által visszavetett sugaraknak elmélete – már a görög mathematikusok előtt ismeretes volt, habár mégis inkább az égető tükrök titkainak kikutatásával foglalkoztak, s ezt nagy tökélyre is vitték, ha a római hajóhadnak Archimedes általi elégetése igaz, – melly pedig, mint az ujabbkori kisérletekből kitünt, épen nem tartozott a lehetetlenségek közé, s mindenesetre birt belső valószinüséggel, annyival is inkább, mert a római birodalom elbukásának történeti irója állitása szerint: mindenki hajlandóbb illy találmány felfedezőjét a hajdankor egyik leglángeszübb mathematikusában, mint egy egyszerü miveltségü s tudományu barátban keresni, – ki e történetet a XII-dik században beszéli el. –De meg Proclus (Kr. u. 514.) hasonló kisérletet tett, és sikerült is neki a Konstantinápolyt ostromló góth hajóhadat felgyujtani s hamuvá égetni. – Buffon e történtek valószinüségére épitve, kezdé meg kisérleteit, s reményenfölüli eredményeket nyert. – Ő t. i. sok és különböző szögletekben egymással összeköttetésbe hozott tükrök segitségével 150 lábnyi távolságra, nemcsak a fát volt képes meggyujtani, hanem a czint meg is olvasztani. – Százszoros kisérletek után, ma már olly tökélyenállnak a gyujtó tükrök, hogy általuk minden érczet megolvaszthatni, sőt még a gyémántot is tökéletesen el lehet égetni. – Legnagyobb gyujtó tükör Drezdában van. Átmérője 3 rőf.

A tükrök nemesebb haszna a XVII-dik század közepén Nicolo Zucchi olasz jézsuita által fedeztetett föl. Ő jött t. i. legelőször is azon gondolatra, hogy a távcsövekben közönségesen használt tárgyüvegek helyét tükörrel kellene felcserélni. Csakugyan általa készittetett az első teleskop (távcső). Zucchi találmánya ösmerete nélkül Mersenne Párisban (1639.) hasonló kisérleteket tett a tükörrel, mint szintén Angolhonban is 1663. körül Gregory Jakab. A nagyszerü eredmény azonban Newton vizsgálatai után tünt ki csak, ki különböző módositásaival tökéletesnek találá a tükröknek teleskopokbai használatát. – Módositása által a képek szélei szintelenek lőnek, s igy minden eddigi távcsővek fölött előnyt vivott ki. Herschel. kinek a tűkör teleskop legtöbbet köszönhet, 6400-szornyi nagyitást eszközölt 49” átmérőjü tükrével.

A tükör teleskopok tökélyének lehet köszönni, minden legnevezetesebb felfedezéseket az égen. – Nagy előnyük mindenesetre a tárgyak nagyitásában s szintelenitésében áll. Közönségesen fehér érczből (réz- és czínvegyület) készittetnek, de mint minden más ércz is, hideg és nedves levegőben hamar meghomályosulnak s foltosodnak. Számos kisérletek tétettek ujabb időben is, olly érczvegyületek előállitására, mellyek e káros bajtól mentek volnának, de ugy látszik, annak feltalálása még a jövő rejtelmei közt létezik. Az aranyat puhasága miatt tökéletesen kifényesiteni nem lehet, az aczél megrozsdásul, az üveg átlátszó, s igy egyik sem alkalmas. – A platina még legtöbb reménynyel kecsegtetne, miután keménységére nézve az aczélhoz közel áll, s a levegő élenyével sem egyesül, azaz meg nem rozsdásodik, de mi eljárással lehetne tökéletesithető, nem tudni, miután a Párisban, épen e czélból készitett tükörről, elkészülténél egyebet, mai napig sem tudunk.

Tóth Balázs.