Török épületmaradványok hazánkban.

A török uralkodásnak, mai napig épen fennálló épületekben számos emléke van szétszórva édes hazánk különféle részein; de sehol sincs annyi mint Budán, a melly városunk legtöbbet is szenvedett s legtöbb változás alá került a török hatalom korszakában. Buda után Pécset és Egert lehet emliteni, e tekintetben, hol szintén lehet még ép állapotban fenmaradt török épületeket látni.

A budai török épületmaradványok a meleg fürdőknek egyes helyiségeiből, a császár-malomból és Gülbaba sirmecsetjéből állanak. Legnevezetesebb ezek közt s a törökök előtt mai napig nagy tiszteletben tartott szent hely, Gülbaba sirmecsetje.


Gülbaba sirmecsete Budán.

Budán a József- vagy Kálvária-hegyen a császárfürdő közelében szőllőtőkékkel környezve áll magánosan egy csekélykerek épület, mellynek sárszinü falai, kúpos fedele s az alatta elszórt többi épületektől egészen kiváló alakja első pillanatra mutatják, hogy nem a mostani kor müvei közé tartozik. Mindig zárva van ez épület, kulcsai, – ha jól tudjuk, – a budai városházban tartatnak, s csak akkor veszik azokat elő, midőn ide zarándokol messze földről Törökországból egy jámbor müzülman napsütötte arczczal; a mi rendesen minden három évben szokott megtörténni. Ez aztán veszi a sokáig pihent kulcsokat, felnyitja nagy áhitattal a szent hajlék ajtaját, mellynek küszöbén hogy beléphessen, egy pár száz mérföld viszontagságaival küzdött meg zarándoki türelemmel. A mecsetben egy fakard és egy szőnyeg van, e szőnyegre borul a jámbor zarándok arczczal, és imádja Allaht a hazájától távol eltemetett török vértanu sirja felett, kit a török nép buzgalma a legbájosabb virág, s az Istentől rendelt legrégibb méltóság nevét egyesitve, Rózsa-atya (Gülbaba) névvel tisztelt meg, s mai napig is igy emlegeti regéiben. A mecset falai azon kegyes férfiak neveikkel vannak teleirva, kik több század óta e szent sirhoz zarándokoltak. Ezenkivül van még a mecsetben két felirásos kő, mellyeknek tartalma eddig sehol sincs közölve, de reméljük, hogy sikerülend azokat is megismertetnünk. Lehet, hogy némi felvilágositásul szolgálhatnak vagy a mecset eredetére, vagy az alatta nyugvó kegyes török életére vonatkozólag.

Sokkal érdekesebb példányai a török épitészetnek azon kápolna szerü fürdő teremek, mellyekből legjelesebbet mutathat fel a mai Rudasfürdő Budán, a Szent-Gellért hegye alatt. Ezen török fürdőterem, mellyet ide rajzolva lát az olvasó, most az ugynevezett közönséges, köznép fürdője. Nyolcz szabadon álló oszlopra emelkedik ezen pompás épitmény hegyes boltozata, egy nagy s több apró nyilással, mellyekben a kifelé törekvő melegviz gőze, s a beható napsugarak küzdenek egymással. Van a Császárfürdőnek, meg a Ráczfürdőnek is török eredetü fürdő maradványa, különben a fürdőépületek többi részei már egészen mai izlésben készültek, s kiváltképen népes közöttök a Császárfürdő, melly néhány év óta legelső nyári mulató és társalgó gyülhelye a budapesti közönségnek, a mit nem csupán a fürdő–források hatalmas gyógyereje okoz, hanem azon körülménynek tulajdonitható nagy részben, hogy a fürdő vállalkozó szellemü bérlője minden nyáron uj meg uj érdeket tud adni e nagyszerü gyógyintézetnek, mind a mellett, hogy minden órában kiköt a Császárfürdő előtt egy fel-, és egy lemenő gőzös, még társas kocsik is szállitják Pestről a vendégeket, kiknek inkább tetszik tengelyen, mint vizen utazni.


Közfürdőterem a Rudasfürdőben Budán.

Visszatérve a régi származásu török fürdőkre, honi történetiróinkon kivül főképen ollyan német követségi személyek emlegetik sürüen a budai fürdőket, kik a portához küldetve Budán keresztül utaztak, s e város egyéb nevezetességei között, főkép a fürdők sokasága és jelessége vonta magára figyelmöket. Többi között Lewenklaw, Lichtenstein Henrik császári követ kiséretében (1584) igy ir naplójában Budáról:

„Sept. 6. Jókor reggel nehány török jött uram hajójához lovagolva, s nehányan szép paripákkal vezetéken. Ezeken az én uram és egynehányan közülünk lovagoltak a basa kastélyába, melly a Duna mellett utczában fekszik sat.

„Sept. 7. Midőn ebédeltünk, láttuk hajónkról az asztal mellől a török basát a mint lóháton a mecsetbe ment, melly a városon kivül van sat. A mi hajóink mellett van török fürdő, a mellyben vacsora után sokan megfürödtek közülünk, s nem győzték dicsérni a fürdők tisztaságát s a vidám források sokaságát. A törökök nagyon szeretnek fürödni, azért sokat is forditnak fürdőikre.

„Sept. 8. Ebéd után átmentünk Pestre, a melly a város Budának átellenében fekszik és fahidon kell oda menni, mellynek hossza 600 lépés s 64 hajó tartja sat.

„Sept. 9-én, a melly vasárnap volt. eltakartuk hagyni Budát, de a nagy vihar miatt maradnunk kelle az nap. Minthogy már nem volt mit megnéznünk, ismét fürdőbe mentünk. És ekkor valóban fejedelmi fürdőt láttunk, mellynek vize al nem fával fütenek, hanem melegen buzog az ki a forrásokból és olly forró, hogy alig lehet annak hevét kiállani. Gyönyörü is az a hely és igen tisztán tartják ezt a törökök, nagyon jól szolgálnak a fürdő vendégeknek, szépen megmosván, megdörzsölvén és megtörülgetvén az ő testöket. – Az igazi fürdő előtt vagy egy közfürdő szabad ég alatt, mellyben a szegény köznép fürdik. Mielőtt az igazi fürdőbe jutna az ember, előbb egy szép nagy előterembe lép, a hol levetkezik, és e terem közepén van egy kut. Innen bejutottunk az igazi fürdőbe a melly egy templomhoz, vagy kápolnához inkább hasonlit, mint fürdőszobához. Van ebben egy nagy medencze, mellynek a vize kellemes melegségü, s nyakig ér. A kinek kedve tartja, uszkálhat benne, a ki pedig félénk s nem tud uszni, sétálhat avagy leülhet ollyan mélységben a mint szereti, mert három lépcső fut köröskörül a vizben. E nagy medencze körül szabadon lehet járkálni, és sok vidám kutacska van oldalvást a sziklába vágva, a mellyekből meleg vagy hideg víz csergedez egymás mellett. Az igazi fürdőház fedele ónnal befuttatott rézből van, ollyanforma mint mi nálunk a rondellák (mulatóhelyek) teteje.”

Mások ismét azt a pompás márványzatot magasztalják, mellyből a fürdőmedenczék, s a fürdőtermek falai készültek. Egyiknek egy, másiknak más foglalta el nagyobban figyelmét; de abban mind egy uton járnak, hogy nem győzik eléggé bámulni a török fürdők jelességét, tisztaságát és pazar fényüzéssel készült épületeit.

Mi pedig örömmel irjuk ide, hogy napjainkban ismét uj fényre emelkednek a budai fürdők, a mostani tulajdonosok és bérlők buzgalmánál fogva.


Török mecset maradványa Pécsett.

E harmadik kép egy nagyobbszerü török mecsetet ábrázol, melly a mellett levő minarettel (török torony) együtt ép állapotban fenmaradt Pécsett, később a jezsuita szerzetesek temploma lőn s régi alakjában mai napig keresztény kath. egyházul használtatik, mint a félhold helyére emelkedett keresztek hirdetik.