Magyarország mezőgazdasági statisztikája ügyében.

Magyar hazánk földmivelő ország. A földmivelés gyarapitása vet alapot jelen boldogságának, s azon épülend jövendő nagysága.

Hazánk földmivelési viszonyai mégis csak csekély részben ismertek; holott az ebbeli ismeret adhatna legbiztosabb irányt a mezőgazdaság kifejlésének.

Illy meggyőződéssel levén, indittatva egyszersmind azon jó igyekezetü mozgalom által, melly mezőgazdáink értelmesebbjei közt, minden igaz hazafi örömére, napról napra éledez; miután már tiz év óta foglalkozom Fényes Elek urral, Magyarország első statistikusával való egybeköttetésben édes hazánk statistikai irodalmával, s ez idő alatt szorgalmatosan gyüjtögettem mindazon adatokat, mellyek ez ország mezőgazdasági viszonyait érdeklik, jelenleg czélba vettem „Magyarország mezőgazdasági statistikáját” kidolgozni.

E czélból egybeköttetést szerzettem magamnak a „Mezei gazdaság könyve” szerkesztőségével, továbbá Fényes Elek urral és ifjabb Palugyay Imre cs. k. tanácsos urral, hazánk jelenkori két első statistikusaival. Ezenkivül munkám kivitelében ujabb hivatalos adatok nagy tömege van segitségemre. – De vannak kérdések, mellyekre nézve uj adatgyüjtés szükséges. Illyenek iránt az ország minden vidékeire, s a velünk gazdasági viszonyainkat érdeklőleg elválhatlan egybeköttetésben álló Temesi bánság és Szerbvajdaság vidékeire és széljelküldött körleveleim által igen számos ügybarátokat különösen megkerestem.

Hogy azonban igyekezetemet annálinkább sikeresitsem, bizván vállalatom közérdekü korszerüségében: ezennel minden lelkes ügyfelet nyilvánosan és teljes bizalommal felkérek, hogy körét illetőleg, gyüjteményemet és munkálatomat következő kérdésekre való felelet által érdekesiteni és gyarapitani kegyeskedjék.

1. Hol történt tagosztály s legelő-elkülönzés, s mikép rendeztettek a földek és legelők, s hol mi gyarapodást idézett a tagosztály elő.

2. A tagosztályi erdőségek hogy osztattak el, s mint kezeltetnek; mennyire jött divatba a tagosztályzott földek széleinek s utaknak előfákkali kiültetése.

3. Hol történtek mocsár-kiszáritások, vizszabályozás és homokkőtés. Micsoda körülmények közt, milly kiterjedésben, mi volt az errevaló költség, és mi lett az eredmény.

4. Micsoda mozgalmak vannak akár vizek ujszabályozása, akár mocsárok kiszáritása és homokkötések körül.

5. Micsoda jeles gazdaságok, millyen földön, micsoda gazdasági rendszert és vetésforgást követnek.

6. Hogy történik a cseléd-fogadás, mi a cseléd és napszámos bére, hogy esik azok élelmezése.

7.  Mi szokások vannak az aratók és nyomtatók körül. Hol mi sikerrel használtatnak takaró- és cséplő-gépek.

8. Mi szokott a földhaszonbér lenni holdanként, s hogy kél a föld örök áron.

9. A feliből és harmadából miveltetés, mikép van szokásban.

10. Micsoda baromtenyésztés, hogy virágzik, hol micsoda intézkedés van az állatok nemesitésére. Jeles ménes, tehenészet, juhászat, sertéstenyésztés ismertetése.

11. A gazdaságokkal összekötött iparvállalatok ismertetése.

12. Jeles gyümölcsenyésztés, szőlőszet stb. Hol vannak népiskolákkal összekötött gyümölcskertek.

Ezeken kivül a vidék körülményeihez képest időjárási, éghajlati, természet-tulajdonsági ismertetéseket, s bármi gazdasági nevezetességet nagy köszönettel kedvesen veszek, s csak némellyikre kapjak is kérdőpontjaim közül feleletet, s azt minél előbb kapom, annál örömestebb fogadom, remélvén különben is, hogy tisztelt ügyfeleimnek a gazdasági téli szünidők közleményekre pár üres órát leginkább engednek.

Különösen egyes iparkodó helységek részéről várom igen örömest a feleleteket, s azt hiszem gazdasági szorgalmának illyféle ismertetése minden helységnek érdekében áll és dicsőségére válik.

A feleleteket czimem alatt Pestre Leopoldváros rész, Széchényi sétatér 4. számu ház 1-ső emeletén 8-ik ajtón szállásomra kérem utasitani.

Költ Pesten, február 3-án 1855.

Galgóczi Károly.