Tárogató.

– Azon hir, miszerint Ő cs. kir. Apostoli Felsége junius hónapban Pestet szándékozott volna legmagasabb jelenlétével szerencséltetni, valótlannak bizonyult be, s a bécsi hirlapok tudósitásai szerint teljesen alaptalan volt.

– A magyar irói segélypénztárra, mellynek életbeléptetése most magasabb intézkedéstől függ, addig is szépen gyülnek az adakozások. Győr volt az első, melly hangversenyt rendezett e czélra, s a bejött szép öszveget már is ide küldé. Más részről hallani, hogy több nagyobbszerü alapitványi összeg csak az ohajtott alkalmat várja. Meggyőződve a czél fontosságáról, s látva a nemzeti szinházi nyugdij-intézet szép gyarapodását és a hazafiui áldozatkészség naponkénti bizonyitványait, perczig sem lehet kételkednünk ezen vállalat sikerén. A „Vasárnapi Ujság,” midőn ez eszmét mindjárt 2-dik számában (márczius 12-én) csendesen megpendité, meg volt győződve, hogy közérdekü ügyen emel szót, s hónapok lefolyta után örömmel látja, hogy nagyobb s kisebb lapjaink vállvetett buzgalmának s több érdemes hazánkfia szives készségének sikerült meggyőzni a közönséget a szándék komolyságáról, a czél nemességéről. Bizzunk és reméljünk, hogy a többit meghozza az idő s a régi magyar lélek.

– Mint halljuk, a nemzeti muzeum könyvtára ismét egy becses ajándékkal szaporodott. Bajzáth József cs. k. tanácsos ur ugyanis hajdani legnépszerübb költőnk Dugonics Andrásnak egy sajátkezüleg irt munkáját ajánlá fel a muzeum igazgatójának. A kérdéses munka Bajzáth József ur magán-könyvtárának egyik becses kincse volt, mellytől csak ugy vált meg, hogy átadá a nemzetnek, melly megőrzi s megbecsüli költőinek maradványait a késő nemzedékek számára.

A jégverés ellen kölcsönösen biztositó magyar egyesületnél biztositott folyó é. junius 16-ig 681 fél 770,670 pengő forint értéket; junius 16-kától 23-ig 98 fél 202,020 p.ft. értéket, öszvesen 779 fél biztositott 972,690 p.ft. értéket.

A somlai hegyek f. hó 17-én borzasztó jég- és szélvihar által károsittattak meg. Nevezetesen a felső iszkászi és n.-szőllősi határok e vihartól rémitően dulattak fel.

– A magyar erdőszegylet jun. 19-én Pécsett tartott közgyülést. E gyülésen több érdekes tárgy merült fel. Igy a makk- és gubacstermesztés felett érdekes vita keletkezett; az aldunai erdők felől gazdasági tekintetből érdekes közlések történtek s 8 uradalomból, statistikai adatok küldettek be. A Birmansféle mivelési rendszer alkalmazásának eredménye felől jelentés tétetvén, ebből a gyülés azon következtetést vonta, hogy e rendszer különösen sovány száraz földön alkalmazható sikerrel. Továbbá tanulságos vita keletkezett a felett, miként lehessen elpusztult erdőrészeket legbiztosab s legolcsóbb módon miveltté tenni? Végre meglőn vitatva azon kérdés is, vajjon célszerübb-e, ha az erdőszeti személyek (tisztek, szolgák, kerülők) az erdőben vagy faluhelyen laknak? E viták és értekezések mind az erdőszegylet folyóiratában fognak közzé tétetni. Választásokra kerülvén a sor, az eddigi elnök Kőnigsegg Gusztáv gróf, és alelnök Greiner Lajos erdőszeti tanácsos urak, a jövő három évre közfelkiáltásal ujolag megválasztattak. Az eddigi választmány továbbá is megerősittetett azon különbséggel, hogy Baudisch erdőmester ur helyébe Laudyn erdőmester ur lépett. A jövő évi közgyülés helyeül Pozsonyt tüzte ki az egylet s azon alkalomra harmadik vagyis rendező elnöknek Máthes Adalbert primás számvivő ur neveztetett ki. A gyülés folyama alatt Girg György pécsi püspök ur 40 pfttal járult egy magyar erdőszeti iskola alapjához s Majláth György ur szintén 40 pftnyi alapitványt tett le. – A pécsiek azt erdőszegylet tagjainak tiszteletére fényes bált adtak.

– Gömör megyében a hus ára városokban 21, faluhelyeken 20 krajczár váltóban. Pesten még mindig 32 1/2 krajczár. A pestiek most azon törik fejöket, vajjon miért kell nekik csaknem 12 krral drágábban fizetni a hust, mint a gömörieknek, holott a gömöri mészáros bizonyosan több bajjal juthat vágó marhához, mint a pesti.

– A pesti füvészkert üvegházait ujabb rendeletnél fogva ismét szaporitani fogják, az épitési költséget 3000 pftra határozták.

– Az ausztriai birodalomban 1852-ben összesen 6398 orvos, 6148 sebész, 18,789 bába s 2951 gyógyszertár (patika) volt. E szerint egy orvosra 5434, egy sebészre 5665, egy bábára 1850 s egy patikára 11,771 ember jutott (s ha egytől csak 10 garas esnék is egy esztendőre, elég tisztességes jövedelem kerekednék ki még a bábának is.) Nyilvános korház volt 684, mellyekben 48,533 betegre volt hely. Orvosi himlőoltás 1,084,010 gyermeken történt, a mi 112,644 pftba került.

– Megjelentek Győrfy Gyula regényes balladái „Romvirágok” czim alatt egy csinos füzetben. Addig is, mig bővebben megismertetnők, ajánljuk a szép tehetségü ifju költő e gyüjteményét olvasó közönségünk méltó pártfogásába.

– A nemzeti szinház igazgatósága által elhatároztatott, miszerint az eredeti darabok szerzőinek az eddigi 10 százalék helyett ezentul csak 5 fog fizettetni s azonkivül a darab négy év mulva az igazgatóság tulajdonává válik. Nem hisszük, hogy ez intézkedés nemzeti szinházunknak hasznára váljék. Ennek következtében több nevezetes irók minden szinmüveit visszavette az igazgatóságtól, s igy több hetek óta nem láttunk eredeti szinmüvet. Megvagyunk felőle győződve, miszerint a nemzeti szinháznak jóakaratu igazgatói e rendeletüket visszafogják venni, s csak azt sajnáljuk, hogy megkezdették. Régi magyar közmondás az, hogy a legrosszabbul gazdálkodik, a ki a szántásvetésre szükséges embereitől akarja megvonni a kenyeret.