Kőszénnel fűtés*

E czim alatt olvastam az első „Vasárnapi ujságban:” 1 öl fa = 18 ft; 2 mázsa legjobb kőszén ára 1 ft 20 kr = 1/2 öl fa, tehát olcsóbb a szalma és tőzegnél, tovább: „hogy egy vaskosárba a kőszén tétetik.” Ezt magyaráznom kell:

1852. február 28-án irtam „az Értesitőben”: kőszén használandó mindenütt, kivált téglaégetés- és gőzgépeknél. Motto: Mindenütt, hol kőszenet kezdettek használni, megmérhetlen befolyást gyakorolt az a termelésre és iparra egyaránt.

A fa mindig drágább lesz, de a természet segit kőszenekkel, tehát használjuk azokat, mert nem csak olcsóbb tüzelés lesz, hanem az áradásokat is kisebbitjük. Azért irtam 1851. october 14-én, a „Spiegelben”: Steinkohlen-feuerung ist ein Mittel gegen immer grösser werdenden Holzmangel und Überschwemmung. Mit 16-kán a „Wanderer” az „Abendblatt”-ban utánnyoma. Mert csak a fák gyökerei akadályozzák, hogy minden eső után, mérhetlen föld és kavics a folyam ágyát, (tehát az áradásokat is) emelje. Azért minden árok- patak- és folyamnál, de főkép hegyeken fákat kell ültetni, és nem könnyelmüen azokat kiirtani, midőn kőszén van.

Mikor a krumpli hazánkba jött, eleinte mondták: ez étel csak disznónak való! És most? Nem vagyok próféta, de előre is mondhatom: igy leend a kőszenekkel is. Félre az előitéletekkel! Csehországban is mondták eleinte: a kőszéntüzelés büdös, és barnitja a fehérnemüket. 1844. a cseh Teplitznél a parasztok udvarában kutakat láttam, honnan nem viz, de kőszén huzatik fel. Akkor Theresiavárban olvasám a Wiener Zeitungban = 1 font jó kőszén annyi meleget ad, mint 2 font fa (akár puha, akár kemény). Azért vettem ama parasztoktól, szobám fütéséhez a mázsa kőszenet 8 p. kron. Előbb 1 öl puha fáért 10 p. forintot fizeték, melly 15 mázsát nyomott; tehát később csak 7 1/2 mázsa kőszén kellett, 8 krjával 1 pft. Tehát 9 forinttal kevesebb költségem lőn, csak 1 öl fánál. Azért előre! mert a „Fossil Flora of Great Britain” (az angol kőszén-bányákat fekete gyémant-bányáknak nevezik) nálunk még kevéssé ismeretes.*)

Első magyarázás: „1 öl fa = 18 ft” ha kemény, 20 mázsát nyom; tehát helyette 10 mázsa kőszén kell a 40 kr = 6 ft 40 kr, és nem mint fent 2 ft 40 kr.

Második magyarázás: „a kőszén vaskosárba tétetik;” mi nem elég, sem világos. Kőszénfütéshez szükséges: 1. Nagyobb léghuzam, mihez vas-rácsolat (Eisen-Rost) kell (nem vaskosár), melly ha 6½ széles és 1´ hosszu, többnyire elég nagy, mint 1. kép abcd; a két vasrud ac, és bd (mellyeken a rács rudjai fölszegeztetnek) 3½-val, a, b, c. és d-nál befalazva vannak. Alul 6–9½ magas hamuesés ae, 2. kép, mellyet többször kell kiüriteni, mert ezen át megy a léghuzam. Hogy ez nagyobb legyen, jobb, ha a kályhának 3 nyilása w. 4 kép van, [hol ha o, r. öntvas (Gusseisen) tábla, rajta főzni is lehet,] mert több melegitő fölszin van. Más kályhánál elég egy függőleges térdcső fekete pléhből f, g, h, i, k, l, 2. kép De olly cső 3. kép-nél felesleg, mert a circulatio már a kályhában, hol m, n, p, q, r, s, födél-téglákból, orr nélkül, vasrudakon fekvén; t = zárt lyukak, hogy 3-szor télben koromtól tisztitani lehet, u, m = 9½ minimum, v = 4/4½, és 1½-val esik, hogy a barna viz nem folyhat a kályhába, mert büdösséget okozna. Igy k, l-nál is 2. kép, hol a füst f, g-től lefelé megy h-ig, honnan más csőben ik ismét fölmegy, gh és ik csövek egymás mellett lehetnek, sőt jobb, ha távolabb a faltól. A füst melegsége olly nagy, hogy olly csövekkel duplázni lehet a melegitést.

2. A tüzhely kisebbitése: ez öntvas kályhánál (melly legjobb a kőszén-fütéshez) nem kell, de mert a kőszén melege nagyobb a faénál, a cserép repesztése ellen, 1. kép a kályha 3 oldalain, mn, no és op-nál téglákkal tölcsér formájura (trichterartig) kell falazni, hogy a kőszén mind csak a rostélyon feküdjék. Nekem közönséges kályhám mint 1. kép volt, hol a tüz tégla-kövezeten, q, r, égvén, a melegség, a fütőlyukon r, s, (= 18½ / 18½ nagy) – Heitzloch – és a huz-lyukon (Zugloch) t = 4½/4 olly melegen elfújt, hogy sokszor a kéményt meggyujtá. Azért t, befalaztaték, stb. mint fent, és

3. Két szorosan odaillő vas ajtócska a füt- és hamu-lyukon készitették, máskép a szoba előbb hül ki. Vas- vagy sárgarézpléhből készitett ajtók meggörbülnek. Legjobb ha önt-vasból pléh-rámával készitvék. A füt-lyuk soha ne legyen nagyobb 6½/6½-nál (i, e, 6½ széles és magas) és a hamulyuk 6½/4½. A fütajtó mindig zárva legyen, de a hamuajtó nyitva, aztán az is bezáratik; igy a melegség tovább tart, és igy Ventil x, 3. kép nem szükséges, melly igen veszedelmes lehet, ha idő előtt bezáratik.

4. Mert a kőszén-fütés több füstöt okoz, többször kell tisztitani. A kőszenet tojás nagyságra kell darabolni, és jobb többször befütni, mint igen sokat egyszerre. Azért a tűzhely kicsiny legyen, hogy az ember ne rakhasson igen sokat; u. m. (3. kép) = 9½ minimum, és 12½ maximum. Alul forgács vagy gyujtófa teendő. Nem tesz semmit, hogy többé vagy kevésbbé kell-e nedvesitni a kőszenet. Minél kevesebb és finomabb a hamu, annál jobb a kőszén. A hamu 2–5%, de 8% is, ámbár ez utóbbi több fütőerővel bir, és a sütő-kőszén (bakende) osztályába való; olly izzó szénbe többször bele kell szurni, máskép összesül, és a rostélyt elzárja, pedig ez kivánja a legnagyobb léghuzamot. A tüzelőszerpazarlás 2 oka: 1) nem használván a meleget 2) kevés tüz táplálata. A tüznek léghuzam kell, hogy elevenen égjen, máskép kevés meleget, de sok füstöt ad, azért vasrács u, 3. kép és hamuesés k, miért „takarék-kályhának” (Sparofen) nevezik. Vas kosárnál a léghuzam nem alulról, de többnyire oldalról a meleget elkergeti a kéménybe. Vaskosár csak kaminhoz illik, mint egész Angliában kőszénfütésnél, de nálunk a kályha jobb, mert 6-szor takarékosb, 5. kép utinaplómból, 1844. oct. 16. a London-bankiroda termében láték 2 vas-szekrényt, a, és b, 4´nyi magas és széles, 3, mély a félszélességben, mint nyilt kaminek; a kőszén (közönséges, nem coaks) e, vaskosárban égett; de hova megy a füst? végre kitaláltam, hogy h-nál a dupla vasfal közt lemegy c-ig, aztán a palló alatt d-ig, hol a kéménybe felfut. Valószinüleg a 2 kürtök előbb d, d-nél voltak, de kevés melegitésök miatt, ott befalaztak. A tüz előtt ajtó nincs, mégis semmi füstöt sem láttam az irodában. Ezt a kőszénfütés elleni előitélet miatt mutatám. (A szüntelen sütő kőszéni kemenczéről máskor.)