Nyugat · / · 1941 · / · 1941. 8. szám · / · Figyelő

Ortutay Gyula: A csudatáska
Eredeti székely mesék. Ősz János gyüjtése, Erdélyi Szépmíves Céh

Kovács László, az Erdélyi Helikon kitűnő szerkesztője rendezte sajtó alá és látta el fínom bevezető tanulmánnyal az Ősz János gyüjtötte székely népmeséket. Tanulmányát mély együttérzés és szeretet vezeti: ez a szeretet egyként szól a székelység meséinek, és a «77 éves reszkető kezű öreg»-nek, a megkeseredett magányában élő néptanítónak. Jó elemzéssel mutat rá bevezető tanulmányában a mai modernebb gyüjtőmunka és a Kisfaludy Társaság szerkesztette kötetek felfogásának elvi különbségeire: a régi gyüjtő nem óvakodott maga is beleszólni a nép anyagába, tudjuk, Arany László, Kriza sem riad vissza néhol némi irodalmias igényű stilizálástól, sőt Arany János sem ítélte el egészében ezt a módszert, bár óvatosságra intett. Ősz János, e sokat hányatott életű székely «néptanító-lévita» (kötetének megjelenését sem érhette meg, röviddel előtte halt meg!) ezekhez a régibb gyüjtőkhöz tartozik. Minden bizonnyal jó érzékű gyüjtő s ahol módosít, stilizál, ízléssel, biztonsággal teszi, a szakember is alig veheti észre átsiklásait, összevonásait. Nagyobb kár, hogy lejegyzésében a székely tájnyelv nem egy sajátosságát is letörölte ez a módszer. E nemben Kriza igényesebb, pontosabb volt nála. Azt is csak sajnálhatjuk, hogy egy-két közölt adaton kívül mesélőiről semmit sem tudunk. Vélhetőleg egész anyagát Kibéden gyüjtötte, hol Bartókék egyik elfeledett nagy előfutára, Seprődi János is gyüjtött dalokat. (Érdekes, a két megemlített mesélő közül is az egyiket Seprődinek hívják.) Mégis, e kifogások nem csillapíthatják örömünket, hogy a gyüjtemény megjelent. Ősz János a mult század utolsó évtizedeiben gyüjtött, nem kívánhatni tőle többet. Így is az oly kevéssé ismert székely mesevilág körébe visz bennünket s a mesék még ebben a kissé korrigált formában is feledtetik velünk módszertani aggályainkat. A mesék motívumvilágának elemzése itt nem lehet feladatom (csak megemlítem, hogy sok fölülről jött hatás, olvasmányemlék található e mesékben; a második mese kezdete egész szerkezetében az Ezeregy éjszaka nyitánya, stb., stb.), de annyit mégis mondhatni, hogy erészben is örülhetünk Kovács László kiadói gondosságának: ez a gyüjtemény is közelebb visz a magyar meseanyag európai elhelyezkedése, provenienciája kérdéseiben a jobb megoldáshoz. Ma, amikor a forráskiadás éppen ébredezni kezd évtizedes zsibbadásából, a Szépmíves Céh derék munkát végzett, hogy a magyar folklore e kallódó történeti érdemű művét megmentette a pusztulástól s egyben elénk állította Ősz János alakjában a népköltészeti gyüjtés névtelen munkását: valósággal jelképét.