Nyugat · / · 1941 · / · 1941. 5. szám

Fenyő László: Megáll a vándor

Megáll a vándor s hátranéz:
ez hát a táj, melyért lobogtam?
Ó, hányszor s míly silány borokban
tárulkozott a feledés.

Ennyi volt, ennyi az egész?
Hogy most a lakomás torokból,
a csillogókból, vigadókból,
hólyagzik az émelyedés?

Egy seb, mondd, hányszor tudsz hegedni?
Emlékezés, hányszor feledni?
Feledés, hányszor felszakadni:

uj eszmélettel átitatni
valami mult fagyott világát,
emlékké gyógyult símaságát?