Nyugat · / · 1941 · / · 1941. 4. szám · / · Figyelő · / · Rejtelmes irodalom

Nagypál István: Két «kék könyv»
Dr. Földes Ferenc: Munkásság és parasztság kulturális helyzete Magyarországon. - Markos György: Az orosz ipar fejlődése Nagy Pétertől - Sztálinig.

Az olvasó ízlése, érdeklődése változik, a változó világgal együtt. Egy-két évtizeddel ezelőtt még mumus volt a statisztika, az ember sietve átugrott az ijesztő számoszlopokon. A politikai, közgazdasági, társadalomtudományi érdeklődés növekedése később eloszlatta a számok iránti gátlást, s az olvasók megbarátkoztak a statisztikák bizonyító erejével. Sőt, emlékszünk rá, néhány évvel ezelőtt valóságos «statisztika-láz» tört ki; az olvasók nagyobb hévvel falták a számsorokat, mint a ponyvaregényeket, s a számok romantikus mágiája mindent elhitetett, ami az üdvözítő statisztikára hivatkozott.

Ma ismét konjunktúrája van a számoknak. Bruttoregisztertonnákban, diviziókban, menetkilométerekben gondolkodunk, minduntalan költségvetések, termelőteljesítmények, bombasúlyátlagok ötlenek szemünkbe, nagyobb vonzóerővel, mint egykor a rablógyilkosságok.

*

Két könyv van előttünk, mindakettő a statisztika fegyverével illusztrál és bizonyít. Dr. Földes Ferenc könyve alapos és körültekintő munkával elemzi ki a magyar szegény parasztság és munkásság részvételét a közművelődésben. Elgondolkoztató és félelmetes adatokat szűr le táblázatai alján - szinte önmagát ismételve bizonygatja, hogy e két osztály, amely az ország népességének közel kétharmadát teszi ki, alig öt százalék erejéig részesedik a közép- és főiskolai oktatásban. Hasonlóan szomorú képet mutat az iparostanoncoktatás és a mezőgazdasági szakiskolázás hiányos rendszere is. Elemzi a szerző az említett néprétegek viszonyát a kultúra többi összetevőivel is: rádióval, irodalommal, képzőművészettel, s újból rámutat arra, milyen kiáltó szakadék van e rétegek részvétele és igénye közt. Földes dr. beszédes számokkal igazolja, hogy ez az ijesztő, hatványozottan fordított arány legfőbb oka a szegénység; anyagi akadályok numerus claususa biztosítja a felemelkedéshez szükséges intézményeket a polgárság fiai számára, az alulról való beözönlés ellen. A sokat hangoztatott «szociális szellem» és «reform» kiáltó cáfolata az a néhány adat, amit a szerző nagy szerénységgel, szinte igénytelen írói eszközökkel használ fel tételei bizonyítására.

*

Markos György könyve az úgynevezett «orosz kérdőjel» gazdasági hátterét elemzi értékes tanulmányában. Éppen az első orosz ötéves terv váltotta ki a nagy statisztikai orgiát; akkoriban vált divattá a csillagászati számokkal való dobálódzás. Markos sokkal józanabbul alkalmazza adatait, igyekszik megrajzolni a számokon túl a sajátos orosz fejlődés anyagi és emberi körülményeit is. Ilyen rövid tanulmányba szorítva ez természetesen csak vázlatszerűen sikerülhet. Így is megvilágosító képet kapunk arról a szédületes átalakulásról, amely a világ utolsó feudális nagyhatalmát két évtized alatt elsőrangú ipari állammá változtatta, összesajtolva egy nemzedék életére a nyugateurópai országok százötven év óta tartó iparosodását. A könyvben csak villanásokat kapunk arra az izgalmas kérdésre, hogyan alakította ez a nagy változás magát az embert, - de ez többé-kevésbé túl is haladja a könyv hasznos összefoglalásait.

*

E könyvek a világ nagy kérdéstömkelegének egy-egy szelvényét mutatják be, tárgyukhoz mérten vázlatosan, mégis sok tekintetben tanulságosan. A statisztika ma már nem ijesztő kásahegy, nem is misztikus varázslat, hanem nélkülözhetetlen segédeszköz, amit nem elég alkalmazni: néha felülbírálni is kell. Éppen Földes mutat rá könyvében, hogy a számadatok engedelmes szolgák, s némi szakértelemmel az igazság eltorzítására is alkalmazhatják, akiknek ez érdekében áll. Az említett két könyv azért is tanulságos, mert statisztikáit valódi bizonyító erővel alkalmazza a való világ megismerése érdekében.