Nyugat · / · 1940 · / · 1940. 9. szám

Weöres Sándor: Dalok Na Conxy Pan-ból. II.

Szélkakasok, vihar-ütemre forgók,
mohos kriptámból hallom hangotok!
A hadvezérekhez vagytok hasonlók
s csak vázatok vas - lelketek titok.

*

Ha csízzé válnál - máma ez a gondom -
hoznál-e nékem ünnepkor diót?
s amint az ősz már közelít a dombon,
galagonyát s fanyar kökénybogyót?

*

Tüdőd velem volt, míg én verekedtem
s amint elnyúltam holtan a havon
és kővé fagytam: lélegzett helyettem.
Ó bár a szíved volna ily rokon!

*

Ezer sugár találkozik az űrben
s a katlan mélyében ezer varázs
s ezer meg ezer búzaszem a csűrben.
Csak a sorsok közt nincs találkozás.

*

E vers is valóság, akár az álmod
Az élet: szív és kés egy-szín alatt.
Szemeddel az egész tengert halászod
s horoggal mit fogsz? egynéhány halat.