Nyugat · / · 1937 · / · 1937. 9. szám · / · FIGYELŐ · / · KISEBB BÍRÁLATOK

Radnóti Miklós:

HÁROM ASSZONYKÖLTŐ - B. Radó Lili, Urr Ida és Debreczeny Lili új verseskönyvei

Három asszonyköltőről való beszámoló elé természetszerűleg kínálkozik Gellért Oszkár vesének címe: «Asszonyok, mit visztek magatokkal?» Az asszonyiság, mint versteremtő és formaalkotó elem szépen mutatkozik meg a három, véletlenül egymásmellé került és értékben is különböző verseskönyvben. A három közül kettő tudatosan és sorsotvállalalóan asszonyköltő, de mindhárman felelnek valamit az idézett kérdésre. Az asszonyiság vállalásának, a sajátos lázadás felmutatásának, az önkifejezésnek és a költői kifejezésnek mértéke és sikere természetesen egyénenként különböző.

B. Radó Lili költészete lázadásnélküli önkifejezés, formakeresésében is a legkisebb ellenállás irányában halad. Úgy érzem, éltem című új kötetének a tudatosan asszonyi magatartás és elégikus hangjának lágy tónusa ad egységet.

Szerény és megbízható költő, finom képeit és nyelvének tisztaságát azonban néha megzavarja a vers menetének tétovasága. A lélekállapot ábrázolásában sokszor szinte megdöbbentően hiteles. Jó megfigyelő és sajátosan asszonyi megfigyelései akárhányszor nyers pontosságukkal sem zavarják a verset. Formakészségét és egyszerű költőiségét szépen jellemzi a következő néhány sor:

Én meg űlök cellámban egyedül,
s mint szerzetes, vagy halványarcu nővér
egyre iniciálét rajzolok.
Égő pirossal J betűt, ez Jézus,
békült kékkel M-et, az Mária,
arany, bíbor, ezüstös Ú-t az Úrnak.

Könyvének legsikerültebb darabjai a Nyárutó, a Gyermek a röntgenszobában és a Magányos asszony címűek.

Urr Ida: Nincs kenyér című könyvében apró, impresszionista versvázlatok váltakoznak a költői naturalizmus alapos és részletező strófáival. Kész formákat variál, de verselő készsége erős és költői gyakorlata rendszerint simán segíti át a vers szakadékain. Magatartásában kevés az asszonyi, témaválasztása és nyelve, - asszonyköltőnél ritka jelenség, - Ady erős hatását mutatja:

Magyar kő sohse érjen engem,
mert visszavágok!
Bennem százszorosak a magyar szenvedélyek
s a lángok.

Debreczeny Lili önmardosó lélek, állandó bűntudattal és bocsánatkéréssel. Hármuk közül ő a legindulatosabb lázadó és programosan asszonyi.

Elnézem képedet itt a Nagy-Beöthyben
s keresem veled az összeköttetést
közös sorssal járó közös szívverést,
asszonyköltő, egy messze század végén!
Fel foglak kelteni, ki alszol békén,
emlékezéssel felmelegítelek,
életre hozlak s lángomtól kigyúlva,
arcod, szemed lobot fog vetni újra, -

írija Ujfalvy Krisztináról. Ráskai Lea emlékének szentel verset, régi asszonyokról ír, az egyrétű lélek egyszerűségével lázad és nyugszik meg sorsában:

Rabok vagyunk mi, nők megkötöznek szomjú vágyaink
utánad, szegény, letiport mai férfi,
aki mégis, mégis csak, csak férfi vagy:
erő és diadal.

Intellektusa erősebb, mint nyelvkészsége és az indulatot nem sikerül mindig verssé váltania; ugyankkor a vers, azaz inkább viszonya a vershez erősen foglalkoztatja. Versek a versről címmel ciklust is közöl. Indulata és fölfokozott hangja gyakran árnyalatnélkülivé és egyhangúvá teszi, néhány versében azonban a sajátosan asszonyi óda szép példáit adja. Könyvének címe Akkordok, de a hang, melyet a versek olvasása után emlékként magával visz az olvasó, inkább a kürt erős, egyszínű zúgását idézi.