Nyugat · / · 1937 · / · 1937. 9. szám · / · FIGYELŐ · / · KISEBB BÍRÁLATOK

Radnóti Miklós:

FELGYÚJTOTT ERDŐ - Pável Ágoston új verseskönyve

Pável Ágoston Felgyújtott erdő c. új verseskönyvét ugyanaz az ünnepélyes és kissé primitív érzéskifejezés jellemzi mint Vak völgy ölén így zsolozsmázok c. első kötetét. Versalkotásában és nyelvében van valami nemes értelemben vett diákosság, a versértő kevéssé sikerült verseit is valahogy bájosaknak találja és élvezi s a nyelvvel való sokszor reménytelen és eredménytelen küzdelmét is érdeklődéssel kíséri, mert a sikertelenség mögött mindig érzi a sikerre való törekvést, a költői lelkiismeretet. Ha nem sikerül valami Pável Ágostonnak, akkor az a küzdelem ellenére sem sikerül.

Nyelve erősen költői, szereti a nagy nehéz szavakat, olyanokkal találkozunk nála, melyek az utolsó húsz évben nem nagyon szerepeltek a líra szókészletében. Verse mindig ünnepélyes és ez az ünnepélyesség erősen emlékeztet az Adyéra. A kandi esti csillag nyoszolyába kergeti, de a barnakontyú éjszaka és a lompos csend mellett szerencsés képei sorát idézhetnők. A versszak egyensúlya gyakran felborul, sokszor fegyelmezetlen, a rímek szeszélyesen összedobáltak és túlságosan esetlegesen elhelyezettek, de a vers mögött mindenkor érezhető a verset kikényszerítő erő s a hang legtöbbször kellemesen és mélyen zeng. Kötetének címadó verséből idézzük:

Pokoli zagyva zűrzavarban
megpörkölt, kormos dúvadak
- hiéna, medve, farkas és bölény -
csörtetnek és ordítanak
a füstölgő szálfák tövén.