Nyugat · / · 1937 · / · 1937. 9. szám
Arccal le a sárba, mint mikor granátok
vágódom előre, lapulok, kiáltok
Búvok oldaladhoz, - oh de az ellenség
Barátnak ismersz-e te is, hogyha melléd
Suttogom a jelszót, az ősit! - hiába
Szeretlek; szeretsz-e aztán is, csatázva
Nemcsak menedék kell? - béke, béke, bár a
a szerelem nyit, - míg a nap bomba-lángja
Óh, szomorú béke. Nincs ellen, barát, csak
végső görcseikbe meredt karok, lábak,
S óh szomorú, baljós feltámadás! lassan
lélek, kit urához azért visz az angyal,