Nyugat · / · 1936 · / · 1936. 4. szám · / · FIGYELŐ · / · KISEBB BÍRÁLATOK
«
és becsület vezesse tolladat.
El ne csábítson tarka pillanat,
muló gyönyör, vagy szemvakitó ujság.»
A kötet címe kihívó. Nincs kedvünk vitázni vele. A versírás mesterség
«
oly gazdag, s oly szegény a gondolat?
Tudd meg tehát: minden a hold alatt
tünő álom. A mü csak a valóság...»
Wekerletelepi balladájában többször közli, hogy hőse proletár, noha ezt abból is kitalálhatjuk, hogy harminc fillér volt zsebében és biciklin ment haza Wekerletelepre. A versben nincs semmi tendencia, annál fölöslegesebb ez az ismétlés.
Keszi a zeneakadémiát végezte, Kodály Zoltán tanítványa volt. «Íróvá kényelmesült muzsikusnak» érzi magát. Íróvá nem lehet kényelmesülni, mint ahogy csúcsot nem lehet elérni a másik csúcsról, csak a hegy lábától. Több verse éppen a zeneiséget nélkülözi.
Kötetének egy kis része József Attilára emlékeztet. De nem virtuóz, rimelőkészsége sem nagy. Szakaszai sokszor botladozók, darabosak.
«...tán énbennem is felolvadnak
a szavak rögös ércei.»
Ez a feloldódás, úgy látjuk, néha sikerül, mikor nem rímel. Apja halálának évfordulójára írt szép versében, a temetés láttató leírásában és a már említett