Nyugat · / · 1934 · / · 1934. 9. szám · / · FIGYELŐ · / · FILM

Lóránth László: LA MATERNELLE

Az utóbbi félhónap filmjei közül a «La Maternelle» című film emeletmagasságnyira nő a többi film fölé. Miért szép ez a film, amely tulajdonképen nem is szép és miért látványosság, mikor tulajdonképen alig van benne látványosság? És miért film ez a film, amely valójában nem is film, hanem analitikus regény? A francia filmtársaság ezúttal nem revűt akart mutatni utolérhetetlenül nagyszerű, egyszerre dobbanó lábszárakkal, nem is olyan történetet, amin sír vagy nevet a kinematográfia rajongója, hanem többet, sokkal többet: úgy mutatni meg egy embert kívülről, hogy belülről is lássák. És ez a nagy kísérlet sikerült. Polette Flambert, ez a remek kicsi tízéves színésznő (és nagy színésznő) lelkén keresztül a mai Párist látjuk, lüktetőbben, elevenebben, olvashatóbban minden regénynél. Az a szerelmi történet, amely a napközi otthon komor világában ragyog, nagyon halványan világol Polette Flambert tündöklése mellett. A film természetesen megbukott, a pesti publikumnak még nagyon új volt a «La Maternelle», de azok előtt, akik igazán ismerik a filmet, egy új világ és egy beláthatatlan perspektíva hasadt elő ezzel a filmmel.