Nyugat · / · 1933 · / · 1933. 21. szám · / · FIGYELŐ

Cs. Szabó László: ARANY JÁNOS, A JELES DRÁMAÍRÓ

Az Everyman's Library néven világszerte ismert könyvsorozatban az angol és külföldi klasszikusok nagyrésze először jelent meg kontinentális fogalmak szerint is hozzáférhető kiadásban. Tudtommal ez a legnagyobb méretű irodalmi népszerűsítő vállalkozás. Legutóbb publikált 900-ik kötete a középkori és újkori európai (non-English) írók életrajzi lexikona és a huszonhárom év előtt kiadott kis Bibliographia litteraria britannicának testvérkötete. Emlékezetes, hogy pár év előtt a Schuster-Wieser-féle irodalomtörténet milyen rosszhiszemű tájékozatlansággal bánt velünk s hogy André Michel nagy műtörténete egyszerűen elhallgatta a magyar festészetet. Nem hiába húzódozunk az efféle kézikönyvektől. Megvallom, ettől a kis angol könyvtől mégsem féltem: testvérkötetét évek óta használom s tudom, hogy kitünő. Nem is csalódtam benne, mert a szigorú világirodalmi megrostáláson át 14 magyar került a kiválasztott 550 halhatatlan közé. Ezek: Bessenyei, Fejér György (1766-1852), Döbrentei, Kisfaludy Károly, Vörösmarty, Eötvös József, Szigligeti, Kemény Zsigmond, Arany, Petőfi, Jókai, Csiky, Mikszáth és Herczeg Ferenc. Távolmaradásukért kimentésüket kérték Ady, Babits, Balassa Bálint, Berzsenyi, Csokonai, Horváth Mihály, Kazinczy, Kölcsey, Madách, Móricz, Pázmány, Szalay László, Széchenyi, Toldy Ferenc stb. A kiválasztott tizennégy magyar közül hatan: Arany, Bessenyei, Csiky, Kisfaludy Károly, Szigligeti és Vörösmarty drámaírók. Úgylátszik, a nemzeti hagyománnyá vált magyar Shakespeare-kultuszból külföldi észjárással az is következik, hogy legnemzetibb műfajunk nem lehet más, mint a dráma. De vegyük őket egyenként.

Arany János, magyar drámaíró, szinpedtechnikai ismeretét vándorszínész korában szerezte. Kóborlásai közben ismerkedett meg a szintén vándorszínész Petőfivel. A magyar szabadságharc alatt szélsőséges forradalmi nézeteket vallott, 1851 óta egy vidéki gimnáziumban tanított, de 1860-ban jelentős színpadi sikerei miatt lemondott pályájáról s Pestre költözött. Később a Kisfaludy Társaság titkára lett.

Döbrentei Gábor azért szerepel, mert a korabeli irodalom vezére s a Tudományos Akadémia egyik alapítója volt. Főművei: Régi magyar nyelvemlékek és A kis Gyula könyve.

Eötvös József legfontosabb művei közül Második Kiadás című munkája 1865-ben jelent meg. Kisfaludy Károly bátyjával, Sándorral alapította az Aurorát. Kemény Zsigmondot a kiegyezés után képviselővé választották. Munkái közül egyebek közt kiemelkedik Szerelem és hiuság.

Petőfi vándorszínész korában barátságot kötött Arannyal. Művei: Lopott ló, A csaplárosné a betyárt szerette, Szerelme és házasságán. Ez utóbbi 1846-ban jelent meg. Shakespeare-fordításról se az ő, se a drámaíró Arany vagy Vörösmarty neve alatt nem esik szó.

Körülbelül félszáz elírást találtam a tizennégy cikkben. A szerző, Farquarson Sharp, amellett nem is tájékozatlan: ismeri a csaplárosnét, a kis Gyulát, Széchenyi emlékezetét, a Vén cigányt, Eötvös és Kemény kisebb politikai dolgozatait. Utánajárt a tévedéseknek. Valami szörnyű tréfáról lehet szó, hiszen csak ki kellett volna nyitnia Beöthy irodalmi kis tükrének közkézen forgó angol fordítását, amelyben groteszk bibliográfiai gyűjtemény helyett legalább Aranyt, a költőt megtalálta volna.

A könyv szép angol vászonkötésben jelent meg s a sorozat egységáránál két pengővel drágább. Melegen ajánlom.