Nyugat · / · 1933 · / · 1933. 3. szám

NADÁNYI ZOLTÁN: BIVALYOK A KERTBEN

Betörtek a bivalyok
a liliomos kertbe,
a tulipános kertbe.
Jaj a kertünk, a kertünk!
Szerelem boldog kertje!

Bedöntötték a keritést,
benyargaltak recsegve,
ropogva, iszonyúkat
böffentve, undok szörnyek.
És mindent összedúltak.

Kioltották a pirosat,
a zöldet, a fehéret,
lilát, sárgát, ezüstöt,
minden színét a kertnek.
Csak a fekete nyüzsgött.

Liliomok, tulipánok
úgy hulltak el szegények
némán, vértanu-módra.
Csak a rózsák harcoltak
százszor is felcsapódva.

Pillangók, madarak
elszálltak és gubancos
kutyák ugráltak, zengett
a kert. Kutyák, bivalyok
szaggatták szét a csendet.

Romokban a lugas,
kettőbe tört a kis pad,
kettőbe tört a nyárfa,
a hold is a fahegyről
repedten hullt a sárba.

Jaj, nem megyünk ki többet
tulipánt simogatni,
liliomot szakitni!
Az a kert minekünk már
csak feketét fog nyitni.

A virágágyainkból
mi lett! Halálos ágya
szegény liliomoknak.
Ott most bivalyok hálnak.
Alusznak és szuszognak.