Nyugat · / · 1930 · / · 1930. 18. szám · / · FIGYELŐ · / · MAGYAR IRODALOM Regény és széppróza · / ·
Akik meg-meg szoktak néha állni könyvesboltok kirakatai előtt: ismerhetik Szántó Györgyöt. Amit valóban ismerhetnek is azonban ebből az íróból, azt hiszem, csak ez a puszta név. S talán még az: hogy valóságos könyv-dreadnoughtokkal jelent meg egyszerre, egy-két évvel ezelőtt, a teljes ismeretlenségből. Milyen vizeken járnak ezek a dreadnoughtok: kevesen tudhatják. S mérő-ónnal, legalább felületes méréseket: nem végzett talán még senki.
Kicsoda Szántó György? S milyen író?
Azok az ujságközlemények, amelyek elmondták, hogy Erdélyben él; festő volt, de megvakult; ecset helyett most szavakkal fest, stb. - nem adnak erre választ. De nem adnak kielégítő választ, - ha a megismeréshez egy-két lépéssel közelébb is visznek már - azok a témagazdagságban tetszelgő kiadói jelentések sem, amelyekből megtudtuk, hogy
Abban a mai irodalomban, amely tulajdonképen a legutóbbi évek alatt megjelent könyvek pretenciótlan s még kaotikus összességét jelenti csupán: Szántó György egyénisége s jelentősége olyan, mint a térképeken a felfedezetlen s bejáratlan területek fehér foltja. Kartografusok szép s izgató feladata: berajzolni hegyeit, vizeit, geografikus viszonyait. Vagy legalább is egy-egy adattal hozzájárulni ezeknek a fehér foltoknak a szűkítéséhez.
Az idegen tájakon utazók izgalmával, várakozásával s kíváncsiságával olvastam Szántó Györgyöt. Szinte így írhatnám: bejártam munkáit.
S az eredmény, amelyről beszámolhatok: a mai könyvek térképének azon a foltján, amelyet Szántó György neve jelez -