Nyugat · / · 1929 · / · 1929. 1. szám · / · Illyés Gyula: Szerelem

Illyés Gyula: Szerelem
II.

Köszöntöm ezt a négy falat
mely őrzi ifjuságom
a patyolat mész illata
tisztitja emlékeim.

Gyerekálmaim melege
áramlik a sarokból
ahol annyiszor aludtam
kis kutyánk karjaiban.

Jó állatom teheneink
ha tudnátok mi lettem
bejönnétek a szobába
hogy megvigasztaljatok.

Itt vagyok ujra, alkonyi
habos fény önt el mint bor
a falakon a tányérok
rózsái kivirulnak.

E nagy asztalra görbedve
tanultam a betüket
mig kis néném a tüzhelynél
őrizte a vacsorát.

Oly mélyről jő ez az emlék
hogy fáradtan örökre
bennem marad mint szegény
forrás kis erdő-zúgban.

Az ablakon az alkonyi
nap meleg villanása:
anyánk szemének aggódó
tekintete mit egykor

felénk-felénk vetett amig
az udvar másik végén
etette a malacokat
az aranyszin füz mellett.