Nyugat · / · 1928 · / · 1928. 19. szám · / · ZELK ZOLTÁN: NAGYBÁNYAI VERSEK

ZELK ZOLTÁN: NAGYBÁNYAI VERSEK
II.

S én bent,
asztalra ejtett fejjel -
szememben elmult arcok s egy zsendülő vidék!
(Az asztalon fekete szirmok: a közelgő est hulló pelyhei és tányér,
megsebzett gyümölcs
s ez a sok madár! csipegő, idegen madarak morzsáimon.)

Az alkony becsurog a nyitott ablakon s tenyerére emel,
gyermeke vagyok én is, mint a néma nyáj
s mint az ének, ami megtörli homlokom.