Nyugat · / · 1928 · / · 1928. 8. szám · / · FÜST MILÁN: CATULLUS

FÜST MILÁN: CATULLUS
Szomorújáték négy felvonásban
«Mondtam én neked! - a bősz hajós,
Ki nem kerüli szirtemet!»

Clodius (jelentősen): Te mindenre tudsz egy verset?

Catullus (kibontakozott): Mit mondasz, hogy utazunk?

Clodia: Jössz velem Görögországba?

Tertullia (Catullus elé áll): A férjecskét előbb eltesszük láb alól - jó lesz?

Catullus (kérleli őket): Ne tréfáljatok, - úgyis oly zavart vagyok!

Clodia (hangsúlyozva): Mindent el fogok mondani!

Tertullia (Catullushoz): Most pedig hallgass ide! (Tréfás hanghordozással szaval):

«Légy szemfüles és lesd ki merre jár
a karkötőm ne hagyd zálogba tenni...
Az kell nekem, - ha szívem elszorul!
És jaj neked, - ha nem lesz karkötőm!»

Clodia (hahotázik.)

Catullus: Bolondok vagytok, gyerekeim?

Clodia (vidáman): Persze!

Catullus: Akkor rendben vagyunk!

Tertullia (Catullus elé áll, - apró figura): Most pedig köszönj végre nekem is! - Itt az ideje!

Clodia: Úgy van!

Catullus (kétségbeesve): Egy szót nem értek az egészből! (Felszabaduló hahóta tör ki a többiből.)

(A függöny lemegy)

(Folyt. köv.)