Nyugat · / · 1928 · / · 1928. 8. szám · / · FÜST MILÁN: CATULLUS
FÜST MILÁN: CATULLUS
Szomorújáték négy felvonásban
«Mondtam én neked! - a bősz hajós,
Ki nem kerüli szirtemet!»
Clodius (jelentősen): Te mindenre tudsz egy verset?
Catullus (kibontakozott): Mit mondasz, hogy utazunk?
Clodia: Jössz velem Görögországba?
Tertullia (Catullus elé áll): A férjecskét előbb eltesszük láb alól - jó lesz?
Catullus (kérleli őket): Ne tréfáljatok, - úgyis oly zavart vagyok!
Clodia (hangsúlyozva): Mindent el fogok mondani!
Tertullia (Catullushoz): Most pedig hallgass ide! (Tréfás hanghordozással szaval):
«Légy szemfüles és lesd ki merre jár
a karkötőm ne hagyd zálogba tenni...
Az kell nekem, - ha szívem elszorul!
És jaj neked, - ha nem lesz karkötőm!»
Clodia (hahotázik.)
Catullus: Bolondok vagytok, gyerekeim?
Clodia (vidáman): Persze!
Catullus: Akkor rendben vagyunk!
Tertullia (Catullus elé áll, - apró figura): Most pedig köszönj végre nekem is! - Itt az ideje!
Clodia: Úgy van!
Catullus (kétségbeesve): Egy szót nem értek az egészből! (Felszabaduló hahóta tör ki a többiből.)
(A függöny lemegy)
(Folyt. köv.)