Nyugat · / · 1926 · / · 1926. 3. szám · / · Figyelő · / · Film-figyelő

Hevesy Iván: Maharadzsák harca

A filmet a német Emelka-gyár készítette a helyszínen, Indiában és hogy az ilyen irányú stílusosság teljes legyen, a film szerepeit indiai, illetve hindu színészek alakították. A filmdarabról minden jót el lehet mondani: A mese, a szcenírozás, a rendezés, a képszerű jelenet-beállítás, a cselekményvezetés tisztaságai a tökéletes fotografálás, a finoman és plasztikusan kidolgozott színészi játék letagadhatatlan értékei ennek a kitűnően sikerült filmjátéknak.

A darab tulajdonképpen Gautama Buddha életének pompás rekonstrukciója: Gautama királyfi születését megelőző események, a királyfi ifjúsága, házassága, megtérése és prófétai működése. Nagy kár, hogy ez az élettörténet hibás, valószínűleg szándékosan hibás méretezéssel van felépítve. Ennek a hibás arányú történet-felépítésnek az oka a mai filmkultúra eredendő betegségéből, a külsőségeknek, a látványosságoknak hajszolásából adódott. A királyi udvar ünnepélyes jelenetei, a lovagi torna, a vadászat, a felvonulások, a szent Fehér Elefánt trónörököst választó útja alkotják a film gerincét, de azzal, ami a filmben a pedagógia és a kultúrpropaganda szempontjából legfontosabb volna, Gautama megtérésével és tanításaival, igen röviden végzett a film írója és rendezője. Csak nem itt, Pesten kurtították meg ezt az egyébként minden kritikai szuperlatívuszt megérdemlő filmet?

A legnagyobb rosszallással kell még megemlíteni, hogy a darabnak ezt a címet: "Maharadzsák harca" itt Pesten adták, abban a reményben, hogy ez a cím vonzani fogja azokat is, akik talán Gautama Buddha életére nem lettek volna kíváncsiak. Pedig azt hisszük, hogy ha a címmel az igazi tartalmat árulták volna el, nagyobb sikere lett volna a filmnek, amely így nem került akkora közönség elé és nem tett akkora hatást, amekkorát joggal megérdemelhetett volna.