Nyugat · / · 1925 · / · 1925. 5-6. szám · / · Buday Dezső: Jókai lelke

Buday Dezső: Jókai lelke [+]
A romantikus hős

nagylelkű, egész a lehetetlen önfeláldozásig. Megbocsát, amikor ellene zúdul az intrikák egész láncolata és ami fő, a pénz semmi előtte, éppen úgy, mint a szegény jó Jókai előtt se volt.

Illavay és Lándory kincset keresnek. Közben van elég alkalmuk ahhoz is, hogy krisztusian elnézzenek az intrikák felett. Tatrangi Dávid és Adorján Manassé pláne szombatosok és hivatalból gyakorolják a megbocsátást. Tímár Mihály is nagylelkű az ő veszedelmes vetélytársával, Krisztyánnal szemben. Kárpáthy Zoltánnak nem kell a vagyon, ha az édesanyja nevét egyetlen pletyka éri. Garamvölgyi Aladárnak sem kell a pénz a megmentőjétől. Ő még Corinna kuzinjának is meg tud bocsátani és odadobja a vagyonát és eszik kenyeret pirított szalonnával a Tisza szabályozásánál. Lándorynak nem kell a biztosító társaságnak a pénze. Manassénak nem kell a felesége milliója, egy vallási formulán fennakadó érzékenység miatt.

De a romantikus hős életmentő is. Ez a rekvizitum különben annyira hozzátartozik az ilyen regényekhez, hogy nincs mit fennakadni rajta. Illavay megmenti Pálma grófnőt a gyalázattól, Kárpáthy Zoltán megmenti Kőcserepi Vilmát az árvízből, valamiképpen Puskin az ő Betszádáját, Adorján Manassé kimenti Blanka grófnőt a forradalmi Rómából - nem is volna romantikus, ha nem volna benne ennyi életmentés. Ezzel az olcsó eszközzel szinte túlságos szerényen bánt Jókai.

Megesik az is, hogy az ördögi intrikusok a szerencsétlen asszonyok számára valami jámbor naiv férjet keresnek. Flamma bárónő részére megtalálják Dumány Kornélt a Nincsen ördögben, Medea részére Lándoryt a Lélekidomárban, Zboróy Blanka részére Adorján Manassát, a szombatos vitézt. A mindenható intrika egyenesen keresi az ilyen férjeket: valami Szent József-féle jóságú, ártatlan naivságú férjet, mint ahogy Jókai maga is írja. Ez a három hős kékszemű, szőke szakállú, szelíd, a légynek sem ártó. Ez a három fogott-férj maga a született férj, maga Jókai.

A férji előrelátás és gondosság nagyszerű erénye a romantikus hősnek. A máskor passzív hősök az előrelátásban gondviselés-szerűen aktívak. Adorján Manassé tudja minden titkos útját imádottjának és még a cipője nyomát is lerajzolja, hogy majd a meneküléshez alkalmas cipőt csináltasson neki. A Lélekidomár pedig Godivának az egész festői pályáját előrelátó gonddal megadminisztrálja.

Napóleon öcsém még a maga érdekében is előrelátó, mert a választói bizonyítványát is magával hozza a képviselőválasztásra, amelyen ő csak főkortesnek indul. Viszont Etelvári herceg ólomkoporsója körül akkora gondosságot és előrelátást fejt ki, akár csak a Lélekidomár Godiváé felett. Mit szólunk Garamvölgyi vagy Tímár ösztönszerű előrelátásaihoz?...

Az is krisztusi erény, mikor a romantikus hősre rábíznak valamit, amihez ő neki tulajdonképpen semmi köze sincsen. És ő ezt a rábízást mégis olyan lelkiismerettel csinálja, hogy ebből a lelkiismeretből lesz a regény. Wavel Lajosnak semmi köze sincs Marie-hoz és mégis ő érte el a Névtelen várban. Illavay és Lándory esztendőket töltenek arra, hogy idegen kincset keressenek. Ramiroff Leonin (Kőszívű ember fiai) és Lord Adam of Calembourgh (Egy játékos, aki nyer) a romantikus bátorságnak példái, akik akkor is tűzbe mennek barátjukért, amikor nem muszáj.

 

[+] E tanulmány szerzője unokabátyám, dr. Buday Dezső egyetemi magántanár, kecskeméti jogakadémiai tanár (ki 1919-ben tragikus halált halt), jogtudományi művei mellett a szépirodalommal is foglalkozott. Sokan lesznek még, akik emlékeznek Hungaricus néven kiadott regényére (A szenvedő ember) s a Nyugatban megjelent nagy költeményére (Orgonazúgás). Jókai-cikkét a forradalom alatt juttatta a Nyugat szerkesztőségéhez s abban az időben technikai és egyéb okok gátolták kiadását. Kegyeletes kötelességet vélünk teljesíteni, mikor a Jókai-jubileum alkalmával közzétesszük.
Babits Mihály