Nyugat · / · 1923 · / · 1923. 4. szám · / · Figyelő

Schöpflin Aladár: A kirándulás Hajnik Miklós vígjátéka

Nincs semmi ebben a darabban, amelyet a Helikon-beli Színház lelkes kis társasága mutatott be, abból a mindenáron való erőlködésből, mellyel az "irodalom" jelszó alatt készült darabok szoktak elkedvetleníteni. Egyszerűen épkézláb színdarab, nem több pretenzióval, mint amennyi egy jó vígjátékot megillet. De humor gyöngyözik benne, három dimenzióban élő emberek mozognak jeleneteiben és csöndes, halk, őszinte líra melegíti át az egészet.

Fiatal, ábrándos lelkek két világban élnek. Az egyiket maguk alkották meg vágyaikból, ábrándaikból, - ez az a világ, amelyben szeretnének élni, de nem lehet. A másik világot készen kapták, ez a valóságok világa, amely nem törődik az ő vágyaikkal, de ebben muszáj élniük. A két világ összeférhetetlen egymással. Ha az egyiket bele próbálják komplikálni a másikba, a realitások világa rögtön egy kemény, egészséges pofonnal ébreszti rá őket a maga kényszerű voltára. Ez a kis házmester lány, Lonci esete, aki egyszer akarta megvalósítani rossz regényekből táplált ábrándját a ragyogó és fenséges tavaszi szerelemről, de rá kell jönnie, hogy szerelmese csak derék borbélylegény és nem romantikus lovag és inkább a vaskosan reális barátnőhöz pártol, semhogy a légies szerelem ragyogó oltárán feláldozza ifjú életét. Don Quijote történetének egy kisebbített modern másolata ez. Van benne némi tragikum, éppen annyi, amennyi a humorhoz kell, van benne bohóság is, annyi, amennyi az élet melankóliáiból mosolyt tud csiholni. Hajniknak különösen az bizonyítja drámai tehetségét, hogy a darab különböző hangulat elemeit egyensúlyban tudja tartani, tónusban mindvégig kompakt és egységes marad. Darabja belülről biztosan van komponálva, egyszer sem siklik ki a maga drámai síkjából.

Hajnik most már tagadhatatlan drámaírói tehetségén kívül ez az előadás még egy figyelemre méltó tehetséget revelál: Könyves Tóth Erzsit. Fiatal lány, megvannak a külső-belső eszközei, kitűnően beszél és játékával pontosan kirajzolja az ábrázolandó alakot. Jó művész munkát végzett, színpad kell alá, mert már kész színésznő. Vaszary Piroska eleven humora már a nagy sikerek közvetlen küszöbén jár. A legritkább színészi jelenség - egy fiatal lány, aki jó komika. Makláry jellemző erejének fiatal gazdagságával, Bacsányi Paula meleg figurájának életteljességével, Kabos László egyszerűségével, Orbán Viola biztosságával tűnt fel. Bányi Zorka kedvesen mozgott és csevegett. Nagyszeghy M. és Kincs is figyelmet keltett.