Nyugat · / · 1917 · / · 1917. 14. szám

Gellért Oszkár: Csillagnézés

Esthajnalcsillag: mért kell álomra térnem,
Ha már születtem, mért nem élhetek ébren?

Tejút: mért kell sósat meg keserűt ennem,
Anyatej méze mért nem maradt meg bennem?

Fiastyúk: mért kell, mikor már mindegy minden,
Élnem, ha élek úgyis gyermekeimben?

Göncölszekér: mért hivogatsz csillagszárnyon?
Kapj föl, - ne kelljen a halált is kivárnom.