Nyugat · / · 1915 · / · 1915. 4. szám · / · Ambrus Zoltán: Háborús jegyzetek

Ambrus Zoltán: Háborús jegyzetek
Szerbia panasza

A Matin január 20-i száma ezen a címen: "Az osztrákok Szerbiában" - szó szerint közli azt a memorandumot, amelyet a szerb kormány minden semleges államnak megküldött, hogy katonáinkat olyan irtózatosságokkal vádolja meg, aminőket a mi népünk még csak elképzelni se tud.

Lehetetlen elszörnyedés és folyton fokozódó álmélkodás nélkül olvasni végig ezt a hosszú vádiratot. Az ember nem akar hinni a szemének.

Amit mi a kozákoknak Kelet-Poroszországban, Galíciában és Bukovinában elkövetett garázdálkodásairól olvastunk, semmiség ahhoz képest, ami ebben a vádiratban foglaltatik. A barbár idők történelme nem emleget, a kegyetlenkedés rémálmaiban gyönyörködő, őrült De Sade márki beteg képzelete nem talált ki iszonyatosabb és undokabb dolgokat.

Az olvasó, ha egy pillanatra magához tér a szörnyülködésből, újra meg újra elámul azon, hogy: micsoda ember lehet az, akinek ilyesmi jár a fejében, aki efféléket ki tud eszelni?! Hogy a tisztjeinket is lopással, zsarolással, rablással, gyújtogatással, mindenféle erőszakossággal, sebesültek kínzásával, halottak megcsonkításával, fegyvertelen, ártatlan emberek, aggastyánok, asszonyok, gyermekek és csecsemők lemészárlásával vádolja ez a memorandum: ez még nem a legrettenetesebb Pasics úréknak Európát aposztrofáló, páratlan írásművében. De a sebesültek kínzásának, a nőkkel meg a gyermekekkel való kegyetlenkedésnek s más efféle borzalmaknak a históriái! És meg kell döbbenni azon, hogy az ilyen "eset"-ek elbeszéléséből soha se marad ki a "vértanú" neve, se annak megjelölése, hogy mikor és hol történt volna az a bizonyos szörnyűség... ami mindenesetre jól szolgálja azt a célt, hogy megtévessze a kritikátlan hiszékenységet és a népünket félvadaknak képzelő együgyűekben azt a hiedelmet keltse, hogy: hátha mégis megtörténhettek ezek a rémségek, akármilyen képtelenségeknek látszanak?! Micsoda égbekiáltó cinizmus! Kétségbe kell esni az emberiség jövőjén, ha sokáig gondolunk rá: hogy a lelketlenségnek, a galádságnak, az elvetemedettségnek és a gonoszságnak mekkora gazdagsága rejtőzik abban, aki képes rá, hogy ilyen hajmeresztő dolgokkal rágalmazza meg embertársait.