Nyugat · / · 1911 · / · 1911. 24. szám
In medias res.
Igaz, hogy amily divatban volt a mult században az egyensúlyát vesztett, pesszimista, beteg költészet, olyan divatba jő napjainkban a harmónikus, derűs, egészséges. A divat a kor lelke; de a nagy költőknek külön lelkük van. Vörösmarty, Byron fénykorában, nem byroni lélek. Nem született betegnek; de a túlságos erő maga is betegség; a túlságos élvezet fájdalom. A betegség relativ; plussza, minusza van. Vörösmarty lelke fölfelé beteg. Észreveszi: nem akar beteg lenni. Korlátozza, leköti, egyensúlyozgatja, a túlságos lelket, művészettel, életfilozófiával, munkával, munkával! Szerelemmel is. De nem bír lelkével; az egyensúly ujra meg ujra fölbillen. Így lesz örök körforgás élete.
[+]
• 1. Művészet korláta; klasszicizmus. Férfias nyugalom.
• 4. Intermezzo a tragédiáról.
• 5. Szerelem az éjben. Visszatérés. Folytatás.
• 6. Megint életfilozófia. A fogoly megint visszatér börtönébe.