Nyugat · / · 1910 · / · 1910. 18. szám · / · Ady Endre: A minden-titkok verseiből
Evvel a régi ismerőssel:
Meg vagyok akadva az Összel.
*
Szívesen veszem, mint barátot,
Szívesen a szárnya alá állok.
*
Bevallom, hogy néha hazudva
Értem patkószeges, őszi utra.
*
Bevallom, hogy sokszor kevélyen
Gondolkoztam el az élet-mélyen:
*
De mindig és mindig vallottam:
Kis, bus, kevés különbség van ottan.
*
Az Ősz, az Ősz s a magyar étet:
Olyan egyformák, miért beszéljek?
*
Nincs szépsége, de szépnek látjuk,
Átkozni kéne és mégis áldjuk.
*
El kéne dobni, százszor véljük
És százszor és mégis csak leéljük.