Nyugat · / · 1910 · / · 1910. 9. szám · / · FIGYELŐ · / · FENYŐ MIKSA: BIRÓ LAJOS NOVELLÁI: MARIE ÉS MÁS ASSZONYOK

FENYŐ MIKSA: BIRÓ LAJOS NOVELLÁI: MARIE ÉS MÁS ASSZONYOK
3.

Hogy erotikus író. Nem gondolnám. (Nem megvédeni akarom, csak jellemezni. Bár volnának erotikus íróink.) Vagy legalább is nem a finom keblű, ingerlő járású, ölének drága kincseit játszva kínáló. Erósz a múzsája; Biró novelláin az ölelésnek majdnem schopenhaueri keserűsége érzik meg. Van e gazdag kötetben egy kiváló novellája: Apoll. Arról szól, hogy a férfi, aki az egész napot két szép, kívánatos, okos, jókedvű tiszta lány társaságában töltötte, este, mikor eltávozik tőlük, egy utcai leány lakására megy. A leány a cselédjéhez vezeti, egy egészen fiatal friss parasztlányhoz. Az Apoll... "Megállottam a szoba közepén, utána néztem. Azután visszafordultam az ágy felé. A kalapomat letettem az asztalra és odaléptem az ágyhoz. EIőbb semmit sem láttam. A tarka párnák között semmit sem lehetett látni. Hozzányúltam a nagy dunnához, elhúztam, visszarántottam. Az ágyban ott feküdt egy kis parasztlány. Egy tizenötéves kis parasztlány, vékony karokkal és pici mellel. Egy rémült szemű kis parasztlány. akinek az egész gyönge kis teste fázva reszketett, akinek az ajka didergett és a foga reszketve vacogott. Egy szomorú, riadt, gyötrött kis parasztlány; egy halálosan félő, fáradt kis állat!" Ideírtam a legkeserűbbet. De amelyik novellája ettől legtávolabb esik: "a gráciák neveletlen gyermeke" epitheton még arra sem illik.