stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret   


Figyelem! Nem nyomdahű változat. Tudományos célú felhasználáshoz ajánlatos összevetni a nyomtatott kiadással.


szemle

A Mediciek fénykora. Élet és művészet a reneszánsz Firenzében. Kiállítás a Szépművészeti Múzeumban, Budapest, 2008. január 24–május 18. Katalógus. Szerk.: Monica Bietti, Annamaria Giusti, Tátrai Vilmos. Bp. 2008. Szépművészeti Múzeum, 351 l.

A magyar királlyá emelkedő Hunyadi Mátyás trónra lépésének napján, január 24-én nyitott a budapesti Szépművészeti Múzeumban az a kapcsolattörténeti karaktert hangsúlyozó kiállítás, s vette kezdetét egy programokban bővelkedő eseménysorozat, amely az uralkodó humanizmushoz való viszonyáról, itáliai fejleményekkel való érintkezéseiről ígér adatokat, értelmezést s a látogatók számára élményt. A kiállítás mögött álló tudományos megfontolások, régebbi és új eredmények, kutatások a katalógus néhány tanulmányának lett a tárgya, másrészt számos, a kiállításba különböző, s ha némelykor nem is nyilvánvaló okkal bekerült reneszánsz mestermű képi megjelenítése és szöveges bemutatására került sor. A kiállítás bőséges, a múzeum méretéhez illeszkedő minőségi anyagához méltó a terjedelmes, gondosan létrehozott katalógus. A kiállításon megismerhetőek Della Robbia műhelye, Piero Pollaiuolo, Bronzino, Lorenzo Ghiberti, Andrea Mantegna, Fra Bartolomeo, avagy Donatello, Uccello, Fra Angelico, Filippo Lippi, Benezzo Gozzoli, Leonardo da Vinci, Botticelli és mások népszerű vagy kevésbé méltányolt, jelentős vagy szerény művei. Emellett szerepeltek firenzei alkotókhoz kötött szakrális és hétköznapi tárgyak, ugyancsak a családi archívumban tartott vagy más gyűjtemények kéziratai, ötvösművek, érmek, címerek, egytől egyig a Medici-családra utaló, a család egyik-másik tagjához köthető, vagy a dinasztiát egészében reprezentáló munkák.

A kiadvány élén a kiállítás értelmezéshez szükséges három, a tárlat befogadását megkönnyítő, összegző tanulmány szerepel. Antonio Paolucci a pénzügyi, ipari és kereskedelmi oligarcha három évszázadon át kormányzott városa Firenze és a filozófiára, literatúrára és művészetre is oly érzékeny, a korszak történelmére meghatározóan ható család, a Mediciek közös sikerének történetét nagy vonalakban beszéli el. A profitot a reprezentáció sajátos formájába, az elit kultúrába befektető köztársaságnak fölsejlik – ugyan a megérdemeltnél kevésbé – a politika-, társadalom- és gazdaságtörténete. Ennek az egyik oka az, hogy a reneszánsz sajátosságai közül a művészethez köthető aspektusok mindenkor élen járnak, s nyilván a reneszánsz év e legnagyobb kiállítása a másik. Maria Sframeli tanulmányában a változó megrendelői ízlés és a városi kereskedők attitűdváltozásainak áttekintése során az iparművészeti alkotások fölértékelődéséhez köti a reneszánsz kezdetét. E. Kovács Péter a 15. század itáliai városállamai között élre került Firenze és a magyar térség kapcsolatrendszerét mutatja be. Zsigmond és Hunyadi Mátyás hasonló politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok kiépítésére törekedett, de kétségtelen, hogy a firenzei hatás bőséges befogadását Mátyás udvara tette lehetővé.

A katalógus terjedelmesebb részét a katalógustételek és az azokat bevezető fejezetek képzik. A könyvben és a kiállításon jó arányban és kellő mértékben bemutatott két évszázad háromhárom részben képviselt.

A 15. századi Medici-sikert a kurátorok, Annamaria Giusti és Monica Bietti Firenze kereskedőkultúrájának és a család fölemelkedésének tárgyi emlékeit, majd a művészetpártoló tevékenységet, a város arculatát átformáló többnyire megrendelésre alkotó személyiségek néhány jeles alkotását mutatják be. A 16. századi relikviák elkülönített bemutatásának legfőbb indoka a Medici hatalom 15. század végi leáldozása, majd ismételt kibontakozása. A pápaság támogatásával az itáliai befolyását megőrző családot, annak hatását, tevékenységét, a nagyherceggé emelkedő I. Cosimo dinasztikus törekvéseit szolgáló városfejlesztés, gazdaság- és kultúrpolitika rekvizítumait, (köztük például a városállam kikötőjébe települő kozmopolita népesség által megjelent hatásokat bizonyítóakat), s a humanizmussal kialakult mecenatúra gyakorlatát példázza a 16. századot összegző fejezet ugyancsak három tanulmánya és a műtárgyak kapcsolatát sikerrel bemutató katalógustételek.

A kiállítás és a katalógus mindenekelőtt a firenzei múzeumi és művészettörténeti szakembereket dicséri, s nyilván a Szépművészeti Múzeum munkatársainak ügybuzgalmát, hiszen számos saját műtárggyal, s a tárgyak kommentálásával járultak hozzá az esemény és a kiadvány sikerességéhez illetve reprezentatív dokumentálásához.

A tárlat koncepcióját kidolgozó Cristina Acidini Luchinat, a firenzei Polo Museale főintendánsa a Mátyás király udvara és a Medici-kori Firenze kapcsolatára figyelmezteti a katalógust forgató olvasót, s ezzel nemcsak hozzájárul a nagyszámú (mintegy hatvan!) múzeum, szakember és támogató segítségével létrejött vállalkozás sikeréhez, de számos, okfejtésre is lehetőséget nyújtó, a hagyományt felhasználó és újra tematizáló, gazdag értelmezési keretet is kínál. A toscan városállam és a királyi főváros humanista kulturális kapcsolatrendszerére történt hivatkozás teremtett lehetőséget ahhoz, hogy kereskedő-bankár, majd herceg s végezetül nagyherceg Medici-család történetének néhány vonását kiemelve, tárgyait – képeket, szobrokat, kelméket, bútordarabokat, kódexeket, edényeket, pénzt s még számos, összesen 210 katalógustételnyi jelentős forrásértékű műtárgyat – bemutatva ismét szó essék az Európát szellemi értékei révén megragadó és fogva tartó Toscanáról, központjáról Firenzéről, végső soron pedig a meghatározó személyiségeinek mentalitásáról.

Géczi János


stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret   


Figyelem! Nem nyomdahű változat. Tudományos célú felhasználáshoz ajánlatos összevetni a nyomtatott kiadással.