stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret   


Figyelem! Nem nyomdahű változat. Tudományos célú felhasználáshoz ajánlatos összevetni a nyomtatott kiadással.


FIGYELŐ

Az Országos Széchényi Könyvtár Corvina-programja. A magyar nemzeti könyvtár megalapítását egy arisztokrata vállalta magára, vagyis nem az ország uralkodójának a gyűjteménye képezte a nemzeti téka alapját. Az 1802-es alapítást megelőző időszakban, és gyakran utána is, többen utaltak arra, hogy

„Azt szokták köz példa beszédben mondani: Meghólt Mátyás király, és elmúlt az hazai vagy nemzeti tudományról való reménységünk. Az a születése felett fennjáró elméjű ritka fejedelem kezdett volt egy királyi bibliotékát állítani fel Nagy Magyarországon, a’ prédává lett; ami megmaradt is benne, nem a hazában van, elveszett. Az után egész nemzetünkben a két hazában nintsen egy nemzeti ezt a nevet érdemlő gyűjtemény. Ideje volna már egyszer hozzá kezdeni, és a sok drága mojjal és porral imitt amott küszködő darabokat, melyek hazánknak mintegy megannyi elásott kincsei, az haza hasznára napfényre hozni, s egybe gyűjteni, magyar és más közönséges bibliotékát is állítani.”[1]

A corvina könyvtár egyes darabjainak felkutatása, dokumentálása, ritka alkalmakkal a megszerzése, mindig a hazai könyvtörténeti kutatások egyik fontos, szeretett és művelt témája volt. A kutatási eredmények közzétételét az Országos Széchényi Könyvtár mindig kedvvel vállalta magára, de a kiadók is nagy lelkesedéssel vállalkoztak az ilyen feladatra. A Könyvtár évkönyve, a Magyar Könyvszemle, rendre beszámolt a legfrissebb kutatási eredményekről, és az 1940-es Mátyás ünnepségekhez kötődően az OSzK megjelentette Zolnai Klára corvina-könyvészetét.[2] A nemzeti könyvtár minden corvina kutató generáció munkáját segítette Csontosi Jánostól, Balogh Jolánon át,[3] a Csapodi házaspárig. Ez akkor is igaz, ha a Csapodi Csaba, és felesége Gárdonyi Klára által összeállított könyvészetek professzionális kiadóknál,[4] illetve a MTA Központi Könyvtárában[5] jelentek meg. A Könyvtár időről időre kiállításokkal is a nagyközönség elé lépett,[6] vagy részt vett nemzetközi nagy kiállításokon.[7]

2000 óta a Könyvtár programot szervez, amely már nem csupán adminisztrálja, és segíti az egyéni kutatásokat, hanem intézményi kutatási feladatként, az alapító okiratba építve teremti meg a további munkák alapjait. A program előkészítéseként az alapítás bicentenáriumi rendezvényeinek részeként újabb corvina kiállítást szervezett itthon,[8] és Modenában.[9] Elindította a hiteles corvinák digitalizálási programját,[10] és ezzel párhuzamosan az UNESCO világemlékezet jegyzékére felvetette a kódexegyüttest (2005).[11] Bizonyára ez utóbbi ténynek köszönhetően az egyes corvinákat őrző gyűjtemények dolgozói, kutatói új lelkesedéssel vették kézbe a köteteket.

Mátyás trónra lépésének 550. éves, Vitéz János születésének 600. évfordulójára készülve alakítottuk ki az OSzK új corvina kutatási programját. E program célja egy új corvina könyvészet, illetve történeti szöveggyűjtemény összeállítása, valamennyi hitelesnek tekintett, kétséges, vagy bármikor corvinának állított kötet egységes szemléletű újraértékelése. Ez az újraértékelés kiterjed a kodikológiai, a paleográfiai, a könyv-, és művészettörténeti kérdésekre éppúgy, mint az egyes darabok ikonográfiai programjának megítélésére. Folytatásként valamennyi ma egy egységként őrzött corvina együttes kialakulásának történetét dokumentálnánk és elemeznénk, végeredményképpen értelmezhetővé tennénk a corvina jelenséget korszakonként, a megalapítástól napjainkig. Kivételes lehetőséget kínál számunkra az a tény, hogy az európai könyvtörténeti, művészettörténeti, általában a humán tudományi kutató műhelyek határozottan érdeklődnek az egykori keleti blokk történeti eseményei, művelődéstörténete iránt. Módszertani szempontból sokat tanulhatunk tőlük, és ugyanígy, bármelyik részletkérdést, amely az egyes corvinák kapcsán felvetődik, nem elszigetelten kell megválaszolnunk: egy-egy másoló, másolóműhely tevékenysége, vagy egy-egy történeti gyűjtemény sorsa, olyané, amely valamilyen formában kötődik akárcsak egyetlen corvinához, teljes egészében előttünk állhat. A nemzetközi szakirodalom elérése, másolatok szerzése számunkra már más lehetőségek között megoldandó feladat, mint amilyen lett volna elődeinknek.

A kutatások szervezetté tételéhez úgy gondoljuk, hogy elegendő emberi erővel rendelkezünk, az Országos Széchényi Könyvtár pedig megfelelő intézményi keretet biztosít ahhoz, hogy a kutatási eredményeket nyilvántartsák, megőrizzék, illetve kiadják.

A középtávú kutatási célunk tehát, egy új corvina könyvészet kiadása. Ehhez három nagyobb adatbankot, illetve dokumentumegyüttest hozunk létre:

1. Az egyes kódexek (hiteles corvinák, és bármely, a Bibliotheca Corvinianával kapcsolatba hozott kötet) dokumentációja. Ez tartalmazza az illető kötet, illetve a vele kapcsolatba hozható más kódexek, kézirat, vagy nyomtatvány részlet másolatát, valamennyi vele kapcsolatos szakirodalmi tételre való utalást, valamennyi az előállítójával, kiadójával kapcsolatos releváns cikkre való utalást. Felelőse: Zsupán Edina, manused@oszk.hu

2. Bibliográfiai adatbázis a HUMANUS-on[12] belül. Ennek tartalmaznia kell minden szakirodalmi tételt, még ha csak utalás is, minden kötet megjelölését, amelyre a bibliográfiai tétel vonatkozik. Az illető szakirodalmi tétel teljes szövegében a megfelelő elektronikus könyvtárba kerül (Magyar Elektronikus Könyvtár, Elektronikus Periodika Archivum, OSzK Digitális Könyvtár), és a kódexek digitális másolatát nézve is, illetve a bibliográfiai adatbázis használva is megtekinthető, olvasható.[13] Felelőse: Ekler Péter, ekler@oszk.hu

3. Corvina könyvészet adatbázisa, amely olyan szövegeket tartalmaz, amelyek kapcsolatosak Mátyás könyvtárának, vagy bármely kódexnek, nyomtatványnak a történetével. Ezek lehetnek kortárs feljegyzések, említések, krónika-, vagy éppen levélrészletek, előszavak és missilis levelek, magánfeljegyzések. A forrás, illetve szakirodalmi tétel elhatárolása nem mindig egyértelmű. Biztosan forrásként értelmezünk minden szövegrészt az első monográfia igényű összefoglalás (Schier)[14] megjelenéséig. Természetesen forrás minden levéltári anyag a 19–20. századból is. Miután minden szakirodalmi cikket digitalizáltan is őrizni kívánunk, a corvina könyvészet megjelenésének időpontjában is ráérünk eldönteni, hogy a könyvészet részeként, vagy egy szakirodalmi szöveggyűjteményként adjuk közre (ha ekkor még egyáltalán megjelenik ilyen típusú papír alapanyagú könyv). Felelőse: Monok István, monok@oszk.hu.

Folyamatos feladatként értelmezzük a már elkezdett szeminárium-sorozatot. Sokáig fog tartani, hiszen célunk az, hogy lehetőleg azonos személyi összetételű csoport valamennyi nagyobb corvina kódex együttest nézzen végig. A szeminárium-sorozat keretében a helyi, illetve a látogató (magyarországi) szakemberek minden egyes kötetet újra értékelnek. Ezt a munkát mindig fiatal, kezdő kutatókkal együtt végzik azért, hogy az utánpótlás nevelése is biztosított legyen. Először Münchenbe, majd Wolfenbüttelbe látogattunk el (lásd Zsupán Edina erről szóló beszámolóját a Magyar Könyvszemle jelen számában), és kézbe vettük a kieli corvinát(?) is. A következő lépés Párizs, majd Besançon lesz, illetve a magyarországi gyűjtemények.

A kutatási eredmények folyamatos közzétételéért alapítottuk a „Supplementum Corvinianum” sorozatot. Ennek két alsorozatát tervezzük. Az „Ex Bibliotheca Corviniana” a mai kódex-együttesek értékelését tartalmazza majd, mindig helyet adva a helyben dolgozó kollégák tanulmányainak is. Az első kötet a müncheni Bayerische Staatsbibliothek fennállása 450. évfordulójára jelent meg, egyben az ottani corvinák kiállításának a katalógusa is.[15] A sorozat színe a kék. A következő kötet a wolfenbütteli corvinák bemutatása lesz, az új leírásokkal, új értékelésekkel, majd ezt követi egy a görög corvinákat részletesen bemutató kötet, Németh András munkájaként.

A második – bíborvörös színű – alsorozat a „De Bibliotheca Corviniana” címet viseli. Ebben szándékozzuk közreadni a nagyobb terjedelmű források kiadását (Naldo Naldi, Schier), tanulmányköteteket, konferenciaanyagokat (elsőként az említetett párizsi összejövetel aktáit), és monográfia igényű összefoglaló írásokat (például Mikó Árpád munkáját az OSzK corvináinak művészettörténeti elemzését).

A „Supplementum Corvinianum” világnyelven jelenik meg, mindig a kérdéses témának megfelelően választva ki azt. A nagyobb latin szövegek magyar fordítása is helyet kap majd a kötetekben, és elképzelhető, hogy egyes tanulmányokat magyarul is közlünk a sorozatban. Az újabb értékelések magyar változatát azonban jellemzően a Magyar Könyvszemlében szeretnénk kiadni, vagy a „Res libraria” sorozatban egyes szerzők összefüggő tanulmányfüzéreként.

Monok István

 



[1] Aranka György: Egy magyar Nyelvmívelő Társaságnak szükségessége. Idézi Kókay György: Nemzeti könyvtárunk megalapításának visszhangja a korabeli sajtóban. In: Kókay György: Könyv, sajtó és irodalom a felvilágosodás korában. Bp. 1983. Akadémiai Kiadó, 191.

[2] Bibliographia Bibliothecae regis Mathiae Corvini – Mátyás király könyvtárának irodalma. Fitz József közreműködésével összeállította Zolnai Klára. Bp. 1942. /Az Országos Széchényi Könyvtár kiadványai 10./

[3] Balogh Jolán: A művészet Mátyás király udvarában. I–II. Bp. 1966. Akadémiai Kiadó.

[4] Csapodi, Csaba: The Corvinian Library. History and Stock. Bp. 1973. Akadémiai Kiadó. /Studia Humanitatis 1./; Csapodi Csaba–Csapodiné Gárdonyi Klára: Bibliotheca Corviniana. Bp. 1990. Helikon Kiadó.

[5] Csapodi Csaba: A budai királyi palotában 1686-ban talált kódexek és nyomtatott könyvek. Bp. 1984. /A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának közleményei 15(90)./

0[6] Bibliotheca Corviniana 1490–1990. Nemzetközi corvinakiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban Mátyás király halálának 500. évfordulójára 1990. április 6. – október 6. Bev.: Csapodi Csaba, Csapodiné Gárdonyi Klára. Szerk.: Földesi Ferenc. Bp. 1990. OSzK.

0[7] Schallaburg ’82. Matthias Corvinus und die Renaissance in Ungarn, 1458–1541. 8. Mai – 1. November, 1982. Red. von Gottfried Stangler, Moritz Csáky, Richard Perger, Andrea Jünger. Wien, 1982.; Mátyás király és a magyarországi reneszánsz 1458–1541. Magyar Nemzeti Galéria, 1983. február 24. – június 26. A kiállítást rendezte, a katalógust szerk. Török Gyöngyi. Bp. 1983. MNG.

0[8] Uralkodók és corvinák / Potentates and Corvinas. Az Országos Széchényi Könyvtár jubileumi kiállítása alapításának 200. évfordulóján. / Anniversary Exhibition of the National Széchényi Library. Szerk. / Ed. by Karsay Orsolya. Bp. 2002. OSzK.

0[9] Nel segno del Corvo. Libri e miniature della biblioteca di Mattia Corvino re d’Ungheria (1443–1490), a cura di Ernesto Milano. Modena, 2002. Il Bulino. /Il giardino delle Esperidi 16./, ennek magyar változata: A holló jegyében. Fejezetek a corvinák történetéből. Szerk. Monok István. Bp. 2004. Corvina Kiadó–OSzK.

[10] http://www.corvina.oszk.hu/

[11] http://portal.unesco.org/ci/en/ev.php-URL ID=14904&URL DO=DO TOPIC&URL SECTION=201.html

[12] A HUMANUS az országos humántudományi adatbázis, amelyet a könyvtárak, a kiadók, a szerkesztőségek, illetve magánszemélyek közösen építenek. A munkát az OSzK koordinálja: http://www.oszk.hu/humanus/

[13] Amennyiben az OSzK megszerzi a jogokat ennek megmutatására. Ha nem, akkor az OSzK Digitális Könyvtárban őrizzük másolatként, és csak a Könyvtáron belül használható.

[14] Schier, Sixtus: Dissertatio de regiae Budensis bibliothecae Mathiae ortu, lapsu et reliquiis. Vindobonae, 1766.

[15] Ex Bibliotheca Corviniana. Die acht Münchener Handschriften aus dem Besitz von König Matthias Corvinus. Hrsg. von Claudia Fabian, Edina Zsupán. Bp. 2008. /Bavarica et Hungarica 1. – Supplementum Corvinianum 1./


stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret   


Figyelem! Nem nyomdahű változat. Tudományos célú felhasználáshoz ajánlatos összevetni a nyomtatott kiadással.