stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret   


Figyelem! Nem nyomdahű változat. Tudományos célú felhasználáshoz ajánlatos összevetni a nyomtatott kiadással.


szemle

Philippe le Beau (1478–1506). Les trésors du dernier duc de Bourgogne. Exposition organisée à l’occasion du cinquième centenaire de la mort de Philippe le Beau. Du 3 novembre 2006 au 27 janvier 2007. Chapelle de Nassau, Bibliothèque royale de Belgique. Catalogue édité par Bernard Bousmanne, Hanno Wijsman, Sandrine Thieffry. Bruxelles, 2006. Bibliothèque royale de Belgique, 171 l.

A burgundiai hercegi család könyvtárainak a történetét viszonylag jól ismerjük. Köszönhető ez annak a ténynek, hogy az udvari adminisztráció gondosan követte az egyes tulajdonváltások során az ingóságok sorsát is, így számos,  a 14. és a 15. századból származó könyvösszeírást is publikáltak a kérdés kutatói. Merész Fülöp (Philippe le Hardi, 1342–1404) könyvgyűjteménye a gótikus művészeti korszak egyik legjelentősebb könyvművészeti tanúja (La bibliothèque de Philippe le Hardi (1364–1404). Étude sur les manuscrits à peintures d’une collection princière à l’époque du „style gothique international”, par Patrick M. de Winter. Paris, 1985. CNRS). Fia, Félelem nélküli János (Jean sans Peur (1371–1419) folytatta apja irodalom és művészetpártolását, így a könyvtár jelentősen gyarapodott az ő idején is (L’art à la cour de Bourgogne: le mécénat de Philippe le Hardi et de Jean sans Peur (1364–1419); les princes des fleurs de lis; Musée des Beaux-Arts de Dijon, 28 mai–15 septembre 2004; The Cleveland Museum of Art, 24 octobre 2004–9 janvier 2005. Réd. par Sophie Laporte. Paris, 2004, Réunion des Musées Nationaux). Ebbe a tevékenységbe aktívan kapcsolódott anyja, Marguerite de Flandre (1350–1405) és felesége, Marguerite de Bavière (1363–1424) is. A következő generáció uralkodása idején már a könyvnyomtatás is megjelent, és az új művészet támogatása jól folytatta a család könyvpártoló hagyományait. Jó Fülöp (Philippe le Bon 1396–1467), és harmadik felesége, Portugál Izabella (1397–1471) tehát ismét kibővítette a könyvtárat, és a feleségnek már külön gyűjteménye is volt (Isabelle de Portugal, duchesse de Bourgogne, 1397–1471. Exposition du 5 octobre au 23 novembre 1991. Catalogue par Claudine Lemaire, Michele Henry; iconographie par Anne Rouzet. Bruxelles, 1991, Bibliothèque royale). Fiuk, Merész Károly (1433–1477) (Charles le Téméraire 1433–1477. Exposition organisée à l’occasion du cinquième centenaire de sa mort. Catalogue rédigé par Pierre Cockshaw, Claude Lemaire, Anne Rouzet. Bruxelles, 1977, Bibliothèque royale), és az ő lánya, Burgundiai Mária (1457–1482) ugyancsak élénk kulturális tevékenységet befogadó udvari életet éltek (Bruges à Beaune. Marie, l’héritage de Bourgogne. Exposition du 18 novembre 2000 au 28. février 2001., Beaune. Catalogue rédigé par Hospices civils de Beaune. Paris, 2000, Somogyi). Tudjuk, hogy Szép Fülöp apja, I. Miksa (1459–1519), és anyja, Marie de Bourgogne (1457–1482) is nagyra becsülte az új művészetet (Les rois bibliophiles. Europalia 85 Espana. Catalogue établie par Amalia Sarriá. Bruxelles, 1985, Bibliothèque royale), de könyvtárukban a vezető szerep mégis a kéziratoké maradt, vagy a kéziratként illusztrált nyomtatványoké, illetve az igényes metszeteké. Mindkét gyermek, Szép Fülöp (Philippe le Beau, 1478–1506) és Ausztriai Margit (1480–1530) (La librairie de Marguerite d’Autriche. Europalia Österreich. Catalogue par Marguerite Debae. Bruxelles, 1987, Bibliothèque royale; Debae, Marguerite: La bibliothèque de Marguerite d’Autriche. Essai de reconstruction d’après l’inventaire de 1523–1524. Louvain–Paris, 1995, Éd. Peeters) megérte a humanista könyvnyomdászat fénykorát, ennek ellenére könyvtárukat ők is gyakran gazdagon illusztrált kéziratokkal gyarapították. A burgundiai hercegek könyvhasználatáról külön monográfiai is született: Le Guay, Laetitia: Les princes de Bourgogne lecteurs de Froissart. Les rapports entre le texte et l’image dans les manuscrits enluminés du livre IV des Chroniques. Paris-Turnhout, 1998, CNRS, Brepols. /Documents, études et répertoires./

Az anyját négyévesen elveszítő, összesen 28 évet élt Szép Fülöpről nem, mint a nagy uralkodókról szokás megemlékezni. Apja (I. Miksa, császár) és fiai (V. Károly császár, I. Ferdinánd, magyar király) az európai politika nagyhatalmú  urai voltak, lányai is olyan uralkodókhoz mentek feleségül, akik apósukat felülmúlták (elég csak Eleonóra lányára utalni, akinek második férje I. Ferenc, Franciaország királya lett, egy másik lánya volt Mária, II. Lajos magyar király felesége, majd Németalföld szeretett helytartója). Élete már a kortársak előtt is rövidnek számított, 28 éves korában érte a halál, apja is túlélte őt. Fiatal korában a Németalföld nem volt nyugodt, a francia királyok (XI. Lajos, VIII. Károly) törekedtek minél nagyobb területet szerezni a burgundi örökségből. Ifjú korát Gentben töltötte, illetve a flandriai városokban, neveltetése követte a burgundiai hercegekét. Viszonylag sokat utazott, és nagy távolságokat tett meg. Több német fejedelemségben megfordult 1496-ban, 1501-ben pedig Kasztíliába távozott. Innen meglátogatta apját Tirolban (1503), útján fontos diplomáciai tárgyalásokat bíztak rá. Betegsége is ez útján kerítette véglegesen hatalmába. Innen visszatért a Németalföldre, majd anyósa, Kasztíliai Izabella halála (1504) után fel kellett készülnie az ottani uralkodói feladatokra. 1506 év elején utazott Kasztíliába, de ez év végén Burgosban érte a halál.

A rövid életében használt, olvasott, támogatott könyvművészeti emlékeket öt fejezetben mutatják be a kiállítás rendezői. A genti neveltetési időszak tipikus könyvei, Szent Ágoston Isten országáról írott könyve, Arisztotelész, illusztrált Biblia, erkölcsi traktátusok. Kivétel nélkül francia nyelven. Az ífjú herceg olvasmányaival találkozunk a második részben: históriák, Nagy Károlytól a flamand városok történetéig, de már szórakoztató irodalom is feltűnik. Előbbiek flamandul, de főként franciául, és feltűnik egy-egy latin könyv is. A 3. fejezet Szép Fülöp spanyolországi első utazásának emlékeit mutatja be, olyan ismereteket közlő műveket, amelyekkel ekkor találkozott először. Például Ptolemaiosz Cosmographiája, vagy könyv az Aranygyapjúról. Számos, az utazást megörökítő írás (pl. Lalaing, Antoine de: Récit du premier voyage de Phlippe le Beau en Espagne), a látottakról készült metszet is ebbe a fejezetbe került.

Igazából a Szép Fülöp udvarának olvasmányain (4. fejezet) keresztül szembesülhetünk azzal, hogy igazi humanista udvartartás vette körül a fiatal herceget. Az antik klasszikusok (Titus Livius, Terentius, Justinianus) mellett Leonardo Bruni, és a fiatal Erasmus írásai tűnnek fel, és természetesen a kortárs francia historikusok művei.

A kiállítás talán legszebb része, a herceg udvarának zenei életét mutatja be „L’âge d’or de la polyphonie” címmel. A gyönyörűen díszített kórusművek mellett, a herceg saját használatú énekeskönyve, illetve Johannes Tinctoris zenei traktátusa is látható.

A viszonylag kevés (40 darab) kiállított kézirat részletes bemutatása alkalmat adott a szerzőknek arra, hogy az udvar szellemi életét jellemezzék, illetve arra is, hogy kitérjenek olyan korjelenségek bemutatására, mint a nyomtatott könyv elterjedése (a históriáktól a zenei nyomtatványokig). Így a katalógus, amellett, hogy egy, a történetírásban háttérbe szorított uralkodót állít figyelmünk középpontjába, Szép Fülöp udvara könyves műveltségének kismonográfiája is.

Monok István

 


stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret   


Figyelem! Nem nyomdahű változat. Tudományos célú felhasználáshoz ajánlatos összevetni a nyomtatott kiadással.