stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret   


Figyelem! Nem nyomdahű változat. Tudományos célú felhasználáshoz ajánlatos összevetni a nyomtatott kiadással.


FIGYELŐ

Beszámoló a kelet-közép- és délkelet-európai könyv- és kultúrtörténet a korai újkorban című nemzetközi konferenciáról, Szeged, 2006. április 25–29. A Kölni Egyetem Német Nyelv- és Irodalom Intézetének és a Szegedi Tudományegyetem Germán Filológiai Intézetének szervezésében 2006 áprilisában nemzetközi könyv- és kultúrtörténeti konferenciát tartottak Szegeden. A rendezvényt a német BKM (Bundesregierung für Kultur und Medien) támogatta.

A szervezők célja az volt, hogy a kelet-közép- és délkelet-európai művelődéstörténet nyugat-európai összefüggéseit a könyvkultúra szemszögéből vizsgálják, elemezzék az előadók. A koraújkor szellemi irányzataival foglalkozó kutatások számára fel kívánták hívni a figyelmet az olvasás-, a nyomtatás- és a könyvtárak jelentőségére. Az európai tudományos élet számára 2005-ben a Zeitschrift für Ostmitteleuropa-Forschung nevű folyóiratban egy felhívást tettek közzé a leendő téma megjelölésével.[1] Ennek eredményeként 17 kutató jelentkezett Németországból, Franciaországból, Lengyelországból, Magyarországról és Szlovákiából. A különböző előadások vagy regionális szempontból, vagy tágabb összefüggéseket elemezve tárgyalták Kelet-Közép- és Délkelet-Európa koraújkori könyvkultúráját. Sajnos három résztvevő nem tudta megtartani felolvasását, de a készülő konferenciakötetben mind a 17 tanulmány olvasható lesz.

Több fórumon is igyekeztek a szervezők felhívni a konferenciára a figyelmet. Végeredményként összesen kb. 50 fő látogatta a rendezvényt, akik között hazai és külföldi kutatók és szegedi diákok is voltak.

Az ünnepélyes megnyitón először Pukánszky Béla rektorhelyettes köszöntötte az egybegyűlteket, majd Horváth Géza, a Szegedi Egyetem Germán Filológiai Intézetének vezetője üdvözölte a résztvevőket. Bernáth Árpád, a Német Irodalomtudományi Tanszék professzora beszédében a nemzetközi együttműködés fontosságát hangsúlyozta. A BKM részéről Michael Roik üdvözlete Németország és Kelet-Európa kulturális kapcsolataira hívta fel a figyelmet. Bernd Finger a budapesti Német Nagykövetség kulturális attaséja fontos momentumként emelte ki azt, hogy a konferencia a magyar tudományos életet a nemzetközi vérkeringésbe bevonja.

Az első ülésnapra hét előadást hirdettek meg a szervezők. Detlef Haberland (Köln) a könyvnyomtatás régiótörténeti és médiatörténeti szerepét elemezte. Kiemelte például Honterus János kulturális kölcsönhatásban betöltött jelentőségét, és Dudith András könyvtárának európai szintű művelődéstörténeti fontosságát. Véleménye szerint a különböző európai régiók információcseréje gyors és igen aktív volt a kora újkorban. A közönség soraiban láthatóan nagy érdeklődés előzte meg Frédéric Barbier (Párizs) felolvasását. Tanulmányában a könyv kelet-nyugat közötti kulturális közvetítőszerepét vizsgálta. A sok lehetséges megközelítés közül az ősnyomtatványok kiadási nyelvét állította a középpontba. Következtetése szerint a nemzeti nyelvek egyre jelentősebb szerepre tettek szert az Európa-szerte használt latin mellett. Érdekessége ennek, hogy azonos műveket egyszerre több nyelvre is lefordítottak. Monok István (Budapest) Nyugat-Magyarország 1550–1750 közötti olvasási kultúráját elemezte, amelyhez könyvjegyzékeket használt fel. Előadásában többször is hangsúlyozta a nyugat-európai szellemi áramlatok gyors és erős jelenlétét, hatását az olvasmányokban. A nyugat-európai nagy szellemi központok és a könyvnyomtatás kelet-közép-európai kapcsolatait tárgyalta Ernst Rohmer (Regensburg). Ennek kapcsán Szenci Molnár Albert nürnbergi tevékenységét és Johann Amos Comenius Nürnberggel összefüggő műveit ismertette. Piotr Urbański (Szczecin) a latin és görög nyelvű irodalom kelet-közép-európai recepciójáról meghirdetett elemzése sajnos elmaradt. A magyarországi és lengyelországi könyvnyomtatás, reformáció és ellenreformáció egy érdekes részére hívta fel a figyelmet Balázs Mihály (Szeged) előadása: a hitviták nyomtatott, valamint kéziratos változataira és ezek szórakoztató voltára. A Litvániától Horvátországig terjedő térség 15. századi papírtermelését és a papír elterjedését részletesen ismertette Józef Dabrowski (Łódz).

A konferencia második napján szintén hét szakembert hallhattunk. Mivel a művészettörténet számára is fontos korszakhatárnak tekinthető a könyvnyomtatás feltalálása, így Jan Harasimowicz (Wroclaw) a fametszetek és rézmetszetek lengyelországi típusait a művészettörténet szemszögéből mutatta be. Ezt követően Heike Wennemuth (Mainz) a német nyelvű énekeskönyvek kelet-európai elterjedéséről beszélt. Rudolf Drux (Köln) költészettel és retorikával kapcsolatos előadása sajnos elmaradt. Peter Wörster (Marburg) Olmütz és Nagyvárad könyves műveltségével és néhány humanista műnek a keletkezésével foglalkozó felolvasása szintén nem lett megtartva. A nap további részében nyomdászattörténettel foglalkozó lengyel kutatók számoltak be eredményeikről. Krysztof Pilarczyk (Krakkó) a Gdansktól Erdélyig terjedő földrajzi terület zsidó könyvnyomtatásának sajátosságaira hívta fel a figyelmet. Henryk Rietz (Olsztyn) Gdansk, Poznan, Thorn és Kalinyingrád nyomdászatát régiótörténeti szempontból tárgyalta. Hozzá hasonlóan Krzysztof Migoń Sziléziáról alkotott igen átfogó képet.

Az utolsó nap három érdekes elődásra került sor. Wolfgang Kessler (Herne) a kezdetektől 1835-ig a horvát-szlavón könyvkiadás teljes egészét foglalta össze. Olyan Hármaskönyv-kiadást is említett, amely még a magyar kutatás számára ismeretlen volt idáig. Stefan Sienerth (München) az erdélyi szászok könyvkultúráját nemcsak nagy korszakokat átfogva ismertette, hanem a pietizmus recepciójához új eredményekkel is szolgált. A szlovákiai 16. századi könyvnyomdászat szorosan összefügg a magyar művelődéstörténettel. Klára Komorová (Martin) a felvidéki 16. századi nyomdák szlovák szempontból fontos tevékenységét elemezte, külön kiemelve a szlovák nyelvű művek megjelenését. Nagyon hiányolta, hogy a szlovák nemzeti könyvtár még nem dolgozta fel bibliográfiailag a teljes 16. századi könyvtermést.

Az előadásokat követően rendszeresen hozzászólások és viták zajlottak. Az igen színvonalas rendezvény zavartalan lebonyolítása Katona Tündének és Detlef Haberlandnak volt köszönhető.

Hegyi Ádám

 



[1] Haberland, Detlef: Überlegungen zur Kultur- und Buchgeschichte Ostmittel- und Südosteuropas. = Zeitschrift für Ostmitteleuropa-Forschung (NF 54.) 2005. H. 3. 431–437.


stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret   


Figyelem! Nem nyomdahű változat. Tudományos célú felhasználáshoz ajánlatos összevetni a nyomtatott kiadással.