Magyar Könyvszemle   116. évf. 2000. 4.szám   Vissza a tartalomjegyzékhez

SZEMLE

Kner nyomtatványok és egyéb ritkaságok: Haiman György gyűjteménye / Kner publications and other rarities: The collections of György Haiman. [Szerk. Borda Lajos, Borda Lajosné]. Bp., Borda Antikvárium, 1999. 154 l.: ill. + 1 mell. (8 l.). /Műgyűjtő magyarok 2./

Az elmúlt év antikvár életének értékes termése a „Műgyűjtő magyarok” című sorozat 2. kötete a Borda Antikvárium kiadásában. A bibliográfia Haiman György (1916–1996) hagyatékának eladásra került részét tartalmazza. A kiadvány a magyar könyvkultúra nemes hagyományai két kiváló képviselőjének szerencsés találkozása.

A könyvgyűjtemény egykori tulajdonosa Haiman György méltó utóda és folytatója volt a szakma csodálatát és tiszteletét élvező Kner örökségnek. Kner Izidor unokájának, Kner Imre, Endre, Albert és Erzsébet unokaöccsének a család pusztulása és szétszóratása után is volt ereje és tehetsége, hogy magas színvonalon kövesse, ápolja, tanítsa a nagy elődök tudását és hitét. A könyvművész halála előtt négy évvel Erdész Ádámmal készült interjúkötetében így válaszolt az életutat összegző kérdésre: „Eljutottam annak felismeréséig, hogy milyen legyen … a magyar tipográfia. Megkíséreltem ezt művelni, legjobb tudásom szerint, esetenként sikeresen. … A könyv szemünk láttára – remélem átmenetileg – megszűnik könyv lenni … Meggyőződésem, hogy a kulturális értékpusztulás a könyv területén is átmeneti jelenség és múltával nem ugyanoda jutunk vissza, ahol állottunk, hanem sokkal magasabb kiindulópontra … Tehát elégedetlen vagyok, de hiszek a jövőben.” A választékos, igényes könyvgyűjtő ízlése, értékszemlélete jelent meg az 1999-ben az Országos Széchényi Könyvtárban kiállított anyag katalógusában.

A Haiman-örökösök a gyűjtemény egy részét felkínálták az antikvárvilágnak. A rokonok nagyon lelkiismeretes, gondos műkereskedésre találtak a Borda Antikváriumban. Borda Lajos és felesége az előbb idézett interjú évében, 1992-ben 15 éves közös munkásságuk alkalmával a következőt fogalmazták meg: „Az antikváriumok is lassan-lassan egyéni arculatot öltenek … Bízhatunk benne, hogy évek múlva pezsgő antikvár piac lesz, nívós kínálattal és igényes vevőkkel … Meggyőződésünk szerint a könyv- és antikvárszakma fontos dolog, ezek színvonalán sok minden lemérhető. A magunk részéről azon fáradozunk, hogy ez a színvonal magas legyen.” Törekvésük elhessegette Haiman György értékféltő aggodalmait, és szándékuknak – mint a jelen kiadvány is bizonyítja – maximálisan eleget tettek. A könyvkereskedés a hagyaték kiállítására brunet-i alaposságú bibliográfiát adott ki.

Az esztétikus katalógus borítóján – stílusosan – Kner Erzsébetnek a Pantacsatrához, az életbölcsességek régi indiai tankönyvéhez készített pergamenkötése látható. Első pillanatra a kötetet a tipográfiai áttekinthetőség, a gazdag képanyag és a szép papír teszi vonzóvá. A tájékozódást segíti a névmutató, helynévmutató, a hivatkozott bibliográfiák listája, a rövidítések feloldása és a nyomtatványok antikvár szempont szerinti csoportosítása. Az árjegyzéket 8 oldalas füzetecskében mellékelték.

Az állomány tematikus feltárása nagyban hozzájárul az áttekinthetőséghez. A 766 tétel [528háromnegyed részét teszik ki a Kner nyomtatványok, csekély (kb. 5–5 %-os) arányban fordulnak elő azok a példányok, amelyek a Kner család tagjainak közreműködésével fémjelzettek, illetve bibliofiliák és más ritkaságok, több mint egytizedét alkotják a nyomdászattal és a könyvművészettel foglalkozó munkák. A négy egységet a kis kétalakos vándornyomdász Kner jelvény választja el.

Az anyag feldolgozásához 19 bibliográfiát vetettek össze. Az egyes daraboknál jelezték, hogy melyik helyen, milyen formában lelhetőek fel. A rendkívül körültekintő, pontos feltáró munka után Bordáék tipográfiai kiemeléssel gondoskodtak arról, hogy a tételek részletes leírásában ne vesszenek az antikvár szempontból lényeges adatok. Nagyon szép erénye a katalógusnak, hogy ahol teheti, ott közli a kötetekhez fűződő kultúrtörténeti, könyvtörténeti kuriózumokat, dedikálásokat. Az apró információk bőséges forrásértékkel bírnak, hiszen az érdeklődő előtt kirajzolódnak a hagyatékozó emberi, családi, szakmai, társadalmi kötődései. Az adott korba helyeződnek, megelevenednek a tárgyak, mesélnek arról a világról – annak szellemiségéről, hangulatáról –, amely létrehívta őket. Néhai tulajdonosukról nyújtanak hű képet. „Kneréknek! Ha tudtam és ha tudok értéket adni: – a módot maguk adták meg rá … [Komor] Bandi” „…a régi népies stílus kihervadt itt belőlem – úgy festek, mint sok más … [Lesznai Anna]” „[Kner] Imrének testvéri szeretettel [Kozma] Lajos” „[tervezte, szedte és nyomta] Nagyapának [Kner Izidor] Gyurka [Haiman György]” „Haiman tanár úrnak sok szeretettel és köszönettel minden segítségért …” A figyelmesebbnek Haiman György és a Borda Antikvárium közös sikereiről tanúskodó példányok is beszédesek.

Az ajánló jegyzék mintaértékű a könyvszakmában. Maradéktalanul megfelel a sorozat eszmeiségének: egy valamikor szerves egészet képező (könyv)gyűjteményt képes úgy bemutatni, hogy az az egykori tulajdonos jelenléte nélkül, régi környezetéből kiszakítva megtartsa eredeti, eleven egységét. A példányokról közreadja mindazon ismereteket, amelyek gyűjtőjüknek meghatározóak voltak, és azokat is, amelyek szerint a szakirodalom s a szakma számon tartja. Ugyanezen elvek alapján ír le elsőként más eddig publikálatlan nyomtatványokat. Harmonikus bibliográfiai szintézis keletkezik a valamikori gyűjteményszervező személyisége, a vonatkozó feltárt könyvészeti források és a saját primer adatok között.

Szükségszerű, hogy a magyar bibliofilia e két kiemelkedő alakjának sorsa kereszteződjön egymással. Haiman György mértékadó könyvkultúrája áthatóan érvényesül a Borda Antikvárium – a tőlük megszokott – értő műgonddal, pontossággal rendszerezett katalógusában. S mint eddig valamennyi Borda kiadvány, ez is joggal sorolódhat a könyvtárak, a könyvkereskedések és a könyvgyűjtők becses és nélkülözhetetlen kézikönyvei közé.

Fabó Edit