ForrásközleményekHermann Róbert
Görgei és Kossuth levelezésének
|
1848-49. |
HL Az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc iratai |
Bona, 1987. |
Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-49. 2. kiadás. Budapest, 1987. |
Bona, 1988. |
Bona Gábor: Kossuth Lajos kapitányai. Budapest, 1988. |
Görgey Artúr I. |
Görgey Artúr: Életem és működésem Magyarországon 1848-ban és 1849-ben. S. a. r. Katona Tamás. Budapest, 1988. I. k. |
Görgey István I-II. |
Görgey István: 1848 és 1849-ből. Élmények és benyomások. Okiratok és ezek magyarázata. Tanulmányok és történelmi kritika. I-II. k. Budapest, 1885-1888. |
Hermann Róbert, 1994. |
Hermann Róbert: Görgei Artúr és Kossuth Lajos levelezésének kiadatlan darabjai. Századok, 1994/5. |
HL |
Hadtörténelmi Levéltár |
HM Ált. |
MOL H 75. Hadügyminisztérium. Általános iratok. |
Katona: Budavár |
Katona Tamás szerk.: Budavár bevételének emlékezete 1849. S. a. r. Hermann Róbert, Pelyach István és Tirts Tamás. Budapest, 1989. |
KLÖM XIII. |
Kossuth Lajos összes munkái. XIII. k. Kossuth Lajos az OHB élén. I. S. a. r. Barta István. Budapest, 1952. |
KLÖM XIV. |
Kossuth Lajos összes munkái. XIV. k. Kossuth Lajos az OHB élén. II. S. a. r. Barta István. Budapest, 1953. |
KLÖM XV. |
Kossuth Lajos összes munkái. XV. k. Kossuth Lajos kormányzóelnöki iratai. S. a. r. Barta István. Budapest, 1955. |
MOL |
Magyar Országos Levéltár |
OHB |
MOL H 2. Miniszterelnökség, Országos Honvédelmi Bizottmány és Kormányzóelnökség iratai. |
Steier Lajos I. |
Steier Lajos: Görgey és Kossuth. Budapest, é. n. |
Steier Lajos II. |
Steier Lajos: Az 1849-iki trónfosztás előzményei és következményei. Budapest, é. n. |
658
[1] A közlemény az OTKA F 013416. kódszámú, Görgei Artúr 1848-49-es iratainak összegyűjtését célzó pályázati támogatásával készült.
[2] Steier Lajos I. (7, ill. 24); Steier Lajos II. (3, ill. 10); uő.: Haynau és Paskievics. Budapest, é. n. I-II. k. (3, ill. 6). Csak a teljes közlések számát szerepeltetem.
[3] Steier Lajos: Beniczky Lajos bányavidéki kormánybiztos és honvédezredes visszaemlékezései és jelentései az 1848/49-iki szabadságharcról és tót mozgalomról. Budapest, 1924. 610-611. (Kossuth, 1848. dec. 7.), 685-686. (Görgei, 1849. máj. 6.)
[4] Deák Imre: 1848, ahogy a kortársak látták. A szabadságharc története levelekben. Budapest, é. n. [1942.] 1849. jan. 10., jún. 30., júl. 1., aug. 10., 12.
[5] KLÖM XIII. 356. (nov. 5.), 450. (nov. 11., kivonatosan közölte Görgey István I. 28. o.), 547. (nov. 24.), 579-580. (nov. 27.), 778. (dec. 14., közölte Görgey István I. 66. o.), 900. (dec. 26.), 938-939. o. (dec. 31., közölte Steier Lajos I. 285-286. o.)
[6] KLÖM XIV. 792-793. (Gyöngyös, 1849. április 2.) L. még Steier Lajos II. 169. o. KLÖM XV. 201. (Komárom, 1849. április 29.), 319-320. (Buda, 1849. május 13., teljes közlése: Katona: Budavár 459-460)
[7] Nagy László - Rohonyi Gábor - Tóth Gyula (szerk.): Szemelvények a magyar hadtörténelem tanulmányozásához. A vonatkozó részt összeállította Barta István. Budapest, 1955. II. k. 210-211. (Komárom, ápr. 26.), 237-238. o. (Komárom, 1849. jún. 30.) A kötetben kivonatosan vagy teljes terjedelmében szerepelt 16, Görgeinek szóló Kossuth-levél is.
[8] Katona Tamás (szerk.): A szabadságharc kilenc nagy csatája. Az utószót írta Cennerné Wilhelmb Gizella, a képmagyarázatokat írta Barcy Zoltán. Budapest, 1978.; Görgey István: 1848 júniusától novemberéig. - Okmánytár. (S. a. r. Katona Tamás) Budapest, 1980.; Katona: Budavár passim.
[9] Hermann Róbert: Kiadatlan Kossuth- és OHB-iratok 1848-ból. Hadtörténelmi Közlemények, 1989/2. 226., 228-229. o.
[10] Supka Géza: 1848 - 1849. (S. a . r. Fábri Anna) Budapest, 1985. 523-524. o.
[11] Közli őket Katona Tamás (szerk.): Az aradi vértanúk. 1. kiadás. Budapest, 1979. I. k. 228., 230-231., 235-236. o.
[12] Spira György: Kossuth Lajos hagyatékából. Századok, 1994. 915-917. o.
[13] Hermann Róbert: Hogyan került Mészáros Lázár a Batthyány-kormányba? Hadtörténelmi Közlemények, 1996/2. 114-117. o.
[14] Hermann Róbert, 1994.
[15] KLÖM XV. 485-486. o. Kossuth Görgeinek szóló kísérőlevelét l. uo. 487. o. Kossuth eredeti levelét nem küldték el Perczelnek, ezért maradt fenn az eredeti fogalmazvány a feldunai hadsereg és Görgei iratai között.
[16] Répásy Mihály (1800-1849), cs. kir. őrnagy a 6. huszárezredben, 1848. szept. végétől az ezred ideiglenes parancsnoka, okt. 12-től ezredes, a feldunai hadtest dandárparancsnoka, nov. 1-től honvéd vezérőrnagy, lovassági főfelügyelő. 1848. dec. 28-tól a tartalék hadtest parancsnoka, 1849 jan. végétől márc. elejéig a Középponti Mozgó Sereg, majd az ebből alakuló II. hadtest parancsnoka, később ismét osztályfőnök a hadügyminisztériumban. Kolerában halt meg. Életrajzát l. Bona, 1987. 282-283. o.
[17] Ábrahámy Károly (1798-1877), cs. kir. őrnagy a 10. (Vilmos) huszárezredben, 1848. nov. 26-tól honvéd ezredes, a hadügyminisztérium pótlovazási osztályának helyettes, 1849. júl.-tól tényleges főnöke. Várfogságot szenved. Életrajzát l. Bona, 1987. 96. o.
[18] Beretvás Ferenc (1807-?), cs. kir. százados a 9. (Miklós) huszárezredben, okt. közepétől honvéd alezredes, dec. 5-től a honvéd szekerészkar parancsnoka. 1849 januárjában kilép. Életrajzát l. Bona, 1987. 354. o.
[19] Gáspár Andor, András vagy Endre (1804-1884), cs. kir. huszárszázados, 1848. okt. 8-tól honvéd őrnagy, nov. 26-tól ezredes, 1849. ápr. 2-től vezérőrnagy, a VII. hadtest parancsnoka. Várfogságot szenved. Életrajzát közli Bona, 1987. 157. o.
[20] Szegedy Imre (1812-1878), cs. kir. százados a 9. (Miklós) huszárezredben, 1848. okt. 16-tól honvéd őrnagy, nov. 26-tól alezredes, dandáraparancsnok, dec. 30-tól ezredes, 1849 január közepén kilép. A cs. kir. hadbíróság rangfosztásra ítéli. Életrajzát l. Bona, 1987. 370. o.
[21] Berzsenyi Lénárd (1806-1886), cs. kir. százados a 9. (Miklós) huszárezredben, legmagasabb rangja honvéd ezredes, várfogságot szenved. Életrajzát l. Bona, 1987. 108. o.
[22] Görgey Kornél (1819-1897), Görgei Artúr unokatestvére, cs. kir. százados a 9. (Miklós) huszárezredben, nov. 26-tól őrnagy, dandárparancsnok, ápr. 12-től a feldunai hadsereg törzsénél szolgál, júl. 20-tól honvéd alezredes. Várfogságot szenved. Életrajzát l. Bona, 1987. 163. o.
[23] Kypke, Alexander (1805-?), cs. kir. százados a 10. (Vilmos) huszárezredben, 1848. nov. 26-tól honvéd őrnagy, dec. 30-tól alezredes, 1849 jan. elején kilép. Életrajzát l. Bona, 1987. 362-363. o.
[24] Liptay (Hrobony) Ferenc (1814-?), kilépett cs. kir. hadnagy, 1848. jún. 19-től honvéd főhadnagy, szept. 27-től százados, nov. 29-től őrnagy, 1849. febr. 9-től alezredes, dandár-, majd hadosztályparancsnok. Várfogságot szenved, 1869-ben reaktiválják. Életrajzát l. Bona, 1987. 223. o.
[25] Békeffy József (1802-1870), cs. kir. őrnagy a 9. (Miklós) huszárezredben, 1848. okt. 12-től honvéd alezredes, 1849. jan.-tól ezredes, a hadügyminisztérium pótlovazási osztályán dolgozik, 1849. júl. 20-tól a szeged-aradi tartalék hadtest tábori térparancsnoka ezredes. Várfogságot szenved. Életrajzát l. Bona, 1987. 112-113. o.
[26] Zsedényi (Pfannschmied) Gyula (1808-?), cs. kir. főszázados, 1848. okt. 27-től honvéd őrnagy és osztályparancsnok a 6. (Württemberg) huszárezredben, nov. közepétől a nádasi dandár parancsnoka, nov. 29-től alezredes, dec. elejétől betegszabadságon. 1849. jan. közepén jelentkezik Windisch-Grätznél, a cs. kir. hadbíróság felmenti. Életrajzát l. Bona, 1987. 374. o.
[27] Itt nyilván a követendő védelmi tervről volt szó. Görgei emlékiratai szerint amikor a követendő terv szóba került, ő azt javasolta, hogy a Duna jobb partján a hadsereg zömével Győrig, az elővéddel pedig Mosonig húzódjanak vissza, a bal parton pedig csupán Pozsonyt és a Fehér-hegység főbb szorosait tartsák megszállva, ezeket is csak elszigetelt erős osztagokkal, amelyeknek az ellenséges túlerő előnyomulása esetén egyrészt Lipótvár, másrészt Komárom falai alá vonuljanak vissza. Ehhez járult volna a hadsereg teljes újjászervezése, az OHB és az országgyűlés székhelyének a Tiszántúlra történő áthelyezése. Görgey Artúr I. 233. o. A haditervre l. még Hermann Róbert: Görgei és Győr. Győri Tanulmányok 22. 2000. 162-163. o.
[28] Szirányi Béla (1818-1894), cs. kir. hadnagy, 1848. aug. 19-től főhadnagy, szept. 15-től honvéd vezérkari százados. 1848-49 fordulóján kilép. Nyugalmazott cs. kir. alezredesként hal meg. Életrajzát l. Bona, 1988. 734-735. o.
[29] Bayer József Ágost (1821-1864), kilépett cs. kir. hadnagy, 1848. szept. 20-tól honvéd vezérkari főhadnagy, okt. 20-tól százados, nov. 18-tól őrnagy, 1849. jan. 15-től alezredes, a feldunai hadtest vezérkari főnöke, ápr. 17-től ezredes, a feldunai hadtest vezérkari főnöke. Várfogságot szenved. Életrajzát l. Bona, 1987. 100-101. o. és Villányi András: Bayer ezredes. Budapest, 1937.
[30] Soupper Sándor (1824-1879), kilépett cs. kir. hadnagy, 1848. júl. 9-től nemzetőr főhadnagy, okt. 26-tól honvéd százados, nov. 30-tól vezérkari őrnagy. Várfogságot szenved, 1850-ben szabadul. Életrajzát l. Bona, 1987. 295. o.
[31] Albrecht Frigyes Vilmos (1823-1867 előtt), kilépett cs. kir. hadnagy, 1848. szept. 20-tól honvéd vezérkari főhadnagy, novembertől százados, dec. 30-tól őrnagy, máj. 30-tól alezredes. 1849. júl. 12-től szolgálaton kívül van. Vizsgálati fogság után kegyelmet kap. Életrajzát l. Bona, 1987. 89. o.
[32] Csány László (1790-1849), reformpolitikus, 1848 tavaszán a nyugat-dunántúli megyék, jún. 2-ától a Dráva-vonal, szept.-től a drávai, majd októbertől a feldunai hadtest kormánybiztosa, 1849. jan. 27-től erdélyi teljhatalmú országos biztos, 1849. máj. 2-ától a Szemere-kormány közlekedés- és közmunkaügyi minisztere, 1849. okt. 10-én a cs. kir. hadbíróság ítélete alapján Pesten kivégzik.
[33] Az említett folyamodvány Csányhoz intézett, 1848. okt. 28-án Parndorfban kelt példányát l. MOL H 103. Csány László kormánybiztos iratai. Iktatott beadványok. No. 259. A folyamodványt Bayer József, Soupper Sándor, Albrecht Vilmos, Szirányi Béla és Luzsénszky Sándor századosok írták alá.
[34] Görgei nov. 24-én kelt felterjesztését és Kossuth intézkedését közli KLÖM XIII. 547-548. o.
[35] Balogh János (1796-1872), a Bars megyei ellenzék vezetője, 1830-1861 között több országgyűlésen barsi követ, 1842-45-ben Bars megye alispánja, 1848-ban Nyitra és Trencsén megyei népfelkelési kormánybiztos, honvéd őrnagy, a 71. honvéd zászlóalj, majd alezredesi rangban a X. hadtest dandárparancsnoka. Emigrál, 1859-ben hazatér. Életrajzát l. Bona, 1987. 98. o.
[36] Balogh nov. 21-én kelt jelentését közli Steier Lajos: A tót nemzetiségi kérdés 1848-49-ben. Budapest, 1937. II. k. 196-198. o. és Daniel Rapant: Slovenské povstanie roku 1848-49. Dejiny a dokumenty. Bratislava, 1954. III/2. 103-104. o.
[37] Szilavetzky Ágoston (1797-?), nyugalmazott cs. kir. százados, 1848. aug. 25-tól a szegedi nemzetőrség egyik őrnagya, okt. 30-tól nemzetőr, nov. 6-tól honvéd alezredes, a 2. (nyitrai) hadmegye parancsnoka, dec. közepétől a szegedi nemzetőrség parancsnoka, 1849. jún.-ban a 4. (szegedi) hadmegye parancsnoka. Várfogságot szenved. Életrajzát l. Bona, 1987. 311. o.
[38] Ez az eredetileg a 17. honvédzászlóaljhoz tartozó, de utóbb Ruttkay István őrnagy vezetésével, 64. honvédzászlóalj néven önálló alakulattá szervezett újonccsapat volt. Történetére l. Rényi Rezső: A 64-ik honvédzászlóalj. Hazánk. (Szerk. Abafi Lajos) I. k.
[39] Szilézia (Schlesien)
[40] Ordódy Kálmán (1814-1871), cs. kir. főhadnagy, 1848. jún. 13-tól honvéd százados, szept. 27-től őrnagy, okt.-tól Trencsén megye hadparancsnoka, nov. 23-tól a feldunai hadsereg dandárparancsnoka, majd dec. közepétől Lipótvár várparancsnoka. Várfogságot szenved. Életrajzát l. Bona, 1987. 255. o.
[41] Ordódy 1848. nov. 24-én Nádason kelt levelét, amelyben kérte, tisztázzák a Simunich elleni 1848 novemberi hadműveletekben játszott szerepét, közli KLÖM XIII. 610-611. o.
[42] Bayer Frigyes végül nem került be a Magyar Hadi Főtanoda hallgatói közé. A hallgatók névsorát közli Ács Tibor: A Magyar Hadi Főtanoda, 1848-1849. Hadtörténelmi Közlemények, 1999/2. 343-345. és 348-349. o. Bayer Frigyesből utóbb színész lett.
[43] Lisznyay (Damó) Kálmán (1823-1863), költő, a Tizek Társaságának tagja, Petőfi barátja, 1848 októberétől 1849 februárjáig Erdélyben harcol, 1849. márc. 14-től a VII. hadtest tábori történetírója.
[44] A tábori történeti jegyzők kinevezésére vonatkozó iratokat közli KLÖM XIV. 660-662. o. Ténykedésükre l. Hermann Róbert: A szabadságharc hadtörténészei. R. Várkonyi Ágnes emlékkönyv. (Szerk.: Tusor Péter) Budapest, 1998. 536-557. o.
[45] Vetter Antal (1803-1882), cs. kir. alezredes a 37. (Máriássy) gyalogezredben, szept. 22-től honvéd alezredes, nov. 5-től vezérőrnagy, Kiss Ernő távollétében a bánsági csapatok főparancsnoka, majd a honvéd vezérkar szervezője. 1849. márc. 8-tól altábornagy, a fősereg, 1849. jún. 7-től a déli hadsereg fővezére. Emigrál. Életrajzát l. Bona, 1987. 329-330. o.
[46] Görgei a másolatok tanúsága szerint március 21-i levelét Dormándról írta, a 22-it pedig Kerecsendről. Elképzelhető azonban, hogy az utóbbi elküldött tisztázatán Dormánd szerepelt a kelet helyeként. Közli Hermann Róbert, 1994. 963-964. o.
[47] Ludvigh János (1812-1870), képviselő, a képviselőház jegyzője, 1848. szeptember végén a fősereg táborába küldött országgyűlési biztos, decembertől Szepes megyei, majd a 1849 április végétől július elejéig a fősereg mellé kirendelt kormánybiztos, emigrál.
[48] Kossuth 1849. márc. 22-23-án írott levelét közli KLÖM XIV. 692-694. o.
[49] Görgei márc. 10-én Egyekről, 17-én és 18-án Miskolcról, 21-én Dormándról írt Vetternek. MOL P 295. A Görgey-család levéltára. b/29. fasc. Az 1848/9. évi magyar "feldunai", utóbb VII-ik hadtest (Móga, Görgei Arthur, Gáspár, s utoljára Pöltenberg tábornokok) eredeti elnöki levelező-jegyzőkönyve. No. 11.; 16.; 19-20., 23. A márc. 17-i, 18-i és 21-i jelentéseket kivonatos magyar fordításban közli Görgey István II. 41-43. és 45. o.
[50] Mészáros Lázár (1796-1858), cs. kir. ezredes, honvéd vezérőrnagy, majd altábornagy, a Batthyány-kormány hadügyminisztere, okt. 1-től az egyetlen le nem mondott miniszterként az OHB tagja, ápr. 15-től máj. 5-ig ideiglenes hadügyminiszter, majd a tisztképző intézetek főfelügyelője, júl. 1-29. között fővezér. Emigrál. Életrajzát l. Bona, 1987. 239. o. és Ács Tibor: Mészáros Lázár. Az első magyar honvédelmi miniszter élete és munkássága. H. n. 1995.
[51] Az 1849. január 5-én Vácott kiadott nyilatkozatot közli Görgey Artúr I. 285-291. o. A Kossuth által hivatkozott passzus a nyilatkozat 3. pontja volt.
[52] Dumouriez, Charles François (1739-1823), a francia forradalom tábornoka, 1792. szeptember 20-án Valmynál megállítja a porosz hadsereget, 1793. áprilisában lelepleződik az államcsínykísérlete, ezért átáll a cs. kir. csapatok oldalára.
[53] Monk, George (1608-1670), az angol polgári forradalom tábornoka, Cromwell halála után 1660-ban seregével bevonul Londonba, és kezdeményezi a száműzetésben élő Stuart uralkodó, II. Károly visszahívását a trónra. Mint Albemarle hercege halt meg.
[54] Annak megfelelő.
[55] Kossuthot Horváth Mihály csanádi püspök kísérte el a táborba, s vele volt a tavaszi hadjárat első szakaszában.
[56] A korábban Görgei által vezényelt VII. hadtest.
[57] Damjanich János (1804-1849), cs. kir. százados, honvéd vezérőrnagy, a Bánságból kivont hadtest, később a III. hadtest, végül az aradi vár parancsnoka. Az aradi vértanúk egyike. Életrajzát l. Bona, 1987. 131. o.
[58] A III. hadtest.
[59] Klapka György (1820-1892), kilépett cs. kir. főhadnagy, 1848. okt. 16-tól honvéd őrnagy, 1849. jan. 9-től ezredes, a felső-tiszai, majd az ebből alakuló I. hadtest parancsnoka, márc. 31-től vezérőrnagy, helyettes hadügyminiszter, majd komáromi vár- és hadseregparancsnok. Emigrál, 1867 után hazatér. Életrajzát l. Bona, 1987. 202. o.
[60] Aulich Lajos (1793-1849), cs. kir. alezredes a 2. (Sándor) gyalogezredben, 1848. okt. 24-től ezredes, hadosztályparancsnok a feldunai hadseregben, 1849. febr. 25-től vezérőrnagy, hadtestparancsnok, majd a Szemere-kormány hadügyminisztere. Az aradi vértanúk egyike. Életrajzát l. Bona, 1987. 95-96. o.
[61] Az I. és II. hadtest.
[62] Máriássy János (1822.1905), cs. kir. főhadnagy, 1848. jún. 19-től főhadnagy, júl. 1-től százados a 2. honvédzászlóaljban, aug. 27-től a tiszántúli önkéntes mozgó nemzetőrség őrnagya, nov. 6-tól alezredes, az aradi ostromsereg parancsnoka. Dec. végén felmentik beosztásából, 1849. jan.-tól dandár-, majd hadosztályparancsnok a felső-tiszai, a későbbi I. hadtestben. Ápr. 1-től ezredes. Várfogságot szenved. Életrajzát l. Bona, 1987. 232. o.
[63] A hadsereg tartalékát alkotó hadosztály.
a A Közlönyben: Ápril 1-én az ellenség erőltetett kémletet kísérlett meg Hatvanból Hort felé.
[64] Poeltenberg, Ernst Poelt Ritter von, (1813?-1849), cs. kir. százados a 4. (Sándor) huszárezredben, 1848. nov. 2-tól honvéd őrnagy, dec. 1-től alezredes, 1849. jan. 1-től ezredes, jún. 7-től honvéd vezérőrnagy, a VII. hadtest parancsnoka. Az aradi vértanúk egyike. Életrajzát l. Bona, 1987. 268. o. és Hermann Róbert: Mindig az elsők között. Poeltenberg Ernő honvédtábornok élete. Budapest, 1997.
[65] A Közlönyben megjelent változat itt egy kicsit bővebb: "Hatvan városa rohammal vétetett be, s az ellenséges vadászok igen kevés kitartással védelmezték a várost. Gáspár a Zagyva hídját szinte rohammal vette be."
[66] Kiss Ernő (1799-1849), a cs. kir. 2. huszárezred ezredese, a szabadságharcban honvéd vezérőrnagy, majd altábornagy, a bánsági csapatok parancsnoka, majd országos főhadparancsnok. A cs. kir. hadbíróság halálra ítéli, és 1849. október 6-án Aradon kivégzik. Életrajzát l. Bona, 1987. 198. o.
[67] Czillich Ede (1812-1872), cs. kir. alszázados, 1848. okt. 1-től főszázados a 60. gyalogezred 3. zászlóaljában, decembertől a zászlóalj ideiglenes parancsnoka, 1849. febr. 9-től őrnagya. Ápr. 7-től alezredes, dandár-, ápr. 30-tól hadosztályparancsnok a III. hadtestben. Jún. 26-tól ezredes, júl. 17-től szolgálaton kívül. Várfogságot szenved, 1869-től reaktivált honvéd ezredes. Életrajzát l. Bona, 1987. 129. o.
[68] Zámbelly Lajos (1815-1901), cs. kir. alszázados a 4. (Sándor) huszárezredben, 1848. okt. 1-től főszázados, 1849. jan. 25-től őrnagy, febr. 9-től alezredes, 19-től dandárparancsnok a feldunai hadtestben, ápr. 12 - jún. 20. között a hadtest vezérkari főnöke, máj 25-től honvéd ezredes, júl. közepétől egy önálló dandár parancsnoka. Várfogságot szenved. Életrajzát l. Bona, 1987. 340. o.
[69] Schlik von Bassano und Weisskirchen, Franz, gróf (1798-1862), cs. kir. altábornagy, hadtestparancsnok. Lovassági tábornokként hal meg.
[70] Liechtenstein, Franz, herceg (1802-1887), cs. kir. altábornagy, előbb a cs. kir. fősereg lovashadosztályának parancsnoka, majd az I. hadtest hadosztályparancsnoka, végül a tartalék hadtest parancsnoka, lovassági tábornokként hal meg.
[71] Parrot, Jakob von, (1797-1858), cs. kir. vezérőrnagy, dandárparancsnok az I. hadtestben, 1849 nyarán összekötő tiszt az orosz fősereg mellett. Altábotrnagyként hal meg.
[72] A Schlik-hadtest vesztesége 18 halott, 48 sebesült és 135 eltűnt volt; elesett 56, megsebesült 14 ló. HL 1848-49. 20/41
[73] Kossuth április 3-án e jelentés alapján tudósította az OHB-t a hatvani győzelemről. KLÖM XIV. 800-802. o. Április 4-én pedig értesítette Görgeit, hogy jóváhagyja Gáspár vezérőrnagyi kinevezését, s Zámbellynek a Magyar Katonai Érdemrend 3. osztályával történő kitüntetését. Közli KLÖM XIV. 812. o.
[74] Waagner, Gustaw Wenzel (1813-?), hadmérnök-hallgató, 1848 októberében nemzetőr hadnagy, dec. 2-től honvéd tüzér főhadnagy, dec. 9-től százados, 1849. márc. 28-tól őrnagy. Emigrál. Életrajzát l. Bona, 1987. 333. o.
[75] Földváry Albert (1820-1878), kilépett cs. kir. hadnagy, 1848. jún. 13-tól honvéd főhadnagy, okt. 10-től százados, 1849. febr. 1-től ideiglenesen, majd máj. 14-től őrnagyként a 33. honvédzászlóalj parancsnoka, aug. 9-től alezredes, dandárparancsnok. Várfogságot szenved. Életrajzát l. Bona, 1987. 148. o.
[76] Görgei előző napon kelt, Földvárynak szóló értesítését a kinevezésről l. MOL HM Ált. 1849:18577., 22316. Az előbbi mellett Földváry jún. 5-én Fehérvárott kelt kérelme: javítsák ki oklevelében a rang kezdetét febr. 2-re. "boríték alatt oklevele elküldetett jún. 19. 849."
[77] Dembiński, Henryk, gróf (1791-1864), az 1830-31-es lengyel szabadságharc tábornoka, rövid ideig fővezére, 1849-ben honvéd altábornagy, februárban a honvéd fősereg parancsnoka, április-június között az északi hadsereg (IX. hadtest és különítmények) parancsnoka. Júliusban a honvédsereg vezérkari főnöke, augusztus elején a fősereg parancsnoka. Emigrál. Életrajzát l. Bona, 1987. 132-133. o.
[78] Bártfáról.
[79] Dembiński levelét a kormányzóelnökségen 1849:7418. szám alatt iktatták, de az iratok közül hiányzik.
[80] Kirándulást, kitérőt.
[81] Bem, Józef (1794-1850), vezérőrnagy az 1830-31-es lengyel szabadságharcban, majd a magyar szabadságharcban, az erdélyi hadsereg parancsnoka, 1849 áprilisától altábornagy, emigrál, török pasa lesz.
[82] ostromzár alatt tartására.
[83] Ez a Klapka György vezérőrnagy által kidolgozott, s a május 20-i minisztertanácson elfogadott haditerv volt. Közli KLÖM XV. 363-366. o.
[84] Kossuth ezen a napon a fentiekkel kapcsolatban Bemhez és Perczelhez intézett leveleit l. KLÖM XV. 388-390. o.
[85] erkölcsileg.
[86] helyesen: prorogálni, elhalasztani (valószínűleg a prolongálni és a prorogálni szavak összemosódásáról van szó).
[87] Azaz Csány Lászlóval. Csányra l. a 32. sz. jegyzetet.
[88] Erről a minisztertanácsról nem maradt fenn jegyzőkönyv. Záborszky Alajosnak, a minisztertanács jegyzőjének május 25-én Görgeihez intézett átiratából tudjuk, hogy itt került szóba Dessewffy Arisztid és Poeltenberg Ernő ezredesek vezérőrnagyi kinevezése, ami ellen a résztvevők egyikének sem volt kifogása. A minisztertanács azért függesztette fel Poeltenberg és Dessewffy kineveztetését, mert Klapka helyettes hadügyminiszter véleménye szerint "Hadik és Pulszky mint régibb felterjesztés nyomán tábornokságra kinevezendő ezredesek a hátratételre nem méltók". Közli KLÖM XV. 392. o.
[89] MOL H 115. Görgei Artúr iratai. 1. doboz.
[90] Másolatok. MOL OHB 1949:7293.; HM Ált. 1849:16590. A tisztázat alapján közli Gáspár Endre honvédtábornok: Cáfolat. A Honvéd, 1867. 36. o.
[91] Közli Katona: Budavár 549. o.
[92] Perczel Mór (1811-1899), reformpolitikus, 1848-ban a belügyminisztérium rendőri osztályának vezetője, képviselő, 1848. szept. 16-tól a Zrínyi-szabadcsapat parancsnoka, okt. 6-tól honvéd ezredes, majd nov. 1-től vezérőrnagy, hadtest-, majd hadseregparancsnok. 1849 augusztusában emigrál, 1867-ben hazatér, képviselő lesz. Életrajzát l. Bona, 1987. 564-565. o.
[93] Perczel először 1849. máj. 15-én Szeghegyről írott levelében utasította vissza azt, hogy a hadügyminisztérium parancsokat küldjön neki. A levél megírásának oka Klapka Debrecenben 1849. máj. 8-án írott utasítása volt. Az előbbit l. MOL HM Ált. 163. doboz. Nem iktatott iratok. dátum szerint. Az utóbbit l. MOL OHB 1849:7243. Mindkettő erősen átstilizált szövegét közli Mészáros Károly: Kossuth levelezése a magyar szabadságharc karvezéreivel 1848-1849-ben. Ungvár, 1862. 68-69. és 75-81. o.
[94] Hadik Gusztáv (Ágoston), gróf (1801-1873), nyugalmazott cs. kir. alezredes, 1848. jún. 19-től nemzetőr alezredes, dec. 1-től honvéd ezredes, 1849. jan. végétől a szegdi hadosztály, máj.-tól a tartalék hadtest egyik hadosztályának parancsnoka. Várfogságot szenved. Életrajzát l. Bona, 1987. 166. o.
[95] A levelet 1849:7716. szám alatt iktatták, azonban eredetije nem található. Perczel e napon Görgeihez írott, mindenfajta szélsőséges megnyilvánulástól mentes levelét l. HL 1848-49. 30/520. Közli: Saját kezébe, ott, ahol... Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Hadtörténelmi Levéltárban őrzött katonai irataiból. (Szerk.: Farkas Gyöngyi. Az iratokat válogatta, a német nyelvű iratokat fordította Bőhm Jakab. A bevezető tanulmányt írta Csikány Tamás) Budapest, 1998. 148-149. o.
[96] Perczel és Görgei először 1848. októberében, az ozorai diadalt megelőzően kaptak össze; Görgei tudatlannak minősítette Perczelt, az pedig főbe akarta lövetni Görgeit. 1848. dec. 30-án Perczel - anélkül, hogy erről Görgeit értesítette volna - Mórnál ütközetet vállalt, s Jellačić két dandárától súlyos vereséget szenvedett. A vereség után Görgeit vádolta, hogy az nem küldött számára erősítést. Az 1849. febr. 26-27-i kápolnai vereséget Dembiński fővezér annak tulajdonította, hogy Görgei nem teljesítette, illetve elsikkasztotta parancsait. Márc. 3-án a Dembiński működésével elégedetlen tisztek Tiszafüreden Görgei és Klapka vezetésével tiszti gyűlést tartottak, s miután nem sikerült rávenniük Dembińskit arra, hogy tartson haditanácsot s közölje a hadtestparancsnokokkal terveit, Szemere Bertalan teljhatalmú országos biztos leváltotta őt a fővezérségről, s azt ideiglenesen Görgeire bízta. A Perczel által említett proklamáció Görgeinek az 51. jegyzetben ismertetett váci nyilatkozata.
[97] Jellačić, Josip, báró (1801-1859; 1854-től gróf), cs. kir. altábornagy, Horvátország, Szlavónia és Dalmácia bánja, cs. kir. hadtest-, majd hadseregparancsnok, 1849-ben táborszernagy.
[98] Az eddig valamennyi közlésben május 24-i dátummal hivatkozott levelet l. HL 1848-49. 30/363a.
[99] Perczelnek ez a levele sem ismeretes, de tartalmáról tájékoztat Kossuth június 7-én Perczelhez intézett, de végül el nem küldött levele. Közli KLÖM XV. 485-486. o.
[100] Gelich [1848-49-ben Gélics] Rikhárd (1821-1899), cs. kir. hadnagy, 1848. nov. 11-től honvéd főhadnagy, 1849. febr. 8-tól százados, jún. 25-től őrnagy a hadügyminisztérium táborkari osztályán, ápr. 15-től jún. 2-ig az osztály ideiglenes vezetője. Emigrál, az emigrációban az osztrák titkosrendőrség ügynöke, 1867-től osztálytanácsos a Honvédelmi Minisztériumban, 1878-ban tábornokként nyugalmazzák. Életrajzát l. Bona, 1987. 158. o.
[101] Szerelmei (Lieb) Miklós (1803-1875), litográfus, 1848. nov. 6-tól honvéd táborkari hadnafgy, dec. 16-tól főhadnagy, később százados, 1849. jún. 25-től őrnagy, szept. 13-tól alezredes. Emigrál. Életrajzát l. Bona, 1987. 309. o.
[102] Tóth József (1809-?), cs. kir. főhadnagy, 1848. jún. 19-től honvéd százados, okt. 9-től őrnagy, 1849. jún. 15-től alezredes. Életrajzát l. Bona, 1987. 322. o.
[103] Kossuth Sándor (1816-1855), nyugalmazott cs. kir. huszár főhadnagy, 1848. jún. 13-tól az 1. honvédzászlóalj századosa, dec. 18-tól őrnagya, 1849. jan. 5-től dandárparancsnok a feldunai hadtestben, ápr. 2-től alezredes, majd hadosztályparancsnok a VII. hadtestben. Várfogságot szenved. Életrajzát l. Bona, 1987. 207. o. és Hermann Róbert: Kossuth Sándor visszaemlékezése a győri csatára. Győri Tanulmányok, 1996. 17. k.
[104] Mezősy Pál (1801-?), kilépett cs. kir. hadnagy, 1848, aug. 12-től nemzetőr főhadnagy, okt. 1-től százados a 34. gyalogezrednél, 1849. jan. 15-től Munkács várparancsnoka, jún. 13-tól honvéd őrnagy. Várfogságot szenved. Életrajzát l. Bona, 1987. 238-239. o.
[105] Nádosy Sándor (1811-1882), cs. kir. huszárszázados a 12. (Nádor) huszárezredben, 1848. szept. 16-tól honvéd alezredes, az Országos Nemzetőrségi Haditanács lovassági osztályának vezetője, majd a Haditanács elnöke, okt. 10-től honvéd ezredes, dec. 4-től a hadügyminisztérium katonai osztályának főnöke. 1849. januárjában átáll a cs. kir. csapatokhoz. Életrajzát l. Bona, 1987. 366. o.
[106] Stuller Ferenc (1806-1874), újságíró, az Országgyűlési Tudósítások szerkesztője, 1848-ban a pénzügyminisztérium, majd az Országos Honvédelmi Bizottmány titkára, 1849. áprilisától a kormányzóelnöki iroda főnöke. Halálra, majd várfogságra ítélik.
[107] Schweidel József (1796-1849), cs. kir. őrnagy a 4. (Sándor) huszárezredben, 1848. okt. 16-tól honvéd ezredes, az ezred parancsnoka, nov. 1-től honvéd vezérőrnagy, a feldunai hadtest dandár-, majd hadosztályparancsnoka, dec. végétől betegszabadságon van, 1849 májusától Pest, majd Szeged, végül Arad helyőrségparancsnoka, az aradi vértanúk egyike. Életrajzát Bona, 1987. 290-291. o.
[108] Közli KLÖM XV. 361. o.
[109] Kossuth válaszát l. KLÖM XV. 570. o.
[110] Vécsey Károly, gróf (1807-1849), cs. kir. őrnagy a 2. (Hannover) huszárezredben, 1848. okt. 12-től honvéd ezredes, dec. 12-től vezérőrnagy, 1849. jan. 17-től a bácskai, ápr. 7-től az V. hadtest (arad-temesvári ostromsereg) parancsnoka, az aradi vértanúk egyike. Életrajzát l. Bona, 1987. 330. o.
[111] Bergmann, Joseph (1807-1849),cs. kir. főszázados, 1848. szept. 27-től a 29. honvédzászlóalj őrnagya, nov. 29-től alezredes, az aradi ostromsereg (később V. hadtest) dandárparancsnoka, 1849. jún. 27-től ezredes, júl. 1-től az aradi várőrség csapatparancsnoka. Vizsgálati fogságban hal meg. Életrajzát l. Bona, 1987. 107. o.
[112] Przyemski, Julian (1821-?), kilépett cs. kir. hadnagy, 1848. nov.-től dandársegédtiszt Perczel Mura-menti hadtesténél, dec. 14-től honvéd főhadnagy, majd százados. 1849. jan. 24-től őrnagy, márc. végétől dandárparancsnok az V. hadtestben, jún. 27-től alezredes. Emigrál. Életrajzát l. Bona, 1987. 272. o.
[113] Krain János (1814-1857), cs. kir. főhadnagy, 1848. nyarán alszázados, 1849. jan. 12-től honvéd főszázados, febr. 4-től őrnagy, jún. 16-tól alezredes. Várfogságot szenved. Életrajzát l. Bona, 1987. 313. o.
[114] Antos Ferenc (1822-1876), cs. kir. hadnagy, 1848. júl. 20-tól honvéd főhadnagy, nov. 6-tól százados, 1849. ápr.-tól a 32. honvédzászlóalj parancsnoka, jún. 27-től őrnagy. Várfogságot szenved. Életrajzát l. Bona, 1987. 92. o.
[115] Stein, Maximilian (1814-1858), cs. kir. főszázados, 1848. okt. 12-től honvéd őrnagy, dec. 15-től alezredes, 1849. jan. 23-től a hadügyminisztérium táborkari osztályán szolgál, márc. 13-tól ezredes, ápr. végétől a gyulafehérvári ostromsereg, aug. 7-től a dél-erdélyi csapatok parancsnoka. Emigrál, török tábornok lesz. Életrajzát l. Bona, 1987. 297. o.
[116] Kossuth azt kifogásolta, hogy a fegyvereket a fővárosban történt kijavítás helyett nagy időveszteséggel Debrecenbe és Nagyváradra szállították. Közli KLÖM XV. 477-478. o.
[117] Káldor (Kammermayer) Antal (1811-?), ügyvéd, 1848. okt. 16-tól honvéd százados, 1849. febr. 8-tól őrnagy, később alezredes. Vizsgálati fogságot szenved. Életrajzát l. Bona, 1987. 191. o.
[118] Koch Gusztáv, ügyvéd, 1849. jan. 25-től számvevő hadnagy, febr. 16-től főhadnagy. Életrajzát l. Bona, 1987. 323. o.
[119] Lukács Sándor (1822-1855), ügyvéd, 1848-ban Győr város képviselője, szept.-től a város kormánybiztosa, 1849. jan. 9-től országos hadfelszerelési kormánybiztos, ápr. 28-tól Győr város és megye kormánybiztosa. Emigrál.
[120] Boronkay Albert (? - 1850), 1848. okt. 26-tól Zemplén vármegye kormánybiztosa, a szabadságharc után várfogságra ítélik, a munkácsi várbörtönben hal meg.
[121] Danielisz János (1800-1861), a feldunai hadtest, majd a fősereg főhadbiztosa, honvéd ezredes. Emigrál, hazatérése után várfogságot szenved. Életrajzát l. Bona, 1987. 131. o.
[122] Szemere Bertalan (1812-1869), a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány tagja, a Batthyány-kormány belügyminisztere, az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja, felső-magyarországi teljhatalmú országos biztos, 1849. máj. 2-től miniszterelnök és belügyminiszter. Emigrál, 1865-ben elborult elmével hazatér.
[123] Batthyány Kázmér, gróf (1807-1854), a főrendi reformellenzék tagja, 1848-49-ben Baranya vármegye főispánja és kormánybiztosa, 1849. febr. 12-től a Délvidék kormánybiztosa, 1849. májusától a Szemere-kormány külügyminisztere. Emigrál, Párizsban hal meg.
[124] Repetzky Ferenc (1801-1870), Nógrád megyei főpénztárnok, 1848-ban a füleki kerület képviselője, nemzetgyűlési biztos a dunántúli, majd feldunai hadtest mellett, 1848. dec. 30-tól Hont, a 1849. febr. 5-től Heves, ápr. 4-től Nógrád megye kormánybiztosa, a hétszemélyes főtörvényszék bírája.
[125] Guyon, Richard (1813-1856), kilépett cs. kir. főhadnagy, 1848 szeptemberétől honvéd őrnagy, zászlóaljparancsnok, nov. 1-től ezredes, dandár-, majd hadosztályparancsnok a feldunai hadseregben, 1849. márc. 8-tól honvéd vezérőrnagy, Komárom várparancsnok, 1849. jún. végétől a IV. hadtest parancsnoka. Emigrál, Kursid pasa néven török tábornok lesz. Életrajzát l. Bona, 1987. 164-165. o. és Márkus László: Guyon Richárd. Budapest, 1955.
[126] Az ügynek nem volt folytatása. Görgei még jún. 27-én Tatáról írott levelében is igen indulatosan nyilatkozott Lukácsról. MOL HM Ált. 1849:23647.
[127] Gödrösy (Gruber) Fülöp (1819/1820-1849), cs. kir. tüzérőrmester, 1848. szept. 14-től honvéd hadnagy, nov. 6-tól főhadnagy, nov. 25-től százados, decembertől Lipótvár tüzérparancsnoka. Haynau 1849. jún. 5-én Pozsonyban kivégezteti. Életrajzát l. Bona, 1988.
[128] Ürményi Franciska folyamodványát l. MOL H 84. Hadügyminisztérium. Igazságügyi osztály. No. 2779. Kossuth hátiratát közli KLÖM XV. 540-541. o.
[129] Kossuth jún. 30-án kelt intézkedését l. KLÖM XV. 629. o.
[130] Kiss Pál (1809-1867), cs. kir. alszázados, 1848. júl.-tól nemzetőr tiszt Bihar megyében, szept. 6-tól honvéd őrnagy, a 10., majd 9. honvédzászlóalj parancsnoka, 1849. jan. 31-től alezredes, dandárparancsnok, febr.-márc.-ban az V. hadtest parancsnoka, ápr. 7-től ezredes, hadosztályparancsnok a III. hadtestben, jún. 19-től vezérőrnagy, Pétervárad parancsnoka. Életrajzát l. Bona, 1987. 199-200. o.
[131] Kmety György (1813-1865), cs. kir. főhadnagy a 19. (Schwarzenberg) gyalogezredben, 1848. okt. 19-től honvéd százados, okt. 30-tól őrnagy, dec. 20-tól alezredes, dandár-, 1849. febr. közepétől hadosztályparancsnok, ápr. 14-től ezredes, jún. 26-tól vezérőrnagy, a 15. önálló hadosztály parancsnoka. Emigrál, Iszmail pasa néven török tábornok lesz. Életrajzát l. Bona, 1987. 203. o. és Thurzó Miklós: Kmethy [sic!] György. Hazánk. (Szerk.: Abafi Lajos) X. k. Budapest, 1888.
[132] Zeidler, Josef (1817-?), cs. kir. főhadnagy, 1848. nov. 1-től honvéd százados, 1849. jún. 27-től táborkari őrnagy. Várfogságot szenved. Életrajzát l. Bona, 1987. 341. o.
[133] Timon Zsigmond (1817-1876), kiszolgált huszár őrmester, vasúti hivatalnok, 1848. szept.-től a tiszáninneni önkéntes mozgó nemzetőri tábor főszámvevője, majd nemzetőr századosi rangban parancsnoka. Dec. 28-tól honvéd százados, 1849. jún. 21-től honvéd őrnagy. Életrajzát l. Bona, 1987. 319. és 413. o.
[134] Szalkay Gergely (1811-1887), kiszolgált cs. kir. őrmestere, 1848. jún. 13-tól honvéd hadnagy, szept. 11-től főhadnagy, okt. 19-től százados. 1849. ápr.-tól ideiglenesen, aug. 1-től őrnagyi rangban a 6. honvédzászlóalj parancsnoka. Életrajzát l. Bona, 1987. 304. o. és Kecskemétiek a szabadságharcban I. Szenttamástól Világosig. Szalkay Gergely emlékirata 1848-1849-ről és a 6. honvédzászlóalj történetéről. (Szerk.: Székelyné Kőrösi Ilona) Katona József Múzeum. Kecskemét, 1998.
[135] Dipold Antal (1814-1868), cs. kir- főhadnagy, 1848. njún. 19-től honvéd százados, okt. 19-től őrnagy, a 6. honvédzászlóalj parancsnoka. 1849. jan. 23-tól alezredes, dandárparancsnok, júl. 16-tól ezredes, hadosztályparancsnok az I. hadtestben. Életrajzát l. Bona, 1987. 135. o. és Bona Gábor: Elfelejtett honvédsír Geszten. Békési Élet, 1983/4.
[136] kihúzva.
[137] Mándy Ignác (1814-1883), cs. kir. alszázados, 1848. okt. 19-től főszázados, nov. 26-tól honvéd őrnagy, 1849. jún. 30-tól alezredes, aug. 18-tól ezredes, komáromi kapituláns. Életrajzát l. Bona, 1987. 232. o.
[138] Toperczer Károly Pál (1813-?), cs. kir. alszázados, 1848. okt. 19-től főszázados, jún. 30-tól őrnagy. Komáromi kapituláns. Életrajzát l. Bona, 1987. 320. o.
[139] Kihúzva.
[140] Ascherman (Vendrei) Ferenc (1821-1893), cs. kir. hadnagy, 1848. aug. 16-tól főhadnagy, okt. 19-től honvéd táborkari százados, 1849. jan. 17-től őrnagy, ápr. 25-től alezredes, máj. 25-től ezredes, jún. 26-tól a komáromi vár parancsnoka. Életrajzát l. Bona, 1987. 94. o.