KÓKAI JÁNOS

Szatyor 

ez a szatyor a kezemben
akár a harang
de a delet így is elmulasztom

az idő egyébként is
egy hosszú és egy rövid vonal
amivel soha nem tudtam mit kezdeni

a nyitva tartásról
a beszakadt körmű pénztárosnő jut eszembe
mikor haza ér
gondol-e úgy az ollóra
mint egy hegyes és éles tárgyra

fizetésnél a belső zsebembe nyúlok
eddig mindig pénzt vettem elő
sohasem húst
bár a tenyeremen könnyedén elférne

távozáskor a hátamra gondolok
vajon a kabátom redői
mit árulnak el rólam