Új Forrás - Tartalomjegyzék - 2008. 9. sz.
 
 
 

SZABÓ MÁTÉ MIHÁLY

 

Akkoriban


Akkoriban elhúzódott a nyár, és
fülledtsége ólomsúlyként nehezedett tüdőnkre,
álmunkban levegő után kapkodtunk éjjelente.

Akkoriban a napsugarak túl erősek voltak, és
szúrták a bőrünket; egész testünk viszketett.
Sebeket vakartuk magunkra.

Akkoriban az ég kékje kifakult, és
mindenki úgy látta,
régi élénkségét már nem szerzi vissza.

Mintha sohasem akarná maga után engedni az őszt,
úgy nyújtotta saját idejét a nyár.

Mintha ezentúl már minden így lenne örökké,
úgy hozzászoktunk nehézségeinkhez.

Mintha megállt volna az idő, annyira egyforma
volt mindig minden körülöttünk akkoriban.