DANYI ZOLTÁN 

Amit a gyümölcsből eldobunk 

Nem a folyók sosem volt tükrén,
nem a csónakok száradó foltjain,
nem a jázmin-cseppeken törik ezerré,
nem a csészealj löttyenésében –

Egy részvét nélküli szem sokszorozza.
Így szakad el; így éli túl. 

Hámozó 

Mint gyalogút repedése mélyül;
nincs tűzőgép, mely egybefogná.
Pengényi acél a szívben.
Álca és díszek nélkül –