késő introitus
 

csak hazudni tudnám. hogy szép legyen az emlék. üresen állok.

mindegyre szembe. mindennek háttal.

sumák, lázadó szemek.
kigurul belől’ a villanás.
alakok térdére ül. üldögél.
a pillantásból él, aki él.
hangos tekintet. azonképp.

ahogy nézni kell. megyek. úgy, ahogy a karok.
mindegy, hogyan. ahogy nem kell.
ahogy szabad. de nem szabados.

kabátban. télen, nyáron.

velem hintál az üveg. apadó nap. lemente. az irányom.
vörös szemem. vörös alja. tetején bimbózó fényrügyek.
intéződnek hát, nélkülem is. a fontos ügyek.
a víz kéri a követ. loccsantaná odább. szívódna már fel.

(erekbe szállni. az volna jó. lassan megnyúlni. terpedni. az ég felé. lenni fű szálában egy rost. a többi között. de kiválni valahogy. mégis látszani. föltűnni annak, aki fürkész. aki lát is, nem csak néz. tünedezni szeme elől, a verdeső alkonyatban. foszló árnyak közt tartani a keskeny, kókadó fényt.

akkor a rétre fekszik majd, és nézi hosszan, elnyúló, párás tekintettel, mint fut a vízzel versenyt a töltés szelíd karéja. földtől indul és magasra harap. sós szemmel nézi, mint cikáznak a rovarok. semmin át. versenyt a fénnyel. akkor, majd akkor. betölti őt is. a céltalan öntudat. sápadtan majd együttzokog a holddal. kint alszik. hajnalban harmatot mer ócska kabátja zsebébe. és elindul. világából, immár végleg kifelé)

hány nap a világ. mennyi a folyó. meddig az addig. amit a szem befogad. amit befog a láb.
és/csak a harang zargat. de nem telik idő. nem áll. tudat. tudat ma is. hányadik napon. montírom a térben. felette, rajta. benn öregszem. kívül megyek. és bévül esek. mindenen. kapzsin kotlok. pusztuló kincsemen. mert főleg ezek. nincseim vannak. s ami nincs, az sajog.

mérni a távolt, időtlen, szabad. a közel leskel és megcsalja szemem. vigyázzunk azért.

mérhet’len, mondom. mérhetetlen, ami van. hasonló hasonlatok. olyan, mint. mint mi. emberi.

                           ha szemet húnyok, ott vagyok.
                                ez ilyen. ilyes. meg ilyetén.
                            szemem húnyom, ott vagyok. sohaott.

                                 végtelen szöveg.         véges tér.
                                 lezár.                           ható.
                                 tágulhat.                     lehet.

                                         szívem telik meg.
                           lázongó szerelemmel.
                                         hová lesznek az arc ráncai,

és azért is lehet hát. amiért nem lehet. és mindegy. hogy fontos. vagy lényeges. mert nem bőszül semmi, tágra zárt szemek merednek, és a síkra szálldogál, a vetésre terül a nüanszlét és mögötte hallgat a kozmosz, faggatom és nem és nem és nem beszél.

Hallgatni könnyű. Beszélni nehéz. A nehéz könnyű? A könnyű a nehéz.