Csupán 2004. május 1-vel lettünk az Európai Unió tagjai, de az egységesülési folyamat mind a gazdasági életben, mind a kultúra világában sokkal korábban kezdődött. Emlékezzünk csak az 1968. januárjában hivatalossá váló új gazdasági mechanizmusra, mely a korábbi merev, tervutasításos irányítási rendszerről a piacgazdaság bizonyos elemeit is tartalmazó, oldottabb gazdaságpolitikát hirdetett meg. A kultúrában, a könyvkiadásban korábban és több töréspont is kimutatható, s ezek között minden bizonnyal az 1956-os forradalomnak volt a legmaradandóbb hatása. A részletek felidézése itt nem feladatunk, de közismert, hogy az 1970-es, 80-as években a szomszédos szocialista országokból érkező értelmiségiek célzatosan és eredményesen keresték többek között, például Bulgakov és Milos Forman műveit könyvesboltjainkban, illetve a budapesti mozik műsorán.
     A folyamat felgyorsulása, piacosodása, haszonelvűbbé válása tagadhatatlanul érzékelhető az 1980-as évek derekától kezdődően. Az alábbi-akban ebből a nagy összefüggő változási tendenciából mindössze egyet-len részletet szeretnénk kinagyítani: honnan, hová jutottunk a kulturális globalizáció eredményeként, ha a 13-14 éves gyerekek olvasási szokása-it tesszük a "mikroszkóp lencséje alá"?
 

A vizsgálatról

Budapest XI. kerületében, Újbudán 2003. novemberében a helyi PSZK kezdeményezése nyomán,¹  minden VII. osztályba járó, az adott napon az iskolát látogató, összesen 790 tanuló a pedagógus/könyvtáros-tanár kérésére egy 25 tételes kérdőívet töltött ki, melyben a gyerekek szabad-idős tevékenységeiről, továbbtanulási terveiről s főként olvasási- könyvtárhaszná- lati szokásairól érdeklődtünk.²
     Az alábbi rövid összegzésben eltekintünk az iskolák közötti különbségek taglalásától, hiszen a megkérdezettek száma, a szülők iskolázottsága, az adott tantestület szelleme, az iskolai könyvtárak felszereltsége, költségvetése bizonyára rendkívül eltérő lehet a vizsgált intézményekben.
 

A szociális háttér

Természetesen egy alaposabb, összehasonlító jellegű kutatásban a szülők iskolázottságának mértéke mellett a munkavégzés jellegére, a lakáskörülményekre, a család szerkezetére, létszámára vonatkozóan is kértünk volna adatokat. Itt és most elégedjünk meg a szülők iskolázottságát felvillantó adatsorral. (Ahogyan ezt a megkérdezettek látják.)
 

 Elsőként a teljes bizonytalanságot, a családi kohézió gyengeségét jelző "nem tudja", megközelítően a tanulók harmadától érkező válaszok magas számát kell szóvá tennünk. Az apák fokozott, érzelmi, fizikai, intellektuális távolságát feltehetően jól mutatja a csaknem 36 %-os tanácstalanság. (A kérdőívben szándékosan édesapa, édesanya szavakat használtunk!) A diplomások aránya kiegyenlített, míg az érettségizettek kategóriájában az anyák s a szakmunká- sok csoportjában pedig az apák túlsúlya egyértelmű.
     Nyomban emlékeztetnünk kell minden érdeklődőt, hogy ezek az adatok az országos, de bizonyára még a budapesti átlagnál is jobb képet vetítenek elénk, tehát mindaz, amiről a későbbiekben szó lesz a "jobbik, szerencsésebbik fele az országnak"! Itt és most igaz, de az általánosítás, az eredmények országos kiterjesztése kifejezetten hibás gesztusnak minősülne.
     A válaszolók nemi megoszlása minden bizonnyal megfelel az ebben a korosztályban még országosan jellemző, enyhe fiú többségnek: fiúk (414 fő) = 52,3% és lányok (376 fő) = 47,6%. 
 

Tájékozódás, könyvtár, olvasás

Természetesen kérdéseket tettünk fel a tanulással (különórák, továbbtanulási tervek), a szabadidős tevékenységekkel, kiemelten a tévézéssel kapcsolatban (idő, kedvenc műsorok), de terjedelmi okokból ezekkel itt nem foglalkoz- hatunk. A mélyebben érdeklődők szíves figyelmébe ajánljuk a Könyv és Nevelés 2005/2. számát.

A kortárs csoport és saját könyv szinte minden második válaszoló szavai között felbukkan s csak ezek után következnek a tv, a rádió, az írott sajtó no és sereghajtóként mindezek gyűjtőhelye maga a könyvtár. Egy bizonyosnak tűnik: itt a főváros kiesebb oldalán, az átlagosnál képzettebb szülők gyerekei között a számítógép lassanként gyakoribb, fontosabb(?) információforrás, mint mi a felnőttek egész társadalma. A kihívás félreérthetetlen.
     Jön tehát a szép új világ, ahol bennünket, szülőket, pedagógusokat, könyvtárosokat az élet egyre nehezebb kérdéseiben is az internet helyettesít majd? (Hiszen legújabban már az óvodáskorúak internethasználatra nevelése országos programmá vált.)
     A globális adatsor azonban itt is a két nem meglehetősen különböző válaszaiból áll össze a fenti egésszé. Vagyis a saját könyv (42-51%), újság, folyóirat (29-35%) és könyvtárhasználat (22-35%) a lányoknál jóval hangsúlyosabb, míg az internet (64-52%) és a CD-ROM (25-8%) pedig a fiúk körében sokkal népszerűbb, s egyedül a kortárs csoport említése mutat hajszálpontos megegyezést.
 

Itt nincs módunk ilyen jellegű bizonyítékokkal szolgálni, de tudjuk, hogy a házi könyvtárak léte, nagysága kevésbé függ a jövedelmi viszonyoktól, mint a családi hagyományoktól, a szülők iskolázottságának mértékétől. Ráadásul ezen gyűjtemények gazdagsága, választéka közvetlen, pozitív korrelációt mutat a tanulók sikeres továbbtanulási szándékaival. A könyvespolc mérete, gazdagsága tehát nem presztizs jellegű szobadísz, hanem a közismert kulturális tőke egyik legérzékenyebb mutatója.
     Pedagógusként vajon szoktunk-e erről a témáról érdeklődni, beszélgetni, netán vásárlási, könyvtárlátogatási szándékot erősíteni? (Jó tudnunk, e két utóbbi gesztus a vásárlás és a könyvtárhasználat nem riválisai, hanem egymást kölcsönösen erősítői akciói ugyanannak az öntevékeny, szellemi, erkölcsi építkezési folyamatnak.)
 

Családtagok, ismerősök közül valaki különösen szeret olvasni?	Relatív gyak. %	A könyvnélküliség 10 % körüli nagyságrendje meghökkentő következetességgel tér vissza ebben a táblázatban is. Talán nem egyszerű véletlen egybeesésről van szó.
igen	90,6
nem	9,4

Ezen a ponton az olvasó bizalmát kérve, utalnunk kell (a máshol jól adatolt), a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők, valamint a továbbtanulási bizonytalanságot bevallók hasonló arányaira!

Az első három kategória "variációk egy témára" (házi könyvtár) címszó alá sorolhatók, hiszen minden esetben valójában a korábban emlegetett, sajátos kulturális tőke egy-egy fázisáról, formájáról beszélünk: korábbi otthoni könyvtár + ajándékba kapott + nemrég vásárolt művek. 
     A könyvtári kölcsönzések csekély (fiúknál 9, lányoknál 15%) arányának háttere azonban kifejezetten izgalmas kérdés. Egyrészt a szóba jöhető intézmények – kerületi- és iskolai könyvtárak – választéka, szerzeményezési fürgesége, a szolgáltató képesség fizikai körülményei (alapterület, nyitva tartás, világítás, kellemes környezet), no és a könyvtárosok szakmai tudása, segítőkészsége, az itt szerzett tapasztalatok összegződése.
     Másrészt az iskolából hozott közvetlen impulzusok gyakorisága, jellege, ereje. Kapnak-e rendszeresen tanulóink ilyen típusú, máshol nem megoldható feladatokat? "Nézz utána, hasonlítsd össze, ellenőrizd, olvasd el és írd le véleményedet röviden, készíts néhány mondatos összegzést! Mit jelent számodra pontosan ez a mondat, ez a bekezdés, ki és miért állítja a következőket, hogyan igazolható / cáfolható az órán felmerült kérdés?" Kézikönyvek, sajtótermékek használatának begyakoroltatása, számítógépes keresési lehetőségek megismertetése.
     Egyéb vizsgálati adatok, megfigyelések nyomán felrémlik egy erősödő, terjedő tévhit. Mindenre elegendő maga az internetes kapcsolattal rendelkező, személyi számítógép, ami nincs a neten az már nem is létezik. Elegendő a kulcsszó beírása, a beérkezett válaszok némi válogatás utáni "másol, beilleszt, kinyomtat" műveletsor végrehajtása s már az igen óvatos, tapintatos szülői "összeolvastad?" kérdés is felesleges zaklatásnak, "felségsértésnek" minősül. Hol marad a legjobb idézetek válogatása, a jegyzetelés, a lényegkiemelés, az összefüggések keresése, az értelmezés, a korábbi ismeretek és az új elemek ütköztetésének mozzanata?
     S végül egy ténymegállapítás: az internet szédületesen gazdagodó világában ma még a könyvtárak kínálata nélkülözhetetlen s az optimális megoldást a két eszközrendszer együttes, nem vagylagos, kiegészítő jellegű, magabiztos ismerete és használata jelentheti.

"Tagja vagy-e valamelyik könyvtárnak?" – szólt 20. számú kérdésünk, s az előre megadott válaszlehetőségek között didaktikus szándékkal első helyen az iskolai, a másodikon pedig a kerületi Szabó Ervin könyvtár megnevezés volt félreérthetetlenül olvasható. A lehetőségek ilyen pontos megjelölése miatt, szinte már a sugalmazás, a segítség vádja is felvethető.
 

Tagja-e valamelyik könyvtárnak?	Relatív gyak. %	Ennek ellenére, a mindössze 2 %-os átfedéssel együtt a könyvtárhasználat itt tapasztalt, 61 %-os mértéke bizony elmarad az érintett korosztály könyvtárhasználatát illető országosan jellemző arányoktól.
IGEN	61,0
iskolai könyvtárnak	31,9
városi könyvtárnak	36,1
NEM	39,0
Összesen:	100,0

Amint a fentiekből már sejthető, ugyancsak jelentős mértékű a lányok előnye a könyvtárak használatát illetően: 55-69%, különösen a közkönyvtári vonatkozásban (32-41%).
     Itt ismét csak kérdezhetünk. Miként vélekednek erről a tényről vajon a kerület oktatás-, kultúr- és könyvtárpolitikusai? Pontosabban szólva milyennek minősíthető a kerületi közkönyvtári rendszer egésze? Iskoláink közelében a jól ismert Budapesti Művelődési Központ épületében lévő, valóban igényes kerületi központi könyvtár mellett milyen szolgáltató helyek vannak még a meglehetősen nagy területű Újbuda (Albertfalva, Gazdagrét, Kelenföld, Lágymányos, Őrmező) iskolaközeli részein? Továbbá maguk a tantestületek, az igazgatók, a könyvtárostanárok milyen mértékben elégedettek saját intézményeik bibliotékáival? S végül vajon elég mélyen tudjuk-e, hogy a szövegértés magabiztossága az ismeretlen szövegek rendszeres olvastatásával teremthető meg a legnagyobb valószínűséggel? Vagy legyünk még személyesebbek és kérdezzünk fennhangon: közismertek-e azok a vizsgálati eredmények, melyek szerint a rendszeresen, jól, válogató módon olvasó tanulók mögött a megfelelően motiváló családi légkör mellett, az iskolai könyvtárakkal együtt a szenvedélyesen olvasó pedagógusok és a "pasztorációs munkát végző" iskolaigazgatók állnak.
     Ez a kis táblázat, illetve annak sok dicsekvésre okot nem adó adatai kiváló alkalmat kínálnak a tantestületek belső, kritikus szellemű, valamint a fenntartók, a pedagógusok és a szülők sokoldalú disputájához. A felelősség, a legsürgetőbb tennivalók félreérthetetlenül megosztott jellegűek és jól tagolhatóan, árnyaltan megfogalmazhatóak.

A válaszok százalékos eloszlásához két megjegyzést kell megfogalmaznunk. Egyrészt következetesen itt is a megkérdezettek összlétszáma jelentette a viszonyítás alapját (100%= 790 fő). Másrészt pedig a többszörös válaszlehetőségek miatt a százalékszámok összege szükségképpen meghaladja a százat. Miközben tudjuk, hogy a megkérdezettek közel 40%-a, könyvtárat nem használó lévén, feltehetően ezt a kérdést válasz nélkül átugrotta.
     A megkérdezettek fele, a könyvtárhasználók többsége (érzékelhető lányos túlsúllyal) az iskolából hozott feladatokat oldotta meg (44-57%) és/vagy kölcsönzött (46-60%) egyidejűleg. Vagyis a leghagyományosabb könyvtári funkciók dominanciája egyértelmű. Vannak feladatok, kérdések s vannak még alkalmas helyek ezek megoldására – legalábbis a tanulók jó fele számára.
     Minden hatodik tanuló számára már a számítógép használata (fiús többséggel: 20-16%) tűnik az egyik legvonzóbb könyvtári foglalatosságnak. De jó is lenne itt legalább 1-2 kérdés erejéig megállni! Miért volt fontos a pc? Csevegésre, játékra, levelezésre, netán internetes keresésre, dolgozatírásra, kirándulási programok előkészítésére, moziműsorok böngészésére, (titokban szexoldalak nézegetésére)? Könyvtárosi, pedagógusi, szülői megfigyelések megvitatása és a következő vizsgálat kérdőívének árnyaltabb megfogalmazása után már ebben a kérdésben is bátrabban foglalhatunk majd állást.
     Az időszaki sajtótermékek kereslete a megkérdezettek tizedét jellemzi, a video és CD forgalomhoz hasonlóan, de a rendezvények (találkozók, vetélkedők, versenyek, felolvasások, könyvbemutatók, olvasótáborok) kedvelését mindössze az érintettek töredéke (3-5%) tartotta említésre méltónak. Nem tudunk, nem merünk eléggé élni a személyes közvetítés lehetőségével?
     "Tanuláshoz, az iskolai feladatok megoldásához, a tankönyveken kívül szoktál-e használni az alább felsorolt eszközök, dokumentumok közül valamit?" – pontos kérdésünkre érkezett válaszok megoszlása olvasható az alábbi táblázatban.

Tanuláshoz használt eszközök, dokumentumok	Relatív gyak. %	Kis táblázatunk pompás illusztrációként szolgál a korábban megfogalmazott "könyvtár + számító-gép" kiegészítő jellegű, együttes használatának szükségessége mellett. Mondhatnánk egyszerűbben is: a kézikönyvek többsége még nem található meg az interneten, illetve ezekből a dokumentumokból még jóval köny-nyebb 1-1 példányt a polcokról leemelni, mint a számítógép klaviatúráját üresen találni.
1. idegen nyelvi szótár	64,6
2. számítógép	59,1
3. lexikon, enciklopédia	56,2
4. értelmező, idegen szavak szótára	34,1
5. példatárak, atlaszok	28,0
6. határozók	5,1
7.nem használ könyvet, számítógépet	3,8
8. egyéb	23,2

(Szinte csak a biztonság kedvéért jelezzük, hogy a számítógép fiús dominanciája mellett a dokumentumok minden fajtáját a lányok 10% körüli nagyságrenddel gyakrabban említik.)
 

Melyik tantárgy tanulásánál használod leginkább a könyvtárat?	Relatív gyak.%	Ritka szép, önmagáért beszélő táblá-zat! Példaszerűen bemutatja a ha-gyományos gyakorlat szükségszerű következményeit, s az utóbbi évtized egyik legfontosabb felismerésének elméleti szinten maradását. Miközben a nálunk fejlettebb oktatási rendsze-rekben már nem csupán a deklaráci-ókban, hanem a napi feladatokban is jelen van az olvasás tantárgyközi jellegének fejlesztése. "Reading through curriculum" – szól az angolszáz tantervek egyik vezérelve. A tanterv egészével, a tantárgyak összességével kell szolgálnunk a szövegértési készség csiszolását, az olvasás iránti vágy, érdeklődés, a motivációs bázis erősítését.
1. magyar	43%
2. történelem	39%
3. biológia	18%
4. földrajz	11%
5. idegen nyelv	4%
6.-8. fizika	3%
6.-8. kémia	3%
6.-8. ének	3%
9.-13.matematika	1%
9.-13.informatika	1%
9.-13. rajz	1%
9.-13. technika	1%
nem válaszolt	19%

A napilapok, képes újságok, folyóiratok és internetes folyóiratok, napilapok olvasása felől tudakozó kérdésünkre érkezett választömeg szakszerű feldolgozása, illetve azok teljes körű, részletező bemutatása meghaladja a rendelkezésünkre álló terjedelmi keretet. Így most első lépésben csupán az igenlő válaszok százalékos megoszlásának egyszerű idézésével szolgálhatunk. 
 

Újság, folyóirat olvasása	Relatív gyak. %	Természetesen önmagában a számok kifejezetten biztatóak, különösen, ha más forrásokból nem lenne elég megbízható képünk az itt emlegetett sajtótermékek minőségéről, választékáról. A fiúk a napilapok és az internetes újságok terén, a lányok pedig a képeslapok és a folyó-iratok kategóriájában tűnnek aktívabbnak.
napilap olvasása	34,1
képesújság olvasása	55,1
folyóirat olvasása	27,7
internetes folyóirat, újság	20,9

Mégis legalább a napilapok, a képes újságok, folyóiratok összevont népszerűségi listájának elejét tekintsük meg, nemenkénti bontásban!

Fiúk		Lányok
cím	fő	cím	fő
1. Blikk	55	1. Ifjúsági Magazin	136
2. Sztár Sport + Nemzeti Sport	53	2. Bravo	122
3. PC Guru	46	3. Popcorn	80
4. Gamestar	44	4. Blikk	50
5. Garfield	41	5. Story	43
6. Metro + Népszabadság	20	6. 100 x szép	42
7. Autómánia + Autósport + Képes Autó	19	7. Best Magazin	24
8. Mai Lap	18	8. National Geographic+Tudás Fája+ Élet és Tudomány	23
9. National Geographic+Tudás Fája + Élet és Tudomány	17	9. Garfield	22
10. Magyar Nemzet	15	10. Nők Lapja	17
11. Story	14	11. Mai Lap	15
12-13. Popcorn	12	12. Metro+Népszabadság	12
12-13. Junior	12	13-14. Sztár Sport + Nemzeti Sport	11
14. Bravo	11	13-14. TV Újság	11
15. Best Magazin	9	15-16. Magyar Nemzet	6
16-17. CD Guru	8	15-16. Junior	6
16-17. TV Újság	8	17. PC Guru	5
18. Ifjúsági Magazin	5	18. Kiskegyed	4

Elsőként a radikális eltérésekre figyeljünk! A lányok 3 kedvenc lapja nem egyszerűen különbözik a fiúk által leggyakrabban említett sajtótermékektől, hanem 2-3-ször többen olvassák azokat, de ha a pontosan megegyező sajtótermékek kedvelését vetjük egybe még drasztikusabb "szakadékok" válnak láthatóvá: Ifjúsági Magazin: 136 kontra 5 fő, Bravo: 122-11, Popcorn 80-12, Story: 43-14, 100 x szép: 42 – 0! De PC Guru: 46 – 5, Gamestar: 44 – 0, sportlapok: 53 – 11, autóslapok: 19 – 0 a fiúk javára! Abszolút domináns szólam tehát a lányos, érzelmes (IM, Bravo, Popcorn, Story, 100 x szép) bulvárlapoké, amit a fiúk esetében némileg old a számítógép, a sport és az autók, továbbá az országos napilapok iránti, felfedező jellegű, új információk beszerzésére irányuló "férfias" törekvés, mely tagadhatatlanul társul a bárdolatlan, drasztikus (Garfield) humor fokozott keresésével.
     Hol van a Kincskereső, a Süni, a Rubicon, a Természetbúvár, a Természetvilága, a Vadon, netán a História? S ne szépítsük a dolgot! Az Élet és Tudomány is csupán másik két, hasonló jellegű lappal összevontan kerülhetett be az első 10 közé. Milyen feladatokkal lehetne a legkülönbözőbb tantárgyak ürügyén ezen lapok olvasására biztatni diákjainkat? Pedagógusok, könyvtárosok, szülők és persze a jelenleginél jobb médiapolitika közös erőfeszítéseiből születhetnek meg a jó válaszok.
     Sokadszor, de talán mégsem hiába említjük az átlagosnál jobb szülői hátteret, ami ebben az esetben egyáltalán a sajtótermékek olvasásának arányaiban tükröződik, különös tekintettel az internetes lapok 21 százalékos megjelenésében. (Kikerülhetetlen feladat a következő alkalommal ennek a tételnek tartalmi feltárása, az arányok nemenkénti, városrészenkénti, iskolánkénti, családi indíttatástól, továbbtanulási tervektől függő bemutatása.)

A könyvtárhasználattól az olvasási szokások felé haladva álljunk meg néhány pillanatra a közvetítés mozzanata mellett. "Mikor és milyen könyvet kaptál ajándékba legutóbb?" szólt 24. számú kérdésünk, de a válaszlehetőségek 3 síkját jó elkülönítettük: Mit? Milyen alkalomból? Kitől?
 

Milyen könyvet kaptál ajándékba legutóbb?	Fiúk %	Lányok %	Relatív gyak.  %
kötelező olvasmányt	69	78	74
szabadon választottat	7	6	6
tanuláshoz, iskolához kapcsolódót	5	5	5
hiányzó adat - nem válaszolt	19	11	15

Önmagában hallatlanul pozitív tényként kell megállapítanunk, hogy a megkérdezettek 85 százaléka a könyvajándékot természetes gesztusként emlegeti, mégpedig részlegesen az iskolai követelményekhez kötődően. Létezik tehát az iskola és a szülői ház közötti természetes együttműködés, hiszen a kötelező olvasmányok egy része jól láthatóan névnapi, születésnapi, karácsonyi, húsvéti ajándékként a majdani családi könyvtár alapjait képezik. Az ajándékok döntő többsége azonban az önkéntes, feltehetően örömteli olvasmányélmények forrásait jelenti. 
      A lányok erőteljesebb olvasói hajlandósága ebből az adatsorból is kitetszik – a lányok tizede, a fiúk ötöde nem részesült mostanában (soha?) ilyen jellegű meglepetésben – akik érzékelhetően többen kapnak könyvajándékot családtagoktól, baráttól, pedagógustól. Az ajándékozók sorát természetesen a szülők (51%) vezetik a nagyszülők, a testvérek, a barátok, az ismerősök sora előtt. Viszont meglehetősen ritkán fordul elő általában a jutalomkönyvek kategóriája (2%), s az ajándékozók sorában a tanár ugyan még felbukkan (2-4%), de a könyvtáros már egyetlen egyszer sem.
      Benyomásaink szerint ennek a fontos nevelőeszköznek folyamatos társadalmi méretű, az iskolát is jócskán érintő, leértékelődési tendenciája zajlik a szemünk láttára.
 

Szoktál-e könyvekről beszélgetni?	Relatív gyak. %	A kiegyenlített összkép radikálisan felbillen, ha a nemenkénti arányokat vesszük szemügyre: a fiúk mindössze jó harmada (35 %), de a lányok többsége (hatvan százaléka) szokott a jobb megértés, az élménymegosztás, az ajánlás céljából, főként a kortárs csoport tagjaival, barátokkal, barátnőkkel, az éppen olvasott könyvekről beszélgetni. Tehát egy újabb mozzanattal erősödik a lányok már eddig is előnyösebbnek látott helyzete. Nem egyszerűen többet, választékosabban, de egyúttal nagy valószínűséggel intenzívebben is olvasnak, hiszen a magányos élményt rendszerint kiviszik a szociális mezőbe, tehát saját benyomásaikat kontrollálják, bővítik a társak eltérő véleményeivel, reflexióival.
igen	46,7
nem	53,3

"Iskolai és egyéb elfoglaltságaid mellett – a tankönyveken kívül – van-e időd könyvek olvasására?" fogalmaztuk olvasási fejezetünk bevezető kérdését.

Van-e időd könyvek olvasására?	Fiúk %	Lányok %	Össz. %	A válaszok meglehetős egyenletes eloszlása mögött jelentős mértékű nemenkénti eltérések húzódnak meg. A rendszeresen olvasók között a lányok 10 százalékos előnnyel, míg a nagyon ritkán vagy könyvet egyáltalán nem olvasók táborában viszont a fiúk már (43 % kontra 27 %) 16 százalékos különbséggel vezetnek. Napi 1,5-3 órás tévézés, a különórák gazdag választéka, a számítógép növekvő vonzása mind-mind a látható adatok hitelét valószínűsítik.
Igen, rendszeresen (havonta 1 könyv)	15	25	19,3
Igen, időnként (negyedévente 1 könyv)	43	48	45,2
Nagyon ritkán (évente 1 könyv)	32	24	28,0
Nincs	9	3	6,7
Hiányzó adat	2	0	0,8

Természetesen a mennyiségi adatoknál mindig sokkal izgalmasabbak a minőségre utaló tények. Hadd ne idézzük itt és most hosszabban Kosztolányi és Németh László idevágó gondolatait, melyek szerint nem sokat, hanem jót, az adott korosztálynak, az adott személyiségnek éppen megfelelő könyvet kell diákjaink kezébe adni. Vajon a tantervi követelmények lazulása után ki, mikor és hogyan teszi meg ezeket a személyre szóló ajánlásokat, amikor jól ismerten az említett kötelezettségek mellett a személyes kapcsolatok folyamatos és radikális lazulásának vagyunk tehetetlen tanui. (Lásd a házasságon kívül születettek és "a válási árvák" gyarapodási ütemét!)
     A következőkben két terjedelmesebb táblázatot mutatunk be. Elsőként az utóbbi 6 hónapban olvasott művek listáját, melyet egyúttal az előző kérdés kontrolljának is tekinthetünk. Például az utolsó félévben – a novemberi kérdezés miatt a nyári 3 hónapos szünet ugyancsak beszámítódik – egyetlen könyv elolvasásáról sem tud számot adni a válaszoló 13 százaléka! S közben ne feledkezzünk meg az ilyen jellegű vizsgálatok, önkitöltős kérdőívek esetében fellépő, akaratlan szépítési tendencia működéséről sem!
     A jelenlegi könyvolvasásra kérdező mondatunk nyomán 69% igenlő és 31% nemleges válasz érkezett. A tételes felsorolás pedig a következőképpen összegezhető:

A teljes kigyűjtést követő értelmezésben meg kell állapítanunk, hogy a klasszikus művek olvasása a domináns. A Harry Potter..., A Gyűrűk Ura, mágus történetek, fantasztikus könyvek – igaz, kissé vegyes kategóriája – mindössze 17%, továbbá a kamaszoknak szóló mai történet kategóriája 10%, a krimi és vámpírtörténet 6%, míg az ismeretterjesztő irodalom és a lányregény egyaránt csupán 5-5%. Fekete István, a vers és a vallásos mű kategóriák 1-1 említéssel (0,2%) szerepelnek a "futottak még" mezőnyében.
     Hitelesnek tűnik tehát a 69%-os olvasótábor, melyben a tantervi követelmények mellett a kortárs irodalom alkotásai jól érzékelhetően jelen vannak, miközben az ismeretterjesztő könyvek népszerűségének, keresettségének alacsony szintje ismét felidézhetővé teszi a fokozott pedagógusi ajánlások szükségességéről, az olvasásfejlesztés tantárgyközi feladat jellegéről már korábban írottakat.
     A fentieknél szükségképpen karakteresebb képet kapunk, ha "Az utóbbi 6 hónapban mely könyveket olvastad el? Sorold fel őket!" – kérdőívünk 15. tételére érkezett válaszok rendezett tömegét szemlézzük. Az előttük lévő papírlapon rendelkezésre álló 3 teljes kipontozott vonalra, betűnagyságtól függően akár 6-8 művet is beírhattak (volna).
 

Az utóbbi 6 hónapban olvasott könyvek gyakorisági listája	Relatív gyak. %
A kőszívű ember fiai	29,1
kamaszoknak szóló mai történet	23,2
Harry Potter...	21,8
mai lányregény	21,1
klasszikus ifjúsági regény	17,6
ismeretterjesztő (tudományos)	14,6
sci-fi, fantasztikus könyvek, fantasy	10,4
Egri csillagok	9,7
A Gyűrűk Ura	8,1
vámpírkönyvek, horror sztorik	7,3
Szent Péter esernyője	6,8
Az arany ember vagy más Jókai-regény	6,2
klasszikus kalandos történet	6,1
krimi	5,3
mese, meseregény	4,6
klasszikus lányregény	3,8
ismeretterjesztő (humoros, vidám)	3,6
egyéb	3,4
történelmi regény	3,4
A Pál utcai fiúk	2,7
dráma	2,6
Fekete István-regények	2,1
kötelező, ajánlott irodalom	2,0
állattörténet	1,9
állat és ember viszonyáról szóló történet	1,7
mágus sztori-történet	1,2
mondák, mitológia	0,8
Toldi – János vitéz	0,8
szerepjátékkönyv	0,5
vers – hosszabb lírai alkotás	0,4
vallásos irodalom	0,3

Kezdjük a végéről! A VII. osztályosok 13%-a egyetlen mű elolvasását sem tudta felidézni utolsó félévére visszatekintve. Mindez saját bevallás! Senki nem ellenőrizte, hogy a sokat emlegetett kötelezőket hányan "olvasták" videón, illetve annak csupán rövidített változatát kérték másolatban a könyvtárostól. Mondák, mitológiák, a János vitéz, a Toldi, vers, vallásos mű 1% körüli vagy alatti említést kapnak. Az ismeretterjesztő műfaj a megkérdezettek csaknem ötödénél bukkan fel, s az előzőekkel szemben ez már határozottan emelkedő tendenciát jelez, tehát akár reményt keltőnek is mondható. Vámpírokat, horror és krimi jellegű könyveket alig 12% emleget.
     Karakteresen van jelen a lányos olvasmányok mai (21%) és klasszi-kus formája (4%). Félreérthetetlenül legerősebb kategória a szabadon választott olvasmányok mezőnyében a Harry Potter... (22%), A Gyűrűk Ura (8%) és a fantasztikus, mágus könyvek (11%) együttesen is kezelhető, a megkérdezettek csaknem harmadát érintő műfaj. 
     Vajon milyen mértékben fogjuk be az ebből az irányból fújó szeleket saját céljaink vitorláiba? 2003 novemberében még látványosan a tantervi követelményekkel összefüggő klasszikus dominancia jellemezte ennek a korosztálynak az olvasói ízlését, alapvető tájékozódási irányait. Egyedül Jókai 35 százalékkal abszolút első! De kötelességünk ismételten utalni a könyvtárosi tapasztalatok tömegére, miszerint nagyon sok, talán az 50%-ot közelítő esetben, a korosztály képviselői az eredeti mű kézbevé-tele nélkül "tájékozódnak" annak tartalmáról. Továbbá egyéb klasszikusok (18%), Egri csillagok (10%), Szent Péter esernyője (7%), A Pál utcai fiúk (3%) sorolhatók még a nemzeti kánont ugyancsak megjelenítő kategóriába. Mindent összevetve, a 60-70 százaléknyi nemzeti klasszikus törzset veszi körül a 30-40 százalékos kortárs irodalom.
     S itt a videóra, valamint a zanzákra utaló szkeptikus megjegyzésünket egy újabb adalékkal kell színeznünk. VII. osztályosok előző 6 hónapi olvasmányairól beszélünk. Mikor is volt kötelező a János vitéz, a Toldi, az Egri csillagok, A Pál utcai fiúk, a Szent Péter esernyője? 2-3 évvel korábban! Mi pedig most kifejezetten az utolsó félév olvasmányait kérdeztük. Íme, a szépítési tendencia félreismerhetetlenül, tagadhatatlanul működik. De még legalább tudják, sejtik, hogy miket kellett volna, kellene olvasniuk a felső tagozatos éveikben, vagyis jelentős részben egyszerűen "felmondják a leckét".
     Tovább élesíthető a kép, ha a kedvencekre, a kiemelkedő élményekre kérdezünk. "Bizonyára neked is vannak kedvenc olvasmányaid (mesék, versek, novellák, regények), melyekre gyakran és szívesen emlékszel, amelyeket esetleg már többször is olvastál. Kérjük, gondolj most ezekre és nevezd meg őket!" – szólt kérdőívünk 18. tétele.
 

Kedvenc olvasmány	Relatív gyak. %
1. Harry Potter...	30,2
2. A Pál utcai fiúk	14,7
3. kamaszoknak szóló mai történet	14,5
4. mese, meseregény	13,2
5. klasszikus ifjúsági regény	12,9
6. mai lányregény	12,7
7. vers – hosszabb lírai alkotás	11,9
8. A Gyűrűk Ura	9,8
9. Fekete István regények	9,6
10. Egri csillagok	9,2
11. sci-fi, fantasztikus könyvek, fantasy	7,7
12. ismeretterjesztő	7,2
13. klasszikus kalandos történet	5,0
14. Toldi – János vitéz	4,9
15. A kőszívű ember fiai	4,4
16. klasszikus lányregény	4,3
17. vámpírkönyvek, horror sztorik	4,1
18. krimi	4,1
19. állattörténetek	4,1
20. történelmi regény	1,8
21. Szent Péter esernyője	1,5
22. Az arany ember vagy más Jókai-regény	1,1
23. dráma	1,2
24. mondák, mitolgia	0,7
25. mágus sztori – történet	0,5
26. szerepjátékkönyv	0,5
27. vallásos irodalom	0,3
hiányzó adat – nincs kedvenc olvasmány	14,7

Ez a táblázat viszont a korábbiakhoz viszonyítva erőteljesen átrendeződött, s egy ellenkező előjelű összképet rajzol elénk. Harry Potter..., A Gyűrűk Ura, (jelentősen több szavazatot kaptak), kamaszoknak szóló mai történet, mai lányregény, fantasztikus könyvek, vámpírok, horror, krimi, mágus történe-tek. Vagyis a kortárs, divatos művek láthatóan erős érzelmi utórezgéseket keltenek, s a klasszikusok háttérbe szorulása tagadhatatlanul folytatódó tendencia. Ráadásul 15 százaléknyian semmiféle maradandó könyvélményt nem tudtak felidézni! Miközben kissé tendenciózus kérdésünk ellenére a megkérdezettek hetes százaléka kifejezetten ismeretközlő műveket emleget kedvenc olvasmányaként. Nagyszerű!
     A két utolsó adatsor feszültsége gondolkodóba kell ejtsen minden a jövő iránt felelősséget érző pedagógust, szülőt, médiapolitikust, a közoktatást irányítókat. A Pál utcai fiúk, az Egri csillagok, A kőszívű ember fiai együttesen nem érik el a Harry Potter... és A Gyűrűk Ura átütő erejét. Sejtésünk szerint törésponthoz érkeztünk, értékvilágok állnak egymással szemben. Jó és rossz, furfang, varázslat, küzdelem, érzelmek, de egyúttal atomizálódó társadalomkép. A korábbi, történelmi tudatot erősítő, a családi, nemzeti összetartozást, a kölcsönös felelősségvállalást hangsúlyozó "mesék" helyett egyre inkább talán maga az izgalom, a fordulatos cselekmény, a permanens feszültség, az egyéni létbiztonság keresése, a család szétesésének kétségbeesett átélése, az iskolán, az osztályon belüli erőviszonyok, szerepek átalakulásával járó szorongások, félelmek, válnak elsődleges témává, központi értékké? (Szinte csupán lábjegyzetként említjük, hogy a fentiekhez nagyon hasonló tendenciát tapasztaltunk a 2001 tavaszán, középiskolások körében felvett adatok értelmezése közben.)
     A válaszok megfogalmazása előtt lépjünk még közelebb az adatokhoz. Elsőként vegyük szemügyre a legkedveltebb művek listájának, majd azok hőseinek nemenkét bontott listáit! Hátha így több alapunk lesz a fentiekben vázolt hipotézis árnyaltabb megfogalmazásához, illetve az előttünk álló tennivalók körvonalazásához.

Szerző, cím	Szavazat (fő)	Szembetűnő a két névsor közötti különbség mind a lányok válaszadói hajlandóságát, mind az olvasott, emlékezetes élményként megőrzött szerzők, könyvek összetételét illetően. Kiáltó ellentét az érdeklődési körökben, a témákban és mi mégis azonos tantervek szerint, azonos tankönyvekből, azonos szempontok szerint oktatjuk őket! Ideje lenne végre tudomásul venni, éppen a hatékonyság növelése érdekében, hogy a nemekhez kötődő érzelmi, intellektuális igények ezekben az években már radikálisan különböznek. A szerzők összesített rangsorát itt is érdemes felvillantani: 1. Rowling 108, 2. Fekete István: 45, 3. Sachar, Louis: 31, 4. Defoe, D.: 20, 5-7. Twain, Verne, Shan: 13-13, 8-9 Tolkien, Salvatore: 12-12, 10. Exupery: 11, 11. Milne: 10 szavazattal Összesen 414 fiú adott vissza kitöltött kérdőívet!
1. Rowling, J. K. Harry Potter...	108
2. Fekete István Tüskevár	21
3. Defoe Robinson Crusoe	20
4. Fekete István Vuk	18
5-6. Shan, Daren Daren Shan sorozat	13
5-6. Twain, M. Tom Sayer –  Hucklebery Finn	13
7-8. Sachar, L. Stanley a szerencse fia	12
7-8. Salvatore , R. A. Star Wars  könyvek	12
9. Exupery, A. A kis herceg	11
10. Milne Micimackó	10
11. Tündérmesék (népmesék, Grimm mesék)	9
12. Verne J. Némó kapitány	8
13-18. Dumas A. A három testőr	7
13-18. Tolkien A Babó	7
13-18. Móra Ferenc A kincskereső kisködmön	7
13-18. A vér szava (Diablo)= Szerepjáték könyv	7
13-18. Sachar, L. Bradley az osztály réme	7
13-18. Kniht, E. Lassie-könyvek	7
19-22. Kastner, Eric A két Lotti	6
19-22. Fekete István A koppányi aga testamentuma	6
19-22. Sachar, L. David nem hagyja magát	6
19-22. Janikovszky É. Kire ütött ez a gyerek és más Janikovszky-könyvek	6
23-27. Móra Ferenc A rab ember fiai	5
23-27. Sachar , L. Az emlékek őre	5
23-27. Verne, J. Kétévi vakáció	5
23-27. May, K. Winnetou	5
23-27. Tolkien Szilmarilok	5

A lassanként formálódó, erősödő nemi szerepekhez igazodó érdeklődési profilok fiús és lányos vonásai jól felfedezhetők a fenti két listában. Ezek tudatos felhasználására ad jó példát a Tóth Krisztina és Valaczka András által szerkesztett, írt, 5. és 6. osztályosoknak készült tankönyv (Irodalmi ikerkönyvek). Önmagában a műválasztás is alkalmanként megengedő mindkét nem számára, továbbá a szöveghez kapcsolódó kérdések (önismereti, ismeretterjesztő jellegű elágazások) és a szöveget követő olvasmányajánlások ugyancsak tekintetbe veszik a fiúk és a lányok sajátos érdeklődési köreit, választási szokásait, élményfeldolgozási stratégiáit.
     A kedvelt szerzők nemektől független, összesített listájának eleje ugyancsak a kortárs (amerikai) szerzők dominanciáját bizonyítja: 
     1. Rowling: 231, 2. Sachar: 84,  3. Wilson: 59,  4. Fekete I. 55,  5. Cabot: 40,  6. Defoe: 36, 7. Shan: 34,  8. Brezina: 31,  9. Kastner: 26,  10. Milne: 25,  11. Twain: 18,  12. Exupery: 17 szavazat.
     Azonos kérdésre 1977-ben, – negyedszázaddal korábban – egy országos vizsgálat adataiból még a következő névsor állt össze: May, Gárdonyi, Fekete I., Petőfi, Cooper, Molnár Ferenc, Jókai, Benedek Elek, Arany János és Verne. Két évtizeddel később, 1997 késő őszén egy hasonló módszerű, megismételt vizsgálatban pedig a következőkből állt az élmezőny: Móricz, Gárdonyi, Molnár, Jókai, Fekete I. Mikszáth, Knight, Tamási, Petőfi, Móra. A nemzeti klasszikusok dominanciája (7-9 fő) jól láthatóan megtört s egyedül Fekete István maradt "hírmondónak". A 21. században már nem (és/vagy sokkal kevésbé) kell Gárdonyi, Jókai, Molnár Ferenc, Arany, Petőfi, Tamási, Móra, hogy Benedek Elekről szó sem essék?

Végül pedig vegyük szemügyre a vonzó, példakövetésre ösztönző hősök névsorát! "Ha visszaemlékszel legkedvesebb olvasmányaidra, azok hőseire, szereplőire, volt-e közöttük olyan, akire szerettél volna hasonlítani, akinek tetteit, gondolatait követendőnek tartottad?"

A névsor rendkívül megnyugtató. Lám, mégis fontosak a nemzeti kánont megtestesítő hősök! Valóban akkor, 1977-78-ban még ilyen gyakorisággal jelentek meg egy 950 fős, a 10-14 éves korosztályt reprezentáló országos mintában.
     No és milyen a leggyakrabban emlegetett hősök listájának eleje 2003 novem- berében a budapesti XI. kerület VII. osztályos tanulóinak válaszai nyomán?
 

A fiúk által választott hősök névsora		A lányok által választott hősök névsora
Hős	Szavazat	Hős	Szavazat
1. Toldi Miklós	27	1-2. Harry Potter	22
2. Harry Potter	20	1-2. Hermione Granger	22
3. Nemecsek Ernő	16	3. Laura (Sachar)	12
4. János vitéz	14	4. Nemecsek Ernő	11
5. Bornemissza Gergely	8	5-8. Arwen (Tolkien)	5
6-7. Aragorn (Gyűrűk ura)	7	5-8. Mia (Cabot)	5
6-7. Legolas (Gyűrűk ura)	7	5-8. Cecey Éva	5
8-10. Gandalf (Gyűrűk ura)	6	5-8. Daren Shan	5
8-10. Boka János	6	9.  Gandalf (Tolkien)	4
8-10. Micimackó	6	10-19. Boka János	3
11-12. Daren Shan	5	10-19. Bornemissza Gergely	3
11-12. Pókember	5	10-19. Bradley (Sachar)	3
13-14. Baradlay Richárd	4	10-19. Dobó István	3
13-14. Robinson	4	10-19. Emily (Montgomery)	3
15. Dobó István	3	10-19. Júlia (Shakespeare)	3
		10-19. Lassie	3
		10-19. Vitay Georgina	3
		10-19. Vuk	3
		10-19. Winnetou	3

A fiúk nem egyszerűen kizárólag férfihősöket választanak – szemben a lányokkal (Hermione Granger, Laura, Arwen, Mia, Cecey Éva, Júlia, Emily, Vitay Georgina) – hanem jól érzékelhetően kissé konzervatívabbnak, a tantervben foglaltakhoz erősebben kötődőnek mutatkoznak a lányoknál. Mielőtt elhamarkodott következtetéseket vonnánk le a fenti tényekből, hadd emlékeztessünk a kevesebbet olvasás, a korábbi élményeket aktualizáló fiús "magatartás" korábban is tapasztalt tüneteire, s egyáltalán az említések számának alacsony szintjére.
     Mindent összevetve, a címben szereplő nemzeti kánon és/vagy globalizáció feszültséget az utolsó néhány táblázat töprengő elemzése után akár törés és/vagy folytonosság  dilemmává is szelidíthetjük. A nagyszabású piacbővítési manőverként ugyancsak leírható európai uniós csatlakozásunk egyik előzménye, szükségszerű hozadéka, kikerülhetetlen eredménye a kulturális piac egységesülése, vagyis a nemzeti szempont, a saját történelem, a nemzeti kánon háttérbe szorulása.
Hosszabb távon talán egy másik, az európai azonosságtudat megerősödését jelenthetik mindezek a folyamatok. Az arányokon, a mértéken azonban nagyon sok múlik. Mi marad tanterveinkben kötelező és ajánlott olvasmányként? Melyek lesznek azok a közös, kölcsönösen jól ismert "mesék", ahol az utalások, az idézetek rendszere még jól működik, mert felidézhetővé válik 1-2 szó nyomán maga a teljes kontextus? Vagyis jól tervezetten már most a nemzetek Európáját építjük-e iskoláinkban, média-politikában, könyvkiadói, könyvtárfejlesztési stratégiákban, vagy netán éppen ezekben az években is jól láthatóan erodálódik az igényes kortárs és klasszikus irodalmi művekben kikristályosodott nemzeti kánon, a nemzeti azonosságtudat történelemi ismeretekből, emberi kapcsolatokból, értékekből, példaképekből, idézetekből, történetekből összeálló "gyémántmagja"?

Európa, mi több maga az euro-atlanti nagy régió kultúrájának java és szennye bizony már jól láthatóan itt van, körülvesz, átitat, elbűvöl bennünket. Néhány kérdés azonban ellenállhatatlanul felmerül. Mi ettől radikálisan átalakulunk? Vagy inkább csupán módosul azonosságtudatunk, önismeretünk, önbecsülésünk, magabízásunk, tettrekészségünk, érzékenységünk?  Maradhatunk-e egyáltalán azok akik voltunk vagy  alapvetően és szükségképpen "új nép, másfajta raj" születik manapság ebben a jó nyolc évtizede beszűkített Kárpát-medencében? 
     Amint a fentiek mutatják, mi boldogan magunkhoz öleltük ezt az új Európát, már félreérthetetlenül itt, velünk van. No és a másik oldal? Mi ott vagyunk Európában? Ők is befogadtak bennünket? Többet tudnak mostanában rólunk, mint 10-20 éve? Gazdagodtak valamelyest a mi kultúránktól? Könyveinkből, zenénkből, filmjeinkből, képzőművészetünkből, építészetünkből? Vagy egyszerűen csak a piacunk, a vásárló-erőnk, a pénzünk kellett? Mert az áru folyamatosan ömlik, mi pedig vevők vagyunk...
 

Jegyzetek

1 Köszönet Gyurcsó Zsuzsa igazgató asszony kezdeményező, támogató munkájáért.
2 A kérdőívek feldolgozásáért hálás köszönettel tartozom Pattantyús-Ábrahám Sándorné és Simon Jánosné kollégáknak.