Balzsamos arctejeket

Balzsamos arctejeket, krémeket, oldatokat
kenne az ember a ráncokra, ne múljon a nap
most se hiába; legyen béke a lélek, a test
vágyai közt, ha időt emlegetünk. A tükör
lényeges. Álljon a múlás közepén, havazás
táján. Hagyja a képet ránk, mert a miénk
minden pontja, a pontok sűrűje a torz
foncsoron. Akkor is, úgy is, ha nagyon, nagyon is
fáj a reménytelen érvek sora, mit kitalál
elménk. Útmutatók nincsenek, és a jelen
már az egyetlenegy éretlen ügyünk, szerelem
híján. Rég kinevetnénk egymást, ha azok
lennénk még, akik átláttak a sok becsapós
trükkön, akik befalazták tündér nevüket.