Félálom
 

                                                 E.-nek

Már csügged, mint az elernyedt karom.
Tompa égzúgás lett az éjszakája,
s hold is zúg, hallja. Északi, vakon
is tudható távolság. Majd ha sárga
súrlófény ráng az ablak halovány
négyszögén, fölül. Nem tudja, mi újság.
Az üveg tükrén aprózva, puhán
úszkálnak szét a meztelen medúzák.