Fittler Dezső uradalmi ügyviselő itt közölt hivatalos jelentése az Esterházy család tatai levéltárában található. (Jelzete: P.211.VIII.77,cs.) A családi levéltárat a Magyar Országos Levéltárban őrzik. A Tatabányai Városi Levéltár több fontos, a város elődtelepüléseinek történetével kapcsolatos iratot lemásoltatott. Ezek helyben is hozzáférhetők. A másolatok között van az a jelentés, amelyben az uradalom ügyvédje a jobbágyfelszabadítás végrehajtásáért folytatott úrbéri per történetét és a földesurak kártalanításának módját ismerteti röviden.
     A Fittler család tagjai közül többen mint uradalmi tisztek szolgálták az Esterházy grófokat, s a hűséges alkalmazottak hitelezői és nagybérlői is lettek az uradalomnak. Fittler Dezső ügyvédként arra törekedett, hogy a forradalom után a jobbágyfelszabadító törvény végrehajtásáért indított pereket minél előbb s a földesurak számára kedvezően zárják le. A szóban forgó pert bonyolítja az a tény, hogy a hét örökszerződéses község (Agostyán, Alsógalla, Felsőgalla, Dunaszentmiklós, Tolna, Baj, Zsemle) úrbéri jellegét a forradalom után a földesurak tagadták, s követelték tőlük a régi szerződésükben előírt szolgáltatásokat.
     Tudni kell, hogy az 1730-as években az említett hét község német telepesei nagyobb kedvezményben részesültek, mint azok a jobbágyok, akikkel ideiglenes szerződést kötött az uradalom. Mária Terézia uralkodásakor az örökös szerződést a Helytartótanács megerősítette, mert úgy ítélte meg, hogy a benne szabályozott szolgáltatási rendszer kedvezőbb az Urbáriumban előírtaknál. Ezek a községek tehát nem kaptak Urbáriumot. Az 1848-as törvény és a végrehajtásáról rendelkező 1853-as nyílt parancs viszont csak az urbéri telkekről és szolgáltatásokról rendelkezett. Az Urbáriumban szereplő földeket kaphatták meg a volt jobbágyok, s azok után részesülhettek kártérítésben a földesurak. Ezért bár 1848 tavaszán a grófok nem merték kétségbe vonni az örökszerződéses községek parasztságának felszabadulását, de a forradalom és szabadságharc leverése után mindent elkövettek, hogy a szerződésekben megszabott szolgáltatásokra kényszerítsék a volt jobbágyokat. Alsógalla ellen "próbapert" indítottak. Az Esztergom megyei úrbéri törvényszék első fokon a földesuraknak adott igazat, s "magánváltságra" utasította a községeket. Fellebbezés folytán azonban a Hétszemélyes táblán hozott ítélet a falvakat úrbéreseknek, a szerződésüket úrbérpótlónak jelentette ki.
     A jobbágyok megnyerték a pert, de a földesurak sem jártak rosszul. Az uradalom ügyviselője jelentésében röviden így összegezi és értékeli a per eredményét: "A hozott ítéletek kimondották, miszerint az örökös szerződések úrbért pótló szerződéseknek lévén tekintendők, nem a volt jobbágyokat, hanem az országos alapot terheli a földtehermentesítés -, mit a perek hosszú lefolyása folytán az uradalomra is előnyösnek lehetett tekinteni, mert alig képzelhető, hogy 7 helység lakosaitól a földtehermentesítési tőke összegeket s azoknak 1848. május 1-től hátralevő kamatjait behajtani lehetséges lett volna, holott most az uradalom a földtehermentesítési összegeket az országos alapból szabályszerű úton meg fogja kapni."