[Még eszik, még ül...]
 

Még eszik, még ül, van ebben valami abszurd,
naponta olvas a kertben az orgonabokor
alatt, vaskos regényekbe és naplókba kezd,
ceruzával jelölgeti a lényeget, hogy majd
emlékezzék rá, nyolcvannégy éves, a csontrák
már lassú, pénzért felásatja a virágágyást,
taxi viszi a fodrászhoz, idősorrendbe
gyűjti a számlákat, külön a telefont, külön
a villanyt, a gázt, van ebben valami groteszk -